Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-30
3 46 80 országos ülés november 18. 1878. van 15 milliónyi vasúti garantia, ily költségvetés, ha 15 milliónyi is a deficit: nem olyan, a melyről nem állhatna az, a mit én állítok, hogy le vannak benne rakva államháztartásunk rendezésének alapjai. (Helyeslés a középről.) De a képviselő ur azt mondja, és azt mondják mindannyian utánna — és erre kérem a t. ház figyelmét, — (Halljuk !) hogy nem birja meg az ország, nem lehet az adót kivetni, nem lehet a deficitet ily módon elenyésztetni, más módokról kell gondolkodni. És mivel méltóztatik az én t. képviselő társam Zichy Nándor ezen nagyon komoly tételt bizonyitani? Bizonyítja oly állítással, a mely nemcsak hogy teljesen tévesztett alapból indul ki, hanem olyannyira ellenkezőjét állítja annak, a mi való, hogy nagyon sajnálom és csodálkozom, hogy épen az ő szájából kellett hallanom ezen állítást, a melyet ismételve egy előtte szólott pártjabeli képviselő után hallottam — kitől midőn először hallottara, — azt hittem, hogy az valami számítási hiba, mert ha valaki a zárszámadásokba bebonyolódik, ily hiba könnyen megtörténhetik; a zárszámadásokat kellően csak hosszú tanulmány után lehet igazán és alaposan átérteni. Ugy látom azonban, hogy nem számítási hiba, vagy egyszerű tévedés, mert gr. Zichy képviselőtársam egész okoskodását erre méltóztatott alapítani. Hogy nem bírja meg az ország az adót, erre nézve azt mondja a t. képviselő ur: a leghatározottabban ellene mond a pénzügyminister és a kormány álláspontjának a következő tény: 1876-ra 67 millióra van előirányozva az egyenes adó, — nem annyi van előirányozva ugyan, de ez nem sokat tesz a dologhoz, — holott 1868-ban 38,761.000 frt volt az összes egyenes adók eredménye, — és igy addig, mig a fogyasztási adók ugyanazon összeggel maradtak meg, — nagyon fontos dolog ez és erre kérek figyelmet, — a mely 1868-ban volt a kiindulási pont; 1868-tól 1876-ig 38,761,000 frtról emeltük az egyenes adókat 67 millióra, vagy szerintem helyesebben 76 millióra 50°io-kal emeltük az egyenes adókat, s most a kormány uj adóemeléssel jön. Ha ezen állitásnak csak egy szemernyi alapja is volna": magam is megborzadnék azon politikától. 38 millióról akár csak 67 millióra vagy jobban 76 millióra emeli az adókat, tehát nem mint gr. Zichy állítja 50° l0 , hanem 100°j o emeltem és most ismét 10 — 15°| 0-kal akarja emelni. De miféle okmányból vagy zárszámadásból méltóztatott kivenni, hogy 1868-ban 38 millió volt az egyenes adó. Én egészen positiv, kathegoricus és semmiféle félremagyarázást nem engedő számítással kimutathatom a zárszámadásból, hogy ez nem áll. 1868-ban a földadóból bevettünk 39.110,137 frtot, a házadóból 6.793.987 frtot, jövedelem adóból 5.354,141 frtot, 'személyes kereseti adóból 7.711,559 frtot; tehát összesen bevettünk 59,069,421 frtot, a miből 5 millió adóhátralék nem pedig 39 millió: mert magából a földadóból is annyi jött be. (Derültség a középen. Zaj a szélső jobbon.) Tehát nem emelkedtek egyenes adóink 38 millióról a mai összegre; épen annyival kisebb összeggel emelkedtek azok, a mennyi a távolság a 39 és az 59 közt. (Derültség a középen.) Pedig az összehasonlítás 1868 és 1876 köpött ezen alapon nem is történhetik meg, mert 1-ör azóta jött hozzá az egész határörvidéki adó, 2-or uj adók, mint szállítási adók és azt nem lehet egyszerűen hozzászámítani. Ily számokra alapított okoskodásokkal méltóztatnak bizonyitani,hogy miillusiókra építünk! (Derültség a kozépe?i.) Hát azon számok nem illusoriusak, melyek a zárszámadások felolvasásával egyszerre önmagukban összedőlnek? A fogyasztási adót méltóztatott említeni. Az igaz, hogy az nem hoz ma többet, mint 1868-ban. De ennek nem a fogyasztás apadása az oka a mi sajátságos viszonyaink közt, és ezt a t. képviselő ur is tudhatná. A sör és czukor fogyasztása nőtt az országban; de a productió csökkent, s azért nem emelkedstt az adó, A productiót sújtotta a szesznél az olaszországi szeszadó. így áll a dolog, és az összehasonlításnál az igaz tényezőket tehát ne feledje ki. Azt mondják a t. képviselő urak, hogy nem folyt be soha az az adó, a mi ki lett vetve. Ezt más képviselő ur mondotta nem gr. Zichy Nándor; kénytelen vagyok ezt is megczáfolni és határozottan kijelenteni, hogy 1872-ig, tehát 1868., 1869., 1870,, 1871-ben mindig több folyt be, mint a mennyi az évi competentia volt; sőt befolyt a hátralék egy része is. 1872-ig mindig sokkal kisebb ősszegben voltak kivetve az adók, mint a hogy befolytak. Az egyenes adóknál igy áll a dolog. 1868-ban 54 millió frt volt kivetve és befolyt 59 millió, e közt 5 millió hátralék, 1869ben 53 millió, volt kivetve: befolyt 56 millió, 1870-ben kivettetett 60 millió és bejött 61 millió, 1872-nél kezdődik a visszaesés. Mit mutat ez ? Az első négy óv alatt, mikor még az országot azon csapások, melyek később bekövetkeztek, nem érték, mikor az ország fejlődött: sokkal több jött be, mint a mi a competentia volt. De azóta nem sokkal kevesebb folyt be. 1874-ben is a földadóból 300,000 írttal több jött be, mint a mennvi az évi competentia volt. És hát legyen szabad nekem mindezek után még egyszer visszatérni Zichy Nándor képviselő ur előadására. ígérem, hogy többé azután nem vitázom vele. Azzal végzi ő, hogy ő most már nem kér programmot, — én mellesleg mondva a magam részéről nagyon örülök, hogy végtére a programm kérési szózatok megszűntek;—(Derültség) mert a képviselő ur tényeket lát és nincs szüksége programmra. A tények azok, melyek miatt a kormány iránt bizalma nem lehet, és hogy a költségvetést és a proponált adóemelést
