Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-27

27. országos fii és november 15.1875. 265 magnitudinis: velle quantum possis. En a pénzügyi bizottság jelentését az általános vita alapjául el nem fogadom. (Élénk helyeslés a szélső jobbon.) Lovász Miklós: T. ház! (Zaj!) Minden ember kérdi egymástól: mi lesz ennek eredménye. Oly átalános az ország lakosságában ennek érzete, hogy annak a nyomasztó helyzetnek lehető orvoslására két nagy párt egyesülése szükségesnek látszott. Mikor pedig a legközelebbi választási mozgalmak megindultak: ugy hiszem, minden képviselő figyelmeztetve volt a választók által arra, hogy a pénzügyi nyomasztó helyzeten segíteni kell, és ugy hiszem, meg is ígérte mindenki és kötelezte magát tehetsége szerint helyreállitására közreműködni. Legelsőbben is e működésében a kormány, mint látjuk, a költségvetés összeállitásánál csakugyan elment maj'dnem azon határig, a meddig lehetséges volt; ámbár nézetem szerint még mehetett volna tovább is, mert különösen — hogy csak egy példát említsek, — még azon összegek mellőzhetők lettek volna, melyekre nézve Simonyi Ernő különvéleményt adott be; de mellőzhető lett volna sz erdélyi csendőrség sisakjai jelvényeinek megváltoztatására előirányzott négyszázezer forint is. Elismerem, hogy a kormány dicséretes takarékossággal igyekezett a költségvetés összeállításában eljárni; hanem, t. ház! azon testületről, mely azon költségek megszavazására volt hivatva, a melyek a közösügyi költségvetésnek hadügyi részét képezik: arról azt tapasztaltuk, t. ház, hogy nem ment el a/on határig, a meddig mehetett volna a megtakarításban; mert, a mint tudjuk, még az osztr. delegátióval szemben is megengedte magát előztetni 5000 írt törlésében. De egyéb tekintetben is, ugy látszik, hogy figyelmen kívül hagyta PZ ország nyomasztó állapotát; mert akkor nem lett volna megállapításának azon eredménye, a mely most van. hogy t. i. a kormány által nagy gonddal kieszközölt megtakarítások egy részét is meghiusítja : a mennyiben a tavalyi költségvetéshez képest 3 millióval többet engedélyezett a hadügyi költségek megállapitásánál; már pedig lehetett volna a delegátíónak ebben a tekintetben nagyon is könnyíteni az ország pénzügyi helyzetén, különösen az ugynevezetl Uchatius-ágyuknál; mert ha már a Steinfeldi porondon meggyőződtek is a felől, hogy azok előnynyel birnak a Krupp-ágyuk fölött : mindenesetre az előállítási kölségeket ugy lehetett volna szabályozni, mint csakugyan a magyar delegátió körében felmerült, hogy nem egyenes megadóztatás utján; hanem az úgynevezett helyettesítési alapból fedeztettek volna a költségek, a mi mindenesetre könnyebb lett volna az országra nézve, mert nem kellett volna 17 millió megajánlásával magunkat két évre előre lekötni. KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. I. En, t. ház! tapasztaltam az országnak abbeli hangulatát, hogy ezen eljárassál sehogy sincs megelégedve; sőt már hallottam olyan mozgalomról is, egyes vidékekről, hogy ezen eljárás miatt, a képviselőknek bizalmatlanságot is készülnek szavazni. Nem lehet tehát ezt hallgatással mellőzni, mert ha a delegátió azon kétszeres felelősségét tekintjük, a mely őt azért terheli, hogy az általa megállapított költség itt többé változtatás alá nem jöhet; hanem kötött kézzel kell magát megadnia a képviselőháznak és azt el kell fogadnia: valóban csodálkozni lehet azon és megütközést keltett sokak közt, talán az egész országban, hogy oly könnyen megajánlotta azon költségeket, a melyekből igen sokat lehetett volna törölni. En tehát, t. ház! csak azon meggyőződésemnek, és ugy hiszem az országos közvélemény meggyőződésének is akartam most kifejezést adni, hogy az ország nem lehet megelégedve a delegátiók eljárásával. Egyébiránt a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Derültség.) Simonyi Ernő: T. ház! Midőn ez alkalommal a költségvetés átalános tárgyalásához hozzá szólnék : őszintén megvallom, hogy szokásom ellenére elfogult vagyok, Elfogultságom nem abból ered, mintha nehéz volna válaszolni azon megtámadásokra, a melyek az általam és elvbarátaim által e téren elfoglalt álláspont ellen intéztettek; hanem elfogultságom onnan ered, hogy sem én, sem elvbarátaim nem birandunk elegendő erővel vázolni és a képviselőház elé állítani ezen vitának nagy fontosságát, a mint azt az ügy és a pillanat komolysága megérdemelné. Mert, uraim, kétséget nem szenved az, hogy ezen költségvetésben van letéve alapja a kormány politikájának, azon politikának, a mely ha a t. ház által elfogadtatik; végzetes befolyással fog lenni hazánk jövőjére; és én félek és aggodalommal nézek a jövőbe, mert tartok attól, hogy ezen politika egy nagy katastrofában fog végződni. Ez aggaszt engem ebben a pillanatban és ez tesz elfogulttá; mert nem bizom magamban, nem bizom erőmben, nem bizom még elvbarátaim erejében sem, hogy ezen nagy alkalomhoz méltóan fejthessük ki a dolognak komoly méltóságát, fontosságát. Mondom nem az aggaszt, hogy válaszolni nem tudnék azokra, a mik az általam elfoglalt álláspont ellen felhozattak. Eddig csak a pénzügyi bizottság t. előadója és Hegedűs képviselő ur kísérlettek meg a különvéleményben kifejezett, nézeteket és elveket tüzetesen megtámadni. Nem nehéz ezekre válaszolni és nem is hiszem, hogy a benyomás a melyet az általuk felhozott érvek a t. házra tettek, olyan nagy legyen, hogy az által, hogy ezen érvek súlya által a képviselőház elhatározná magát a különvélemény elitélésére és elvetésére. 34