Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-29

312 29. országos Slés november 17. 1875. A mi a hadügyi költségek reductióját illeti, erre nézve kimondatott a kormány által programmul, hogy a hadsereg kérdése nincs napirenden. Ebben egy nagy csalódás rejlik t. ház, és bocsánatot kérek, hogy mint a válaszfelirat alkalmával, ugy ezennel is jelezni bátorkodom azt: hogy kisebb legyen-e vagy nem a közös hadsereg létszáma? ez igenis nincs a napirenden; igen jól tudjuk, hogy ez csak 1878-ban lesz napirendben. De az, hogy közös legyen-e a hadsereg, vagy legyen külön hadsereg ? ez vagy sohasem lesz a napirenden, vagy napirenden van most is, azonnal a mihelyt akarjuk napirendre hozni; mert ez az 1867. XII. t.cz.-ben van lefestetve, melynek ugy mint minden más törvénynek, mely törvénykönyvünkben foglaltatik: megváltoztása napirendre hozható. Azt mondani, hogy a hadsereg közössége, a hadsereg kérdése nincs napirenden: nem egyéb, mint a kérdés elöl való kitérés, mint a kérdésnek elodázása. A vámszövetség kérdésében, a mint már itt meg jegyeztetett, egy positiv nyilatkozatát bírjuk a kormánynak. Ez a positiv nyilatkozat az, hogy a kormány a vámszövetségnek a közös vámterület alapján való további fentartását czélozza. E^z nézetem szerint nem más, mint annak jelentése, hogy a kormány belenyugszik abba, hogy Magyarország coloniális helyzete továbbra is fentartassék. A mi a bankkérdést illeti, erre nézve kimondatott, hogy mindenekelőtt az osztrák nemzeti bankkal kivannak e tekintetben alkudozni, és felhozatott a valuta kérdésének rendezése, a mi nézetem szerint ismét nem egyéb, mint a bankkérdés megoldásának egyszerű elodázása. A mi végre azt illeti, hogy az önkormányzatnak helyreállításáról mikép gondolkozik a kormány, annak kifejezését bírjuk az általa előterjesztett törvényjavaslatokban, a melyekből világosan kitetszik, igen kevés kutatással is kiolvasható az, hogy az által az önkormányzat csak további lerombolása fog eszközöltetni, és csak annyi íog megmaradni belőle, hogy annak leghívebb barátai és legmelegebb pártolói is arra fogják kérni a kormányt, hogy adja meg végre a kegyelem-döfést az önkormányzatnak, Tehát az egyedüli síkeres eszközök helyett a kormány egyszerűen ahoz ragaszkodik , azt erőteti, hogy a jelenlegi alapon kisértse meg az ország pénzügyeinek rendbehozását. Ez nézetem szerint utópia, a melynek kergetése közben tönkre fogja tenni az ország anyagi helyzetét. 20 millióval többet kíván a kormány az ország adózóitól, 20 millióra megy azon öszszeg, a menynyivél többet fog fizetni az ország népe, mint a mennyit fizetett 1875-ben, 20 millióval fog több elvonatni a productiótól és improductiv czélokra ugy szólván sárba dobatni. 8 millió az uj adó, 6 millió azon adók, melyek ezen évben megszavaztatnak, 4 millió hátralék, egy millió azon plas, mely az illetékektől kívántatik, egy millió, a mit. a catasternek kiigazításából a kormány vár, és a deficit mégis megmarad tetemes ősszegben, ugy hogy a folyó évihez képest alig várható, hogy többel fogyjon, mint azon 8 millióval, a mely az adófelemeléssel váratik és nincs rcinény sem a jelen, sem a jövőre, hogy államháztartásunk rendezésére nézve előhaladjunk. Az ország erejének ily módon való igénybe vétele megerőltetéséhez van erélye a t. kormánynak; de ahhoz nincs erélye, bátorsága, hogy hazánknak helyzetét a maga teljes valóságában állítsa oda mindazok elé, kiket illet, a kiknek beleegyezésétől annak megváltoztatása nagy részben függ, és nincs erélye ahhoz, hogy a mi az ország állapotának rendbehozatalára nézve mulaszthatlanul szükséges, mire az országnak absolute szüksége van, hogy azt a nemzet élére állva erélyesen, állhatatosan követelje: én az ilyen kormány iránt bizalommal nem viseltetem, azért költségvetését átalánosságban sem fogadhatom el. (Elénk helyeslés bal felől.) Várady Gábor: T. ház! Én folytonosan figyeltem-az ellenzéki mindkét oldal t. szónokainak előadásaira, hogy megértsem, megtanuljam: mi az előterjesztett költségvetésben a kormány általános és pénzügyi politikájában a rósz, és hogy megismerjem azon utakat és eszközöket, melyek a kormány által kijelölt úttól, eszközöktől eltérőleg biztosabban, inkább elvezetnek az államháztartás rendezésére és az egyensúly helyreállítására. És én minden tartózkodás nélkül bevallom, hogy nem értem czélt; mert sem az egyiket, sem a másikat meg nem tanulhattam. Nem hallottam ujat. A mit hallottam és megértettem : az bisjonvos kivételekkel csaknem azonos azokkal, a miket itt a házban az ellenzék és kormánypárt, képviselők és ministerek számtalan izbeu elmondtak és a melyekre nézve köztünk nincs sok különbség. Es hogy én ennek daczára és daczára az idő drága voltának fölszólalok : teszem ezt azért, hogy kijelentsem, mikép én bizonyos kivételekkel az álláspontot, melyet az ellenzék mindkét oldalról elfoglal, magaménak ismerem; elfogadom sok tekintetben érveléseiket is, de az azokból kivont consequentiákat nem fogadom el; és fölszólalok azért, mert némely itt hallott állítást minden észrevétel nélkül még sem hagyhatok. Szőritkozom ezeknél is csupán azokra, melyek az előttem szólók által hallgatással mellőztettek. (Halljuk!) A t. ellenzék ellenvetéseinek legfőbbjei ezekben culminálnak: hogy a kormány az adóképesség emelésére semmit sem tett; hogy nem ment el a megtakarítások legszélsőbb vonaláig; hogy egy önálló vámterület felállításán nem buzgólkodik; hogy a bankkérdés mostani megoldását