Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-37
S7. országos Illés november 26. 1875. 115 Elnök: Méltóztassék talán inkább más alkalommal ezt a dolgot magok közt elvégezni. (Helyeslés.) Miután már előbb felszólítottam Helfy képviselő urat, hogy ne térjen vissza ezen tárgyra, mert az már meghaladtatott: kénytelen vagyok a minister urat is kérni, méltóztassék megengedni, hogy a tárgyalást folytathassuk a tárgyalás alatt álló czimekre nézve. Helfy Ignácz : A házszabályokra vonatkozva kérek szót. A házszabályok világosan mondják: Személyes kérdésben mindig felszólalhat mindenki. Miután én személyes kérdésben szólaltam fel, ámbár egy más tárgy alkalmával: helyesnek találom, hogy a t. minister ur, a kihez szavam intézve volt, a maga részéről megmondhassa, a mit mondani akar. Szükségesnek találom ezt azért: mert nem azért szólaltam fel, hogy feleseljek; hanem épen azért, hogy azon keserűség megszüntettessék, melylyel a vita két nap óta foly. Elnök: E czim szükségletére megszavaztatik 377,156 frt. A különvélemény erre vonatkozólag a költségvetésben törlést javasol 53, 04 írttal. Méltóztassanak azok, kik a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadják, ; felállani. (Elfogadjuk !) A különvélemény elejtésével a pénzügyi bizottság javaslata elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző (olvas): Jogilletékek 16.419,000 frt. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlja. Mocsáry Lajos: Fedezetül ajogilletékekből körülbelül 1 millióval több van előirányozva 1876-ra, mint a múltra. Ezen többletet a minister ur azért várja, mert fel lévén állítva az illetékszabási hivatalok, azaz külön hivatalok az illetékek kiszabására nézve, a mit eddig az adóhivatal teljesített: ő ezeknek eljárásától sokkal több erélyt, pontosságot vár s ettől várja ezen tetemes jövedelem-szaporulatot: 1874-re is azért irányoztatott elő 1.200,000-rel több a jogilletékek czime alatt, mivel már akkor felállíttattak az illetékszabási hivatalok, tehát ezen oknál már 1875- és 76-ban, vagyis nem egész egy év lefolyása alatt már 2 millióval emeltetik az illetékekből bejövő előirányzat. Hogy jogosítva volt-e a t. pénzügy minister ur ennyire emelni az illetékek előirányzatát: azt hiszem, erre nézve a tapasztalás okot nem adott. Az illetékszabási hivatalok felállítása egyelőre csak tetemes költséget okozott, mint itt is látszik, hogy 335 ezer frtba kerülnek azok. Az igaz, hogy 1875-ben 30 adóhivatal szüntettetett meg és ismét tervben van 20 adóhivatal megszüntetése ; de ha megszüntettetik is 50 adóhivatal és igy körülbelül 300 ezer frt megtakarittatik : az illetékszabási hivatalok által még mindig körülbelül 30—40 ezer frtnyi költségtöbblet okoztatik, ugy hogy az adóhivataloknál történt meggazdálkodás nem csak hogy kárba megy, de még rá is fizetünk, holott feltehető, hogy az adóhivataloknál, mint átalában a kezelésnél a pénzügyigazgatóságok és egyátalában a hivataloknál nagy reductió történt a két utolsó évben, csupán csak az adóhivataloknál nincs e szerint valóságos meggazdálkodás. Legyen szabad mellékesen megjegyeznem, hogy az illetékszabási hivatalok a gyakorlatban igen roszaknak bizonyultak azon tekintetben, hogy ezáltal sokkal több kellemetlenség okoztatik a feleknek mint azelőtt. Es ez természetes. Azelőtt minden adóhivatalnál megtörtént az illetékszabás; ma mindössze csak 36 illetékkiszabási hivatal lévén az országban : körülbelül két vármegyére esik egy, ugy hogy az illető feleknek igen messzire kell járniok, hogy ha valami eligazitni valójuk van; pedig ez igen gyakran megtörténik, mert nagyon jól tudjuk, hogy ép az illetékek kiszabásánál sok a visszaélés és valóságos támadás van intézve az adófizető polgárok ellen, minek folytán még az is nehezen tudja magát védelmezni, a ki arra képes ; de igen sokszor megtörténik, hogy a ki nincs az értelmiség azon fokán, hogy maga beszélhessen a dolgokba, megkárosittatik a tulkiszabás által. En ezt csak mellékesen jegyeztem meg s bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, hogy ezen 1 millió jövedelemszaporulat egyátalában nincs indokolva, miután már 1875-ben is felállíttattak és működtek részben e hivatalok és — mint itt a minister urnák 3 | 4 évi kimutatásából látszik — egyátalában nem feleltek meg a várakozásnak, mert 1874-hez képest, midőn még ezek a hivatalok nem állíttattak fel, az illetékek és bélyegeknél együtt a folyó évnek 3 első negyedében mindössze 230 ezer frtnyi szaporulat mutatkozik. Tehát nemcsak az nincs indokolva, hogy 1876-ban 1 millióval fog szaporodni az illetékekjövedelme ; de az sem, hogy 1875-re fog szaporodni, En ennélfogva bátor volnék arra kérni a t. házat, hogy ezen 16 millió 419 ezer frtnyi tételt méltóztassék legalább is annyira leszállítani, a mennyi 1871-ben előirányozva volt. Jó, ha ennyi be fog jönni; de ennél többet várni a tapasztalatok szerint indokolva nincs. Óhajtanám pedig a tétel leszállítását azon czélból, hogy ezen alkalomnál ismét el legyen kerülve, hogy egy illusorius tétel jöjjön be a fedezetnél budgetünkbe; legyen elkerülve az,, hogy az ország ily illusorius tételekkel ámittassék és hogy ebből is belássa az ország, hogy átalában a létező alap a létező viszonyok keretében tiszta utópia az, hogy a defíczit Magyarországban megszüntettessék és Magyarország államháztartása rendbe hozassék. Ez is egy adat arra, hogy az 1 milliónyi illusorius tétel töröltessék. Legyen szabad ez alkalommal azon megjegyzésre, melyet a t. pénzügyminister ur múltkori nagy beszédében az átalános vitában tett állításomra mondott, néhány szóval felelnem. Azt mondotta a minister ur, hogy egyátalában nem áll az, hogy 20 15*
