Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-26
SS, országot Kés november IS. 1875. 235 mentül több jön be az állam pénztárába indirect utón, mentül kevesebbet költünk a közigazgatásra ás befektetésekre, ha a cultura rovására is, mentül többet törlesztünk évenkint adósságainkból : a deficit annál kevesebb lesz. Ezek oly igazságok, melyeket kétségbe nem vonhat senki, mert hiszen ezek az arithmetika primitív miveletein alapulnak. De engedjen meg az igen t. pénzügyminister ur, ennek felfedezése sem volt valami nagy mesterség. A kérdés mindig csak az: megbirja-e a? ország? Nem tudom, elmaradt-e még valami? Igenis elmaradtak az Uchatius-ágyuk és az uj kölcsön. Miután az igen t. kormány és a nagy többség azért alakult, hogy a bajokon segitsünk; én nem képzelhetem, hogy mily összefüggésben van a deficit megszüntetésével az Uchatius-ágyu: ha csak t, barátom Jókai Mór jövő századát egy századdal nem anticipálták, úgy hogy azon ágyuk, miután cornpositiója nagy titok, a mi hírünk és tudtunk nélkül a bécsi bank pinczéjében lerakott aranyból és ezüstből készültek, hogy ha majd egyszer valamikor megosztozunk a bécsi arzenállal a paritás alapján, vagy legalább a 30 — 70 arány szerint: a nekünk jutandó arany és ezüst ágyú lesz a magyar független banknak az alapja, a forgó tőke pedig a deficit irányában ugy fordnlhat jóra, ha az állítólag csak forgó tőke akkor, a mikor nem forog, annyit fog jövedelmezni: mint az egész évi kamat és beszerzési költség. De ha, uraim, az ágyukra nézve nem így áll a dolog: hát akkor én kijelentem, hogy nekem erős reményem, hogy az egész kiadás haszontalan lesz. Az úgynevezett osztrák-magyar monarchia oly helyzetben van, hogy igen hosszú időre józan észszel háborús actióba nem keveredhetik; akkorra pedig mikor ezen egy vagy két, vagy inkább összetett két állam, azon helyzetbe jön, hogy megbírja a háborút, mikor igénybe veheti az ultima ratio regumot, tehát nem populorum: akkor Uchatius urat ép ugy tul fogja szárnyalni az ember öldöklésében leleményes katonai elem, mint ő ma állítólag túlszárnyalta Kruppot, hogy akkorra ezen ágyuk ép ugy a lomtárba kerülnek, mint a lomtárba kerültek a szórlövegek. De tegyük föl, hogy az egy felülmúlhatatlan találmány, az ágyú még nem győzött magában soha, ahoz szükséges egy olyan hadsereg is, mely át és át legyen hatva azon érzelemtől és azon tudattól, hogy mit kell neki védeni. MÍDthogy pedig szerintem Austria csak geographiai fogalom és csak a hadseregben létezik: ugy azon temérdek költséggel, melyet az osztrák hadsereg a maga számára évenként dekretál, csak önmagát védi és ezen decretum ellenében azon delegatió egészen tehetetlen intézmény. Ezt azt hiszem : kétségbe sem lehet vonni, csak is az utolsó eseményekre tekintsünk és senki sem vonhatja kétségbe. Es most visszatérek azon főkérdésre, hogy megbírja-e Magyarország azon körülbelül 20 millió többletet, a mennyivel a t. pénzügyminister ur többet remél és szándékozik a jövő évben bevenni, mint a mennyit ez évben bevett? 0 azt állítja, hogy Magyarország azt megbírja. Én megvallom, hogy jóhiszeműségét egyátalján nem vonom kétségbe, mert ha ezt tenném, akkor kénytelen volnék azt mondani, hogy az egyenes insultus Magyarország adózói iránt; igy csak azt kell mondanom, hogy a t. pénzügyminister ur nem ismeri Magyarország adózóinak helyzetét. Hogy Magyarország a több adót meg nem birja; e tekintetben csak két tárgyra akarok reflektálni, a melylyel fiatal korom óta foglalkozom Az egyik a földbirtok, a másik a nyersvas-termelés. Hogy mi a jövedelme Magyarországon a földbirtoknak: arra nézve mád kulcsot nem vehetek igénybe, mint a mit a t. pénzügyminister ur előterjesztett, t. i. az államvagyon jövedelmét; mert a mások földbirtoka budgetét nem ismerem, a magamét hiába hoznám fel, azt mondanák, nem hiteles. A magyar államnak van körülbelül 6 millió 1200 öles hold birtoka, a melynek jövedelme körülbelül 6 millió forint a pénzügyminister ur budgete szerint s igy minden holdra esik 1 frt jövedelem. E szerint egy oly birtokosnak, a kinek 500 holdja van, annyi jövedelme van mint a ministerium kapusainak; a kinek ezer holdja van, annak kevesebb jövedelme van, mint egy fogalmazónak, és hogy valakinek annyi jövedelme legyen: mint egy ministernek, arra 14,000 hold kivántatik. Hogy ennek így kell lenni, mutatja azt azon nagy tódulat, a mely az államhivatalba jutna*ásnál mutatkozik. A t. pénzügyminister ur másként számit; nem is számit, hanem követeli hogy a privátus ötannyit vegyen be, mint összes adója s igy miután 1000 holdnak az adója körülbelül 600 frt, követeli, hogy ezer hold föld után 3000 írt jövedelem legyen, azaz három annyi, >nint a mennyit az állam maga bevesz az államföldbirtokából Már engedje meg a t. pénzügyminister ur, erre nincsen joga szerintem, mert: quod tibi non vis fieri, alreri ne fecms. Ha a t. pénzügyminister ur nem tud az állam vagyonából többet bevenni, mint egy forintot holdanként: nincs joga dekretálni, hogy a magánvagyonnak három annyi jövedelme legyen. Már most nézzük meg egy ezer holdas birtokosnak állapotát, hogy annak az adón kivül mit kell még fizetni, mit követel tőle a közvélemény. Ha szerencsétlenségére a régi elneve/.és szerint a ó-katholikusok közé tartozik, annak | vallási és nevelési ezéiokra fizetnie kell legalább 30*
