Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-30

334 30. országos ülés noveinlier 18, 1875, bet megtakarítani ; de az ellenvetés az, hogy gyökeres rendszerváltozás kell, csak akkor fogunk gyökeresen bajainkon segíteni. Egyike azon képviselő uraknak, a kik ez állításból indultak ki. pláne azt mondta: nem látják a javító kéz nyomát semmi téren s igy nagyon természetes, hogy bizalommal nem lehetnek. No már kérem, én a költségvetésben nem egy, hanem igen számos tételt tudok felmutatni, hol a javitó kéz nek csakugyan nyoma van. Ha én arról szólok, hogy az összes gazdasági, bányászati, erdészeti számvitelt, az mi egyik főoka volt a nehézkes kezelésnek, — decentralizáltam, azt a központból egészen kitettem és teljesen és gyökeresen átalakítottam, akkor azt mondják: még ez nem azon rendszerváltoztatás. Ha én azt mondom, hogy a gazdasági kezelésnek kiadásait egészen 40°|

0-el leszállítottam: még akkor is azt mondják, hogy ez nem rendszerváltoztatás Ha én azt mondom, hogy szándékozom az egyéne^ adók kezelését gyökeresen reformálni a pénzügyi igazgatóságoktól kezdve le az utolsó végrehajtásig, szabályozni az eljárá,st az adókivetéstől kezdve az executió befejezéséig : akkor azt mondják: ez mind szép ugyan; de még sem gyökeres rendszerváltoztatás. (Élénk tetszésnyilvánítás a középen.) Midőn a ministerium javaslatokkal áll elő a közigazgatás terén s a szoros értelemben vett közigazgatási tárczától kezdve végig valamennyi létező ágazatoknál és minden téren akar javítani, a/, égető bajokon akar segíteni, az igazságszolgáltatásban, az alaki és anyagi jogot akarja reformálni, az administratio minden részében az égető bajokat gyógyítani, azt mondják: még ez sem az a bizonyos és rég emlegetett rendszerváltoztatás. (Nagy tetszés a középen.) Hát kérdem miből áll tulaj donképen azon rendszerváltoztatás? (Élénk tetszés a középen.) Azt hiszik tehát, hogy nem fokozatosan, hanem egyszerre valami rettenetes nagy ugrással lehet e gyönyörűen szép európai állapotokba lépni oly sokszor említett, ez ázsiaiból? így értik a gyökeres rendszerváltoztatást? S hiszik-e, hogy az lehetséges, hiszik-e igazán, ezt épen azok ellenünkben, a kik a conservativ eszmék képviselőinek mondják magukat? (Élénk tetszés a középen.) Ha igen: akkor e tekintetben nem e a mi álláspontunk conservativ,— kik e fokozatos fejlődést, a fokozatos átalakítást, a fokozatos haladást tartjuk csak lehetségesnek? (Tetszés a középen) mert azt hiszszük, hogy a stabilitás ebben az országban minden téren annyira meg van ingatva, hogy ha most egyszerre neki mennénk azon radicális és legradicalisabb átalakításoknak, melyeket önök talán képzelnek, mert nem mondották meg, hogy miben állanak: — akkor igenis azt hiszem, hogy megzavarnók az országban a fejlődés folytonosságát, a javítás fokozatosságát, azon javitást, a mely egyedül hoz gyümölcsöket, azon javítást, mely lassan bár, de folytonosan és minden irányban halad előre és azért egyedül működik sikerrel. (Élénk helyeslés a középen.) Én t. ház megengedem, mert én az önök intentióit sem vizsgálni, sem, mielőtt azokat ismerném, bírálni nem akarom, hogy azok, a miket önök képzelnek: igen szép, igen nagy dolgok lehetnek, hogy az administratio szempontjából szép kilátást ígérők, a miket önök terveznek; de ebben az a meggyőződésem és azt kimondom önökkel szemben, akármik legyenek azon tervek: oly rendszerváltoztatást én nem ismerek, a mely ennek az országnak közadministratióját javítsa és egyúttal annyira olcsóvá tegye, hogy önöknek ne legyen szükségük adóemelésre. Méltóztassanak elhinni, igen jogosultnak tartom a törekvést; hiszen a miénk is az, — rendezni és javítani az administratiót ; de azt, hogy ezzel milliókat, nagy összegeket akár directe, akár indirecte lehessen megtakarítani, melyek végmérlegünket javitsák: nem hiszem, és nem fogom hinni soha. (Elénk helyeslés a középen.) Átmegyek t. ház ezekután azokra, a mik a második szempontból mondattak ezen költségvetés és a ministerium álláspontja ellen, átmegyek azokra, mik a fedezetre vonatkozólag a ház minden oldala részéről, hosszabb és részletes számitások alapján előadottak, és azon kéréssel kezdem, hogy bocsásson meg nekem a t. ház, ha én is számokkal fogok előállaui; mert azt hiszem, hogy számok ellen végre is egyébbel védekezni nem lehet, mint számokkal. (Halljuk!) Es bocsánatot kel! kérnem, azért is, ha hosszasabb lesz előadásom ; de nem tehetek róla, oly fontosnak, oly komolynak tartom e pillanatot, melyben mi ma tanácskozunk és a szavazatot, melyet a ház adni fog, — hogy miután tapasztalom., hogy előadásomat valóban kifogom birni, ha kegyeskednek megengedni, hogy lassabban beszéljek, — hosszabban fogok kiterjeszkedni mindazokra a mik mondattak (Halljuk.) Első sorban is nagyon tetszettek magoknak az igen t. ellenzék szónakai mindkét oldalról abban, hogy ezen kérdésre nézve előadott kifogásaikban solidaritásba akarták vonni az én igen t. barátomat Zsedényit (Derültség) és ezt az igen jól acreditált firmát akarták magoknak annektální (Derültség), hogy az által erőt és súlyt kölcsönözzenek a maguk állításainak. És én azt a t. képviselő uraktól rósz néven nem veszem ; mert mindig előnynek tartom, ha valaki mellett oly tekintély idézhető, mint az én t. barátom Zsedényi Ede. Hanem én egy kis csalódásra vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselő' urakat; mert a mit Zsedényi t barátom mondott: az egészen más, mint a mit önök mondanak. Zsedényi t. barátom engem figyelmeztetett némely dologra nézve a fedezetet illetőleg és én illő tisztelettel fogadom tőle a figyelmeztetéseket, és ezekre neki válaszomat előadásom fonalán meg-