Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-28

28. országos ülés november 16. 1875. 293 bői mi lett? Az, hogy azon alapokon és azon irányban, melyben ezen czélt elérni reményiet­ték : a czél nem volt elérhető, és hogy annyi hónapot vesztettünk, a mennyi ezen törvény alkotása és a jelen idő közt, valamint azon idő közt fekszik, midőn önök ujabb tervvel fognak fellépni. ' Részemről a mi álláspontunkat egy irány­ban akarom jelezni s ez az, hogy mi a pénzügyi bizottság által eddig beterjesztett költségvetési javaslatot a tárgyalás alapjául el nem fogadjuk, hogy azon pénzügyi politikát, azon elvet, azon irányt, mely ebben le van fektetve: a tárgyalás alapját képezhetőnek, helyesnek, indokoltnak nem látjuk. Tárgyaltatni fognak a költségvetés egyes tételei; mi azok tárgyalásába bele fogunk menni és meg fogjuk látni: vájjon ezen utón orvosolható-e a baj, mely az elvben magában rejlik. A baj maga nem lesz orvosolható, egyes javítások lesznek keresztülvihetők. A kár, a mely a mi pénzügyi helyzetünk helytelen appreciátió­jából ered, a mi erélyes reformpolitika elmulasz­tásából háramlik mi ránk: azt a költségvetést egyes tételei módosítása által helyreigazitani nem lehet. Eléggé fárasztottam a t. ház türelmét, mél­tóztassék megbocsátani, én csak a tárgy érdeké­ben szólottam, személyt megtámadni, személyt bántani nem akarok. {Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök : Ismételve szóba hozatván a pénz­ügyminister ur távolléte, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy vett értesítés fotytán a pénz­ügyminister ur betegsége következtében határo­zott orvosi tilalom által gátoltatott abban, hogy a mai gyűlésben megjelenhessen. Egyébiránt reményli, hogy a jövő ülésben már meg fog jelenhetni. (Helyeslés.) Csernátony Lajos: Az előttem szólott t. képviselő urnák egy, parlamentális szempontból nagyon hasznos specialitása van: nem hisz a pénzügyministereknek. Ezt bebizonyította a múlt országgyűléseken többé-kevésbbé minden pénz­ügyminister irányában, s nem is mondom, hogy mindig tévedt. Épen ezen speciális tulajdonságá­nál fogva nem hisz tehát a jelenlegi pénzügy­mjnisternek sem, nem hisz a pénzügy ministeri számításoknak sem; ámbár, s ez ugy látszik, kivételt képez a t, képviselő urnák speciális tu­lajdonságában, — a pénzügyminister, és annak szakképzettsége, alapossága és tapintata iránt mindjárt bizalommal viseltetik : mihelyt az — osztrák pénzügyminister (Derültség), a kit ma is kidicsért. Igen természetes tehát, hogy mihelyt valaki előlegesen nem viseltetik bizalommal semmi számitás iránt, mely a pénzügyminister részéről jöhet: nem szavazhatja meg a jelen pénz­ügyministernek költségvetését. Kívánatos volna egyébiránt, hogy a t. kép­yiselő urnák ezen egészséges bizalmatlanságát kiegészítené legalább az, hogy az ő számításai iránt volna valaki bizalommal; de azt tartom, hogy ez neki sem a múlt, sem a jel^n ország­gyűlésen nem sikerült és alig fog sikerülni, (Mozgás a jobb oldalon.) A t. képviselő urnák beszédében egyes po­lemicus észrevételek voltak. Különösen kettőnek értelme ilyen, — hogyha nem helyesen fogtam fel, helyre igazitható, Az elsőnek értelme az volt, hogy soha sem hallotta, hogy adókivetésnél, uj adók behozatalánál, az adózók osztályainak ké­pessége tekintetbe vétessék. Ezt én se hallottam, egyszerűen azért: mert senki sem állította. A t. képviselő ur ezen állítást felemii tette a nélkül, hogy ezt valakitől hallotta volna; mert szükség volt megvédeni egy másik állítását, mely kü­lönösen a magyar népet mondotta sújtottnak ezen uj adóval. Ez magyarázata azon állításának, hogy ő olyant soha sem hallott. De nem is állította senki, hogy az adózóknak adéképessége, még bizonyos osztályoknál is, melyek azon uj adók által sújtatni fognak, ne tekintessék; hanem mint védelmet egy előbbi állítása mellett, igenis el­fogadom. Egyébiránt engedtessék meg nekem egy figyelmeztetés a t. jobboldali ellenzékhez. Bizo­nyos osztályokról és a magyar adófizető osztályok Bújtatásáról beszélni nem conservativ dolog. Méltóztassanak jól meggondolni annak horderejét, midőn önök ily állításokkal jönnek elő: mert ennek igen fontos és nehéz következményei lehet­nek az emberek elméjének és gondolkozásának kifejlesztésére más osztályoknál. (Helyeslés a kö­zépen.) A t. képviselő ur legérdekesebben beszélt, midőn a vám szerződésről szólt; mert itt világosan egyetért a kormány eljárásával. De ezt nem akarta elismerni; hanem bizonyos ellenzéki fordulatot akart adni elismerésének s ez által jött azon za­varba, a melyből én részemi-ől megvallom : nem tudom kivenni, hogy tulajdonkép miféle eljárás ez. Mert nagyon erős szavakkal helyeseli azt, a mit a kormány a vámszövetségre vonatkozólag tesz; de utólagosan még sem helyeslé. A kettő közt, hogy mit akart mondani: az valóban — előttem legalább — érthetetlen. Én t. ház! ezen rövid észrevételeket az előt­tem szólott képviselő ur beszédére azon parlamen­talis szokásnál fogva tettem, mely szerint a meg­előző szónok beszédére az utána következő reflec­tálni tartozik. Most legyen szabad nekem néhány észrevételt koczkáztatni részemről is ezen vitában. Sok oldalról, mind a jobb oldali mint bal­oldali ellenzék részéről, elmondottak itt bizonyom történeti dolgokat, ezen kormány keletkeztérő], a pártok fusiojáról és bizonyos constitn^* on ^jj 8 kérdésekről. Én is bátor vagyok tehát erre nézve némi rectificatióval szolgálni, miután ^zon tör­ténet, melyet többen előadtak: nem egészen élethű

Next

/
Oldalképek
Tartalom