Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-32
372 32. országos ülés november 20. 1875. akarok annak vitatásába bocsátkozni, hogy törvénybe ütköző volt-e ezen rendelet, bármennyire is meg vagyok róla győződve, hogy az egész törvénybe ütköző: mert azt hiszem, hogy mindenesetre a többségnek lesz igazsága azon nézetnél fogva, melyet már egyszer itt hallottam, hogy az igazság mindig a többségnél van. Hanem arra vagyok báior kérni az igen t. kormányt, hogy ezen jelentést a szó szoros értelmében Vegye és kímélje meg a polgárokat azon kellemetlenségtől, melyet mondhatom, hogy átalában érzett az ország. Uraim, már magunk levagj^unk foglalva az osztrák hadseregnek, pénzünk le van foglalva az osztrák hadseregnek, lovaink le vannak foglalva az osztrák hadseregnek; ha ez így megy: hát mindenünk le leszen foglalva az osztrák hadseregnek, azon igen eszélyes argumentátiónál fogva: hogy ego primum tollo, nominor quia l'eo, secundum stb. Én tehát azon kérést intézem a t. kormányhoz, hogy ugy legyen, a mint nyilatkozni méltóztatott. Madarász József: T. ház! nem osztozhatom a t. honvédelmi minister ur előadásában, hogy törvényszerű kötelességét teljesítette. Neki ninc« más törvény szerinti kötelessége, ha csak külbefolyás, vagy bárminő szükség törvénybe ütközőt nem parancsol vele tétetni, mint az: a mely a törvényben ki van szabva. Átalában az úgynevezett lóösszeirásra nincsen más törvény, mint az 1873. #0-ik t. ez. Abban, — meg fog engedni a t. minister ur,— határozottan az rendeltetik, hogy csakis a 4 évet elért lovak Írathatók össze. Ha tehát a honvédelmi minister ur szükségesnek látta azt, hogy ezen kivül a többi lovak is összeirassanak: okvetetlenül egy törvényjavaslattal kellett volna a t. ház elé lépni, a mely arról szól, hogy ezenkivül a 4 évesnél fiatalabb, a két, három vagy egy éves lovak is elővezettesenek, a mint az a meghozott törvényben határozottan és világosan ki van téve, hogy csak a 4 évesek vezettessenek elő. És ha ez ellen tesz a t. minister ur: akkor, engedjen meg — elismerem, hogy szükségesnek tartotta emiitett rendeletét kiadni hadügyi tekintetben ; — de be kell vallania, hogy a törvény ellen tett. Azt mondja a t. minister ur, hogy a mi a közönség kényelmére szükséges volt, azt megtette. Magam is azt hiszem, hogy mindazt megtette a minister ur, a miről azt hitte, hogy a közönség kényelmére van és & felterjesztett folyamodványokban foglalt kérelmet, a mennyire lehet teljesítette; hanem engedje meg a t. minister ur, ezen rendelet oly véletlenül és hirtelen i lepte meg az országnak igen nagy részét, hogy addig mig ide felírtak, a folyamodványok felérkeztek, mig elintéztettek : a kölcsönös érintkezés a kedvező elintézésnek tudomásra juttatása nem is történhetett meg. Én tudok helyet, a honnan felirUk a t. minister urnák; Közép-Szolnok megyéből, egy község a lóavatás ügyében felirt, hogy mily irgalmatlan teher az nekik, hogy a megye egyik széléről a másikra kell menniök lóavatás végett és más alkalmatosabb helyet kértek. A honvédelmi minister urnák beleegyezése megérkezett ugyan; de csak akkor, mikor az avatás már megtörtént. Higyje el a t. minister ur, az ország Jterhére hozhat a képviselőház törvényeket, a melyek kellemetlenek; még mondhatom azt is, hogy nincs bennök igazság, — az igazság egyébiránt egyéni fogalom; — hanem ha egyszer a törvény meghozatott, higyje el a t. minister ur, sokkal inkább meghajol előtte a nép: mert tudja magát mihez tartani, legyen az bár rósz is. Hanem a hol a törvény világosan kiköti, hogy csak is a községekben alakult kerületi helyeken kell az avatásnak történni és csak oda kell vezetni a, lovat, a hol a törvény kiköti és hogy csak is a négy éveseket kell elővezetni: akkor engedelmet kérek, hozzávéve még azt, hogy hazánk nagy szerencsétlenségére földmivelő ország, akkor a földmivelőknek ezer meg ezer, kisebb-nagyobb majdnem elsatnyult lovait odavezetni, hideg időben, nagy dolog idejében: ez nemcsak nem kényelmes és nem törvényes; hanem oly eljárás, a mely engemet arra késztet, hogy ha bár meg vagyok győződve arról, hogy a legközelebbi jövőben a honvédelmi minister ur ezt nem fogja ismételni, de az is megtörténhetik, hogy a minister ur mást tesz; az is megtörténhetik, hogy jöhetnek körülmények, hogy nem is lesz rá szükség, mégis befolyásolni fogják, hogy ez megtartassák, mindezeknél fogva én Mocsáry Lajos t. barátom határozati javaslatát pártolom. Bakcsy Ferencz előadó: T. ház! Madarász képviselő ur, valamint a többi szónok urak is mindnyájan a kérdéses rendeletből származott kellemetlenségeket sorolták fel. Ezt beismerte maga a minister ur is, és ezt nem tagadja senki az országban; de ugyan melyik törvény az a világon, amely midőn jogokat és előnyöket ad, egyúttal kötelességeket és hátrányokat is ne róna azokra, kiknek viszonyait rendezi; azt hiszem, hogy ez minden törvénynél kisebb-nagyobb mértékben előfordul. Azon ellenvetés pedig, mintha szóban forgó rendelet törvénytelen volna: nézetem szerint nem áll ; és különösen osztozom Ragályi t. képviselőtársam felfogásában, aki maga sem mert róla átalánosságban Ítéletet mondani. (Derültség a szélső balfelöl.) Elmondta, hogy nézete szerint törvénytelennek tartja; de absolute nem merte mondani, és igen helyesen tette, mert az 1873. XX. törvéuyczikk nem emliti s nem rendeli a próbakiállitást, de nem is tiltja sehol.
