Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-12

12. országos Illés septemfter 11. 1875. 51 Tekintve azt, hogy az ungvári törvényszék 59 és 'IJ négyszögmfd területet ölel magában, s ekként területre nézve az országban 29-dik törvényszék a 106 közt; tekintve azt, hogy né­pessége, mely 128,191 lelket foglal magában, olyan, mely a 106 törvényszék közt a 44-ik rangsoro­zatban áll; tekintve végre azt, hogy ha minden statistikai törvénykezési adatainkat az emiitett munkálattal összehasonlítom, az ungvári törvény­szék minden tekintetben az ország 106 törvény­széke közt a 48-ik helyet foglalja el s ekként mögötte áll 58 kir. törvényszék, — e kir. tör­vényszékeknek nevei következők: Abrudbánya, Alsó-Kubin, Belényes, Besztereze stb.: ha tehát 58 törvényszék olyan, mely az ungvárinál min­den tekintetben kisebb, mely az ungvári törvény­székkel semmi nézpontból sem állja ki a ver­senyt : igen természetes, hogy az ungvári kir, törvényszék nem eshetett a 43 eltörlendö kir. törvényszék sorába, mert akkor a múlt ország­gyűlésnek nem 43 törvényszéket kellett volna feloszlatni, hanem 58-at s csak akkor esett volna bele az ungvári törvényszék is. Ezért kell, hogy a statistikai adatok alapján a t. ministeriumnak az ungvári törvényszéket feloszlató rendeletét saját nézpontomból meg nem állhatónak jelezzem. Szerencsés voltam említeni, hogy a t. mi­nisteri rendeletet nem csak a statistika szempont­jából tartom megtámadhatónak, de megtámad­hatónak tartom pénzügyi szempontból is. Sajná­lattal kell előrebocsátanom, hogy kérlelhetien viszonyaink minket oda sodortak, hogy jóformán magából a legszentebb ügyből, az igazságszol­gáltatásból is fmancziát kell űznünk. De miután e baj tényleg létezik s egyúttal olyan, melynek eltávolítását ez idő szerint talán erőnkön felüli vállalatnak jelezhetem, azért e kérdésen csak át­siklom. A múlt országgyűlésnek akkor, midőn 43 létező törvényszéket beszüntetett, minden­esetre az is szeme előtt volt, hogy az országnak pénzügyi tekintetben előnyt szerezzen. De én tagadom azt, hogy. az ungvári törvényszék fel­oszlatásával az ország pénzügyi tekintetben bár­mit is nyert volna, sőt ellenkezőleg nagyon so­kat veszített. Előre kell bocsátanom még azt is, igen t. ház, a mit az összministerium szíves volt nekünk akkor, a midőn nála küldöttségileg tisztelegtünk, vigasztalásul mondania: hogy t. i. a járásbíró­ságok hatásköre tágittatni fogván, a pörlekedő közönségnek nem fog oly nagy kárára lenni azon veszteség, melyet akkor felhoztunk. Én a magam részéről ezen válaszban semmi megnyug­vást nem találtam, nem találtam pedig azért ; mert a ki a gyakorlati perlekedés terén jártas, az nagyon be fogja láthatni, hogy az által, ha a járásbíróságok hatáskörét egy bizonyos ma­ximumig, például 500-ig emeljük, a perlekedő közönség vagy semmit vagy csak igen keveset fog nyerni. Miért? Mert általában mai nap az üzletemberek már annyira óvatosak, hogy puszta szóra nem adnak már pénzt kölcsön; hanem adnak okmányra és pedig olyan okmányra, melyben szabad választású bíróság van kiküld ve És én mondhatom, mint a ki ügyvéd, tehát a perlekedés gyakorlatában voltam, hogy alig akad a járásbíróságnál eset, melynél valaki ok­mány nélkül 300 frt erejéig pörlekednék. Az mondatik, hogy ha a járásbíróságok hatásköre 500 frtig fog kiterjesztetni, a perlekedő közön­ségnek enyhítést fog szerezni. En ezt nem téte­lezem fel: de ha fel is tenném, kénytelen volnék azt állítani, hogy pénzügyi tekintetben épen semmit sem nyernénk. Állítom ezt pedig azért, mert az ungvári járásbíróság az általam már fenébb említett hivatalos adatok nyomán 1873­ban 16502 ügyáarabot kapott:, holott csak két bíróval dolgozott; a midőn tehát egy-egy bíróra a feldolgozott ügyekből 7981 darab esett. Ennél a kérdésnél némileg meg kell állapodnom, meg kell állapodnom pedig azért, hogy a t. ház előtt a bírósági tevékenységnek egy anomáliáját feltüntessem. A karánsebesi járásbíróság szintén két bi­róval dolgozik, kapott 1873. évben 550 ügy­darabot s igy tehát egy-egy biróra esik 275 ügydarab, miből azonban csak 235 ügy darab dolgoztatik fel, ugy, hogy e szerint az ungvári járásbíróság 33-szór annyit kénytelen dolgozni, mint a karánsebesi és mégis a mi a hátraléko­kat illeti, az ungvári bírónak csak egy perczent­tel van több, mint a karánsebesinek. Csak azt akarom ebből kihozni, hogy ha a járásbíróság hatásköre 500 frtig fog kiterjesztetni, hogy ha azt akarjuk, hogy ez a perlekedő közönségnek kielégítésül szolgáljon: fel kell venni, hogy Ung­vári legalább 20,000 lesz az ügydarabok száma. Ha pedig most a statistikai kimutatást mél­tóztatnak megtekinteni, meggyőződhetnek, hogy 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom