Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-32

32 orsaágos ülés november 20. 1875. 375 szedetett volna be, pedig a gyermekek mondha­tom nem járnak iskolába. Nehogy a t. minister ur azt mondhassa, hogy tévedek és talán nincsenek adataim, biztositha­tom, hogy szolgálhatok sokkal; azonban most csak egy eset elmondására szorítkozom saját köz­ségemből. E községnek van 1205 tagja, kik mind te­hetős emberek, annyira tehetősek hogy össze­gyűjtöttek az iskolára körülbelői 1400 frtot, és meg is vettek egy házat, melyet iskolának szán­dékoztak felhasználni. Ott a tanköteles gyerme­kek száma 130, a kik közöl alig 50—60 jár iskolába: az iskolaév kezdődik november elsején s nem tart tovább márcziusnál: mert akkor már a libákat kell őrizni a Balaton partján. A tör­vénynek 50. §-a kimondja világosan azt, hogy az iskolai év 8 hóig tart. Azonban nemcsak Somogy megyéről akarok itt emlékezni, noha nem hiszem, hogy több megyét is kellene fel­hoznom, mert hiszen t. képviselőtársaim fogják tudni, hogy náluk is hasonló rósz módon mennek az iskolai ügyek, különösen pedig — a mit leg­kevésbé vártam, — szemben a községi iskolákkal. Az 54. §, az ismétlő iskolákat a 12. évig terjeszti ki. El merem mondani, hogy Somogy­megyében nincs egyetlenegy helység, hol az is­métlő iskolák valaha megtartattak volna. Van még egy igen fontos pont, ás ez az, hogy 5°| 0-ig az egyenes adók arányában meg­adóztathatok iskolai czélokra az iskolai felekeze­tek, s általában az adózók ott, a hol iskolák vannak. Igen lekötelezne bárki, — én saját megyémről szólok — hogyha saját megyéjében egy községet tudna nevezni, a melyben ezen adó csakugyan kivettetett volna. Én Magyarország jelen szorult pénzügyi helyzetét nem tartanám oly annyira komolynak, ha népünk müveit volna; mert azon ideám van, és ez azt hiszem közös mindnyájunkkal, hogy egy ország közvagyono­sodását nem annyira az anyagi javaknak összege, hanem a szellemi tőke mozdítja elő. Interpella­tiom különben ez: (olvassa az interpellatiót) van-e tudomása a cultusministernek, hogy a népokta­tási törvény első, negyedik és ötvennegyedik szakaszai Magyarország nagy részében, de külö­nösen Somogy-megyében nem tartatnak meg? éá ha van: mit tett, vagy mit szándékozik tenni, hogy a törvény rendeletének érvény szereztessék? Elnök: Az interpellatió ki fog adatni a vallás és közoktatási minister urnák. Most a holnaputáni napirendre nézve leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. Jelesül mal­most egy folytában következnek, az én javas­latom és a ház tegnapi határozata szerint a költségvetésben foglalt fejezetek, a mint a költség­vetési törvényben következnek, még pedig: elő­ször az államadósság fejezete, melyre nézve a pénzügyi bizottságnak javaslata a 16. szám alatti jelentésben foglaltatik; azután a horvát-szlavón országok beiigazgatási szükséglete, mely iránt a pénzügyibizottság' javaslata az első szám alatti jelentésében foglaltatik,- következik, azután Fiume: ezt a harminezadik számú jelentése tárgyalja az állandó pénzügyi bizottságnak; azután követke­zik az állami számvevőség, az ő cs. s apostoli királyi felsége személye körüli ministerium, a horvát-szlavon-dalmát ministerium személyzeté­nek és a belügyministeriumnak költségvetése, a mennyire tudniillik a tárgyalások folyama alatt majd haladni lehet. Ezek lennének javaslatom szerint a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó orszá­gos ülés tárgyai. És miután korább elvégeztük a napirendet, mint véltem: más tárgy nem lévén, az ülést eloszlatom. (Az ülés végződik d. u. hj t óra 5 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom