Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-27

27. országos ülés noTember 15. 1875. 281 teremt: nem foglaltatik; az egész nem egyéb, mint legombolyitása a régi schlendriánnak; ibant qua poterant, non ibant, qua non poterant. (Derültség.) Hogy mégis szolgáljak egynémely adatokkal, tanúságául annak, hogy bár nem vagyok olyan hirtelen felkapott nagy financiális capacitás... (Felkiáltások: kik azok f) Már mint Nagy György, Móricz Pál és mások. (Nagy zaj. Rendre! Rendre!) Elnök: Kérem a t. ház tagjait, ne méltóztassék közbeszólani, a mikor a szónok nyilatkozik : mert épen ennek következtében történik, hogy oly válaszok adatnak, melyek a tanácskozás folyamát megzavarják; (Helyeslés) másrészről pedig a t. szónokot kérem, méltóztassék eltekintve a közbeszólásoktól, a tárgynak azon fonala mellett maradni, melyet előadásában magának kitűzni méltóztatott. (Helyeslés.) Németh Albert: Igaza van az elnök urnák, és ha eddig tettem, csak azért tettem: mert engem rendkivül megzavarnak a közbeszólások. (Élénk helyeslés.) Én tehát, mint mondám, t. képviselőház, hogy jelét adjam annak, hogy a budget némely tételeivel foglalkoztam, azt látom, hogy az nem tárgyaz egyebet adósság csinálásnál, adófelemelésnél és a fekvő vagyon elidegenítésénél — wenn allé Stricke reissen. — Egyben azonban dicséretet kell mondanom Széll Kálmán pénzügyminister urnák. 0 igenis követte a képviselőház 1873-iki pénzügyi bizottságának azon határozatát, hogy az átalános tételeket a mennyire lehet részletezze. Meg is történt és én ebből sok érdekes dolgot tanultam. Például megtanultam, hogy a honvédelmi ministeriumnál a papiros, a mely consumáltatik, 18 ezer forintot kóstál. Megtanultam, hogy a törülközők kimosásáért 200 forintot fizetnek. Méltóztassanak megengedni: ezen 200 forint mosás árából minden napra 3Z% törülköző jut. (Derültség.) Óhajtandó lett volna, hogy a pénztigyministeriumban és a közlekedési ministeriumban is a legközelebb lefolyt években szintén annyit költöttek volna törülközők mosására; mert ez legalább azon körülménynek lett volna magyarázata, hogy épen ezen két ministerium. körül a dolgok vezetésében merültek fel oly sürii vádak a tisztátalan kezelés ellen. (Mozgás.) Megtanultam továbbá, hogy az igazságügyministerium 300 néhány öl fát coiisumál évenkint a ministerialis épületben és én igazán nagy tisztelettel viseltetem azon tapintatos intézkedés iránt, hogy ezen famennyiségből egy napra 3 öl jutván, azt mind éjjel hordatják fel a cselédekkel ; mert ha nappal hordatnák fel a három öl fát a grádicson minden nap: akkor még a ministet ur sem volna képes bejutni bureaujába. Megtanultam továbbá, hogy a pénzügymiKÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 I. KÖTET. nisteriumnak irodai szükséglete 151 ezer forintot tesz. Ugyan gondolja meg a t. képviselőház, hogy ha ily grandseigneuri modorban halad tovább, akkor csudálni fogom, hogy azzal a 26 millió deficittel, a mit Bujanovics Sándor t. képviselőtársam kisütött: még képes megélni. De talán innen magvarázható, hogy a t. pénzügyminister ur és előbbi elődjének elődje, mind a ketten oly gyöngyörü szép koromfekete emberek. Egy családnak egyetlen egy kedves fia Pesten a régi időben jurátoskodván, nem kimélte sem apja, sem anyja pénzét; végre midőn előkerült az úrfi: megszámoltatták, hogy hová tette az édes fiu a tetemes pénzt. Elmondta a fiatal ember, hogy bizony ezt ide, azt oda: maradt azonban 300 forint, azt nem birta megmondani, hogy hová lett a 300 forint. Végre azt felelte: Jurátus vagyok és irnom kell, az bizony elfogyott a tintára. Az öreg táblabiró fölberzenkedett erre és a mama azon logikánál fogva, mely a nő keblének kiváló jellege, gyanítván az égi háborút, közbe kiáltott, mondván: Ne bántsd atyus, nem látod, hogy attól a tömérdek tintától lett oly fekete ez az egyetlen egy. Én nem bántom, tehát őket, mert igaz, attól a sok rémitő léntától lettek oly feketék pénzügymini stereink. Hanem óhajtanám, hogy az élet gyakorlatából merítve és nem mindig az osztrák slendrián szerint az általuk átvett bureaucratia fejlesztésével és e nemzet geniusával ellentétes modorban kormányozzák ez országot és akkor megelégedett lesz a nép, áldozatkészebb lesz nyomasztó pénzügyi helyzetében is, mint most; és talán talán, ha minden alkalommal és a kormányzat minden ágában egyszerre alkalmaztatik az annyira szükséges megtakarítás: czélt is fogunk- érni. De én a mostani költségvetést a régi rendszer folytatásának tartom: a miért is a költségvetést részemről nem fogadom el. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Éreztem ugyan annak szükségét, hogy a költségvetés átalános vitájához még szóljak; de nem volt szándékom azt ma tenni és ma már az idő is nagyon előrehaladott arra, hogy tüzetesen lehessen magához a költségvetéshez szólni. Vannak azonban bizonyos dolgok, a melyeket azt tartom, nem azért hogy ki mondja, hanem a helyért, a hol mondattak és csakis ezért elhallgatni egy perczig sem lehet. (Helyeslés a középen.) Az előttem szólott t. képviselő ur legyen nyugodt az iránt, hogy modorán, melyet maga is nem kellemesnek jelzett, nem botránkozott meg itt senki: mert jól tudjuk azon példabeszédet, hogy: „rustica natura tenet sua jura." (Élénk derültség a középen. Mozgás a balon. Németh Albert közbe szól: HóA ez parlamenti illeinl Föl36