Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-36
m. 86. országos Hlés november 25. 1875. Ezen adóbehajtási illetékek az utolsó zárszámadások szerint jövedelmeztek az államnak nem mint előirányozva volt 280, hanem 903 ezer irtot. Ez egyrészt az adófizetés módjának igen szomorú képét tünteti fel: mert azt mutatja, hogy az első adóexecutió bejelentése után ezen 2°j 0-tel történt befizetés utján 45.000,000 hajtatott be adó esecutió utjáD, s ez kétségkívül nem tanúskodik az ország jóléte mellett. De ez nagyrészben épen ezen késedelmi kamatok által idéztetik elő. Mert midőn valakinek oly viszonyok közt, mint a minőben élünk, az állam hitelez pénzt 6°i° kamatokra, melyet ő 15—25 és még több percentre kiadhat: nem fog előbb fizetni, mint midőn az adóvégrehajtó kényszeríti. Nem várja be a végrehajtást tényleg, hanem midőn bejelentetett, 2°[o-kal többet fizet, és itt van a speeulatíó, hogy a hol ő 20—25°| 9 jot kap, ott ő 8-at fizet. Ez nyereményes üzlet. Én tehát két szempontból, először, mert igazságtalan; másodszor, mert illetéktelen speculatiókra nyújt alkalmat: mind ezt, mind a másik czimet töröltetni kívánom. Móricz Pál: T. ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy a pénzügyminister ur javaslatba hozta egy bizonyos üzemi tőkének beszerzését, és ez Magyarországon nélkülözhetlen: mert az adók az év első felében sohasem folynak be rendesen. Ez bizonyosan pénzbe és kamatba fog kerülni, valamint azon tőke is, melyet e czélra eddig felhasználtak, az országnak mindig pénzébe, mindig kamatokba került; és ha a t. ház a t. képviselő ur javaslatát elfogadná, t. i. a késedelmi kamatokat elvetné: az lenne az eredmény, hogy az állam fizetné a kamatokat, valamint a pontos adófizetők. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ha valaki 20°j c-re kiadhatja pénzét, még mindig 12°j 0-et nyer: ha nem fizet adót; ha semmi késedelmi kamatot r sem fizet, akkor 20°j 0-et kap a 12 Ö ! 0 helyett. Én tehát a késedelmi kamatot tökéletesen helyesnek tartom. Ordódy Pál előadó: T. ház! A t. indítványozó két okra alapítja indítványát. Az egyik az, hogy az állam az adóbehajtásból illetéktelen hasznot huz; a másik pedig, hogy a késedelmi kamatok által a speculaíió előmozdittatik. Ennek ellenében én részemről azt vagyok bátor állítani, hogy az állam az adóbehajtásból egyátalában nem huz hasznot; mert ha veszszük azon temérdek adóhátralékot, mely kün van, ha a behajtási illetékből még oly nagy hasznot húzna is: ez még nem fedezné azon hátralékok kamatait, a melyek kün vannak; de különben is a behajtás az államnak költségébe kerül és nagyobrészt ezen költségek felemésztik ezen illetéket. A mi pedig a speculatiót illeti, arra Móricz Pál t. képviselőtársam már megfelelt, hogy t. i. épen azért tanácsos a kamatokat követelni, mert a speeulatió igen elfajulhatna és még nehezebb íehetne az adóhátralékokat incassálni. Azért ajánlom a pénzügyi bizottság véleményének elfogadását. •» Elnök: Ezen két czim, t? i. a késedelmi kamatok és az adóbehajtási illetékek együtt tárgyaltattak ugyan, a kérdést azonban a szavazásra külön fogom feltenni. Legelőször is a késedelmi kamat czimén összesen 1.500,000 frtot ajánl a pénzügyi bizottság elfogadás végett. En kérem azon képviselő urakat, kik a pénzügyi bizottság javaslatát a késedelmi kamatokra nézve elfogadják : méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége az 1.500,000 frtot elfogadja. Az adóbehajtási illetékek czimén összesen 208,000 frt irányoztatik elő. Azt hiszem, hogy a t. ház ezen czimet is elfogadja. (Felkiáltások a széhÖ baloldalon: Nem fogadjuk el.) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja. Egyébiránt jövőre nézve kérem a t. házat, méltóztassék engem abban támogatni, hogy fentartassék a ház azon szabálya, mely szerint minden kisebb vagy nagyobb, indítvány Írásban adassék be, és akkor természetesen kötelességemnek fogom ismerni az iránt a házat szavazásra felhívni. Simonyi Ernő: Ez alkalommal bocsánatot kérek, ha a házszabályokra hivatkozván felszólalok és azt állítom, hogy a t. elnök ur kívánsága teljesíttetik ezúttal is. Ez alkalommal ugyanis az indítvány nem Írásban, hanem nyomtatásban van benyújtva, és pedig a pénzügyi bizottság jelentésében. Mi nem indítványt teszünk, hanem azt mondjuk: mi a nyomtatásban benyújtott indítványt el nem fogadjuk. Ennyiből éíll felszólalásunk, ez nem külön indítvány. Madarász József: Én arra kérem a t. házat és a ház t. elnökét, hogy a házszabályoknak 152. §-át tartsa meg. Ez azt mondja: ha szólni kívánó nem jelentkezik : az elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja és szavazásra teszi fel a kérdést. Tudom, hogy van t átalános, részletes és pontonkénti tárgyalás. En azt hiszem, hogy ha mi minden pontnál a részletekben indítványt nem adunk be, és néha-néha nem beszélünk, (Derültség), hanem inditvány beadása és felszólalás nélkül, néha mégis megnyugtatásunkra szavazást kívánunk: akkor azt hiszem, hogy mi a házszabályok ezen szakaszát nem kivánjuk szorosan megtartatni, a mint ezt megtartani kellene; mert a házszabályok szerint előbb az átalános, azután a részletes, azután a pontonkénti tanácskozásoknál minden egyes pontot szavazás alá kellene bocsátani.
