Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-36

m. 86. országos Hlés november 25. 1875. Ezen adóbehajtási illetékek az utolsó zár­számadások szerint jövedelmeztek az államnak nem mint előirányozva volt 280, hanem 903 ezer irtot. Ez egyrészt az adófizetés módjának igen szomorú képét tünteti fel: mert azt mutatja, hogy az első adóexecutió bejelentése után ezen 2°j 0-tel történt befizetés utján 45.000,000 hajtatott be adó esecutió utjáD, s ez kétségkívül nem tanús­kodik az ország jóléte mellett. De ez nagyrész­ben épen ezen késedelmi kamatok által idéztetik elő. Mert midőn valakinek oly viszonyok közt, mint a minőben élünk, az állam hitelez pénzt 6°i° kamatokra, melyet ő 15—25 és még több percentre kiadhat: nem fog előbb fizetni, mint midőn az adóvégrehajtó kényszeríti. Nem várja be a végrehajtást tényleg, hanem midőn bejelen­tetett, 2°[o-kal többet fizet, és itt van a speeula­tíó, hogy a hol ő 20—25°| 9 jot kap, ott ő 8-at fizet. Ez nyereményes üzlet. Én tehát két szem­pontból, először, mert igazságtalan; másodszor, mert illetéktelen speculatiókra nyújt alkalmat: mind ezt, mind a másik czimet töröltetni kívánom. Móricz Pál: T. ház! Méltóztatnak emlé­kezni, hogy a pénzügyminister ur javaslatba hozta egy bizonyos üzemi tőkének beszerzését, és ez Magyarországon nélkülözhetlen: mert az adók az év első felében sohasem folynak be rendesen. Ez bizonyosan pénzbe és kamatba fog ke­rülni, valamint azon tőke is, melyet e czélra eddig felhasználtak, az országnak mindig pén­zébe, mindig kamatokba került; és ha a t. ház a t. képviselő ur javaslatát elfogadná, t. i. a késedelmi kamatokat elvetné: az lenne az ered­mény, hogy az állam fizetné a kamatokat, va­lamint a pontos adófizetők. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ha valaki 20°j c-re kiadhatja pénzét, még mindig 12°j 0-et nyer: ha nem fizet adót; ha semmi késedelmi kamatot r sem fizet, akkor 20°j 0-et kap a 12 Ö ! 0 helyett. Én tehát a késedelmi kamatot tökéletesen helyesnek tartom. Ordódy Pál előadó: T. ház! A t. indít­ványozó két okra alapítja indítványát. Az egyik az, hogy az állam az adóbehajtásból illetékte­len hasznot huz; a másik pedig, hogy a kése­delmi kamatok által a speculaíió előmozdittatik. Ennek ellenében én részemről azt vagyok bá­tor állítani, hogy az állam az adóbehajtásból egyátalában nem huz hasznot; mert ha veszszük azon temérdek adóhátralékot, mely kün van, ha a behajtási illetékből még oly nagy hasznot húzna is: ez még nem fedezné azon hátralékok kamatait, a melyek kün vannak; de különben is a behajtás az államnak költségébe kerül és nagyobrészt ezen költségek felemésztik ezen il­letéket. A mi pedig a speculatiót illeti, arra Mó­ricz Pál t. képviselőtársam már megfelelt, hogy t. i. épen azért tanácsos a kamatokat követelni, mert a speeulatió igen elfajulhatna és még ne­hezebb íehetne az adóhátralékokat incassálni. Azért ajánlom a pénzügyi bizottság véleményé­nek elfogadását. •» Elnök: Ezen két czim, t? i. a késedelmi kamatok és az adóbehajtási illetékek együtt tárgyaltattak ugyan, a kérdést azonban a sza­vazásra külön fogom feltenni. Legelőször is a késedelmi kamat czimén összesen 1.500,000 frtot ajánl a pénzügyi bi­zottság elfogadás végett. En kérem azon képvi­selő urakat, kik a pénzügyi bizottság javasla­tát a késedelmi kamatokra nézve elfogadják : méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége az 1.500,000 frtot elfo­gadja. Az adóbehajtási illetékek czimén összesen 208,000 frt irányoztatik elő. Azt hiszem, hogy a t. ház ezen czimet is elfogadja. (Felkiáltások a széhÖ baloldalon: Nem fogadjuk el.) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja. Egyébiránt jövőre nézve kérem a t. házat, méltóztassék engem abban támogatni, hogy fen­tartassék a ház azon szabálya, mely szerint minden kisebb vagy nagyobb, indítvány Írás­ban adassék be, és akkor természetesen köteles­ségemnek fogom ismerni az iránt a házat sza­vazásra felhívni. Simonyi Ernő: Ez alkalommal bocsána­tot kérek, ha a házszabályokra hivatkozván felszólalok és azt állítom, hogy a t. elnök ur kívánsága teljesíttetik ezúttal is. Ez alkalom­mal ugyanis az indítvány nem Írásban, hanem nyomtatásban van benyújtva, és pedig a pénz­ügyi bizottság jelentésében. Mi nem indítványt teszünk, hanem azt mondjuk: mi a nyomtatás­ban benyújtott indítványt el nem fogadjuk. Ennyiből éíll felszólalásunk, ez nem külön in­dítvány. Madarász József: Én arra kérem a t. há­zat és a ház t. elnökét, hogy a házszabályok­nak 152. §-át tartsa meg. Ez azt mondja: ha szólni kívánó nem jelentkezik : az elnök a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítja és szava­zásra teszi fel a kérdést. Tudom, hogy van t átalános, részletes és pontonkénti tárgyalás. En azt hiszem, hogy ha mi minden pontnál a részletekben indítványt nem adunk be, és néha-néha nem beszélünk, (Derültség), hanem inditvány beadása és felszó­lalás nélkül, néha mégis megnyugtatásunkra szavazást kívánunk: akkor azt hiszem, hogy mi a házszabályok ezen szakaszát nem kivánjuk szorosan megtartatni, a mint ezt megtartani kellene; mert a házszabályok szerint előbb az átalános, azután a részletes, azután a ponton­kénti tanácskozásoknál minden egyes pontot szavazás alá kellene bocsátani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom