Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-27

270 27. országos ülés november lő. 1875. viselő ur tesz az, hogy mi a kultúrai és közgazdasági czélokra előirányzott összegekből vonunk le. Ennek alapja abban van, hogy javaslatba hoztuk törölni a sopronyi reáltanodára előirányzott 21,000 forintot és a kassai gépészeti iskolára előirányzott 18,000 frtot. Ezeket törölni kívánjuk először azért, és ezen elvet elfogadta a múlt országgyűlés alkalmával a t. ház többsége és elfogadta azt a pénzügyi bizottság is: mert jelen pénzügyi viszonyaink közt terjeszkednünk és fejlesztenünk semmi irányban sem szabad. Minthogy pedig ezek nj intézmények, uj fejlesztés és uj terjeszkedés : nem kivántuk a költséget megszavazni. Azonban a maga helyén és idején be fogom bizonyítani, legalább hiszem, hogy képes leszek a t. ház megelégedésére bebizonyítani azt is, hogy ezen kiadás íölösleges és hogy távolról sem várható tőle azon haszon, melyet reménylenek. A mi a közgazdasági ezélokat illeti, mi töröltetni javasoltuk azon 35,000 frtot, mely elő van irányozva az ipar és a kereskedelem fejlesztésére. Az ipar és a kereskedelem fejlesztésére Magyarországon 35,000 forinttal semmit sem lehet tenni. Azt pedig, hogy ezen 35,000 forint néhány embernek pensioul szolgáljon, és néhány sine oura tartassák fenn: nem fogadhatom el. Ép ugy áll a dolog azon 50,000 írttal, mely a gazdaság különböző ágainak emelésére van előirányozva. Ez vagy sok, vagy kevés. Arra, hogy eredményt idézzen elé, igen kevés; arra, hogy oda dobassék egyes sine^curák fentartására: mostani viszonyaink közt legalább igen sok. Ezeket is képes leszek indokolni. A mi a harmadik ellenvetést illeti t. i., hogy a nyugdijakat és a hivatalnokok fizetését akarjuk megadóztatni: ennek is több oka van. Azt is mondhatnám, hogy ezen hivatalnokoknak igen nagy része okozója nagy részben azon állapot előidézésének, melyben vagyunk. De ezt nem mondum. A t. ház három évvel ezelőtt a drágaság miatt emelte a hivatalnokok fizetését több mint 10°;0-al. Most nincs drágaság. Most csak a pénz drága. Jobban fizethet tehát az, kinek jövedelme készpénzben van biztosítva. Ezeket a készpénzfizetéseket mindig kimélni akarják. De mi logika van abban, hogy a kinek biztosítva van azon fizetése, melyet a másik, az iparos, a kereskedő, a földmives nem tud még aproximative sem kiszámítani, hogy mondom, kinek minden hónapban pontosan bejön a fizetése : az nehezebben legyen képes fizetni, mint az, kinek jövedelme bizonytalan, s én épen azért. mert minden olcsó, csak a pénz drága, azokat kivánom legelébb megadóztatni, kiknek fizetése készpénz által biztosítva van. Ezek voltak az ellenvetések, a melyeket a képviselő ur a^ általunk javaslatba hozott megtakarítások ellenében tett. Azt mondja, hogy vannak kik azt mondják, sőt azt mondja a különvélemény is, hogy nem leszünk képesek pénzügyeinket rendezni: mig hadügyi önállással nem birunk és azt nagyobb takarékossággal szabályozni nem fogjuk. És ez tökéletesen igaz. Mégmi a hadügyre oly sokat fogunk költeni, mint a mennyit most költünk: addig mi pénzügyünket rendezni nem fcgj'uk; de ne méltóztassanak egyedül azon költségeket, melyek már magokban is 40 millióra rúgnak évenkint: szem előtt tartani; hanem azonfölül méltóztassanak tekintetbe venni azon nagy veszteséget is, mely az országot éri az által, hogy 350 ezer ép és egészséges munkaképes ember minden productio nélkül zászló alatt vesztegel. Azt mondja a képviselő ur, hogy e kérdés most nincs napi renden; a másik nevezetes kérdéshez a bank kérdéshez pedig átalánosságban hozzá szólni nem lehet; a vára-kérdéshez, no éhez már épen nem lehet hozzá szólni: mert nincs helyén. Hiszen uraim! ezek azon kérdések, melyek mi módoni megoldásától függ Magyarország sorsa és ha ezen kérdések nincsenek napirenden akkor, mikor a magyar törvényhozás épen azon módozat felett tanácskozik, mikép lehetne az ország pénzügyeit rendezni: akkor nem tudom, mikor lehet azokhoz hozzá szólni? Azt monda a képviselő ur, hogy az a védrendszer, a minőt mi kívánunk, csak a sociálista franczia demagógok fejében van. Nem tudom, mi van azok fejében, de a mit mi kivánunk: azt röviden volt alkalmam egy más alkalommal meg magyarázni és ez körülbelül olyan védrendszer, mint a milyen van Svaiczban régóta; ez azon védrendszer, mely az egykoron igen hatalmas habáburgi ház hatalmát megtörte és mely hazája szabadságát biztosította. Ez a védrendszer az, mely mellett Amerikában oly háborút lehetett csinálni, daczára annak, hogy a képviselő ur azt hiszi, hogy a stratégia csak egyféle hadsereget ismer, hogy az európai stratégáknak szeme szája elállott bele. S így nem csak a franczia demagógok fejében van meg ez eszme; de megvan a békés svájczi és az iparos amerikai polgár fejében. Ezt nem ugy terjesztettük elő mint uj dolgot. Megmondon a képviselő urnák, hogy Magyarországban e tervet először Aulich tábornok hozta javaslatba komolyan, a ki akkor hadügyminister volt Magyarországban. Hogy Aulich tábornok jó és értelmes katona volt: azt elismerték még ellenei is. Javaslatba hozta e tervet komolyan, de az igen természetesen, a mikor ő volt hadügyminister: abban az időben még kivihető nem volt Nem mondom, hogy e tervet rögtön életbe lehetne léptetni; de nem is volna tanácsos lefegyverezni az országot Európa jelen eonjuncturáival szemben. Ezen tervnek keresztülvitele minden esetre igényel nézetem szerint 8 —10 esztendőt; és fokozatosan is volnának a megtakarítások ezen évek alatt eszközlendők. Igen, de megkezdeni valami-