Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-26
26. országos ülés november 18. 1875. 239 múlva elverik fölöttük a dobot; akkor midőn a folyó évben, habár tudtuk hogy a nép adókkal már annyira terhelve van, hogy azokat elviselni egyátalában lehetetlenség; mindamellett még a folyó évben is uj és igen súlyos uj adóval terheltetett meg a nép: akkor mondom, midőn ily desperatus állapotban vagyunk, a kormány hogy a rósz rendszert és magát fentarthassa, mint a bizottság jelentéséből és a költségvetésből kitűnik, az országot uj kölcsönnel terhelni és igen súlyos uj adóval készül megterhelni. Ezen eljárásból pedig én t. ház, nem látom a haza megmentését; hanem épen annak ellenkeződét, nem különben azt, hogy a nép koldusbotra fog jutni. Ezek alapján én nyugodt lélekkel a pénzügyi bizottság jelentését átalánosságban sem fogadhatom el, sem a költségvetést meg nem szavazhatom. De t. ház! nem szavazhatom meg nemzetiségi szempontból sem; (Zaj) mert tagadhatlan, hogy 1867-től az első ministerektől kezdve a maiakig valamennyien ugy bántak velünk, kiket e házban nemzetiségeknek szoktak nevezni, hogy minden tekintetben minden körülmények közt, a hol csak lehetett, elnyomtak s a magyarosítást erőszakolták. Előadásom igazolására bátor leszek néhány speciális esetet felhozni, nem azokat a régiek közül, melyek már e házban számtalanszor fel voltak hozva, habár minden siker nélkül, hanem ujabb eseteket s miután mai napon mindenki a műveltségről s cultuváról szeret beszélni: kezdjük meg legelőször is a közoktatási téren. Ugyanis t. ház! akkor, midőn a közadókból, melyhez minden ember hozzájárul, színházakra, conservatoriumokra és boulevardokra és egyébb luxus-tárgyakra milliók adatnak ki: akkor nem csak egyetlen felekezeti s nemzeti iskoláink közül egy sem láttatik el legkisebb államsegélylyel. (Felkiáltások: hát a Naszódi erdők elajándékozása.) Én ajándékról mit sem tudok, a Naszódiaknak azon erdők tulajdonuk s azok nekiek nem ajándékoztattak; hanem mint törvénytelen s igazságtalanul elvett vagyon nekiek csak vissza adatott; — hanem még azon iskoláinkat is, melyeket mi, hogy népünket mivelhessük, adakozás utján tartjuk fel, az illető ministerium rendelet utján betiltotta, (Felkiáltások: Jól tette!) önök szerint jól tette, de a czivilizált világ szerint nem jól tette. A naszódi erdőkről — mondom — én semmit sem tudok, csak azt, hogy azok az illető nemzetiségek valóságos tulajdona. De ez még mind nem elég, mert az illető ministerium tankönyveinket minden alap nélkül elkoboztatta. (Közbeszólások a szélső bal felől: Helyesen tette!) Mondom tankönyveinket minden alap nélkül különféle erőszakolt czimek alatt elkoboztatta; sőt némely iskolánkat egyenesen be is záratta. (Helyeslések.) S nem állunk jobban t. ház az igazság szolgáltatás terén sem ; mert ugy látszik, hogy magasabb helyről jött utasítás folytán íolyó év nyarán a királyi tábla, a k. törvényszékek, járásbíróságok végzésileg megtiltották a feleknek, hogy más mint magyar nyelven szerkeszszék beadványaikat (Közbeszólások a szélső bal felől: Hely esi) Sőt azt is meghagyták, hogy bármely eredeti okmányok, melyek beadatnak, ha azokat a bíróságok előtt akarják használni: magyarra fordítsák maguk a felek. T. ház! lehet, hogy mindez helyes önök szerint; de szerintem nem helyes, sőt beleütközik magába a nemzetiség törvénybe is. (Közbeszólás : kár volt azt hozni.) Már kérem, ha már egyszer meghozatott: akkor követelni lehet, hogy azt tartsák meg önök is, mint mi is megtartjuk. (Atalános derültség.) A vádlottak védőjöknek hasonlóul eltiltotta, hogy a vádlottakat még csak szóval ia védelmezzék a nép — hanem kizárólag magyar nyelven; és valamennyi ítéletet, végzést s határozatot nem a nép nyelvén, hanem magyar nyelven adják ki, habár az illettő egy szót sem tudott is magyarul. (Fölkiáltások: Helyesen]) Sőt az Ítéletet nékia szóval sem hirdetik az illetőnek nyelvén: hanem csak midőn sokszor bűnös, de sokszor ártatlan fölött kimondja 10—20 évre az ítéletet s azt nekie magyar nyelven, melyet nem tud, egész terjedelmében felolvasták, csak a végén mondja el egy bírósági tag, hogy el vagy ítélve ennyi meg annyi évre; (Fölkiáltások: Ez elégi) és akkor is az illető hivatalnok által szándékosan némileg elferditett nyelven, mondom szándékosan elferdített népnyelven; mert tény az, hogy mig a bírák midőn állomásért folyamodtak, azt igazolták, hogy a nép nyelvét értik s tudják: most az is, a ki tudja a népnyelvét, azt mondja hogy a magyar nyelven kivül egyebet nem tud. (Helyeslés!) Mert ugy látszik, hogy mai nap azzal, hogy valaki azt erősiti, hogy a magyar nyelven kivül más nyelvet nem tud: érdemet csinál, illetőleg ma már nálunk a birák a tudatlanságból érdemet gyártanak, csinálnak. (Felkiáltások : Magyarországon a magyar a hivatalos nyelv!) És hogyha az illető orvoslást keresett a felfolyamodás utján a curiánál, vagy pedig semmiségi panaszszal a semmitő széknél, ott azt mondják, hogy nem tartozik bozzájok, mert ez administrationalis ügy, nem birósági; ha pedig a ministeriumhoz folyamodik: ez még azt mondja, hogy nem tartozik hozzá; mert ez nem administrationalis, hanem birósági ügy; és igy panaszával igazságot s illető bírót az országban nem talált. És ha valamelyik ügyvéd nem találván bírót az országban, ő Felségéhez talált folyamodni: arra aztán rá mondák, hogy reactionárius, a cousti-