Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-25

25. országos ülés november 12. 1875. 217 intézmények ,tovább fejlesztésére vagy bevégzé­sére vannak szánva, mebyek még nagy áldozato­kat fognak az állam és az adózók részéről ma­gok után vonni; miként fogjuk elviselhetni: azt benue fel nem találhatom. Anélkül, hogy ezen terhek elviselésére, s adóképességünk emelésére bárminemű intézkedés észlelhető lenne; a nélkül, hogy egy bizonyos megállapított' terv és rend­szer lenne megállapítva, mely szerint ezen nyo­masztó helyzetből kifogunk bontakozhatni, igény­telen nézetem szerint ezen jelentés jelen formá­jában el nem fogadható. Nyolcz hónapja körülbelül, hogy a jelenlegi kormány megalakulván, következőképen magát a pénzügyi reformokra nézve tájékozhatván, a benyújtott költségvetésben fektette le financzpo­litikáját. A kiadási tételek reductióját a lehető­ség legszélső határáig vitte a kormány: és mégis az eredmény 15 millió 600,000 hiány, melyet részben az utolsó kölcsön még meglévő pénzkészle­teiből, részben az általános jövedelmi pótadó­ból vélik fedezendőnek. A jobboldali ellenzék^ melyhez tartozni magamat szerencsésnek érezem, az átalános jövedelmi pótadót nem szavazza meg: nem mintha az áldozatkészség hiányoznék nála, hogy az állam elodázhatatlan vagy elké­szülketetlen szükségletének fedezéséről gondos­kodjék; hanem mert ez egész fedezeti előirány­zatot íúlvérniesnek és nem eléggé őszintének tartja; mert a t. kormány financzpolitikáját nem helyesli; mert nemzetünk anyagi fizetés képes­séget, és következőleg gyarapodási képessépet, más életben levő adóink által is tetemesen meg­támadva látja, és a hiánynak, melyet a költség­vetés feltüntet, pusztán uj adóknak a papíron való kivetése, de azért bizton be nem folyása által még fedezve sem véli. A kivetés és a tényleges eredmények között az utolsó években is nagyok voltak a különb­ségek. Legyen szabad ennek illustratiójáűl fel­hoznom, hogy például csak az ordináriumban következőképen irányoztattak elő a hiányok: 1873-ban 4 millió előirányoztatott, és a valódi hiány 20 millió volt; 1874-ben 8 millió előirányoz­tatott s a valódi hiány 20 millió volt; 1875 az összes hiány 21 millióra irányoztatott elő s a pénzügymmister maga azt 28 millióra menőnek mondotta, mit' én részben a túlvérmes előirány­zatoknak a fedezetben, részben a hiányos rend­szer és organisatiónak tulajdonitok. Hozzájárult éhez az előző kormányok engedékenysége, hogy akkor, midőn a nemzet a fizetésre még képesebb volt, az alkotmányosság megkedvelésére a népnél mint mondták, az adók és illetékek írem hajtat­tak be a kellő szigorral ás most midőn több évi rósz termések csapásai és a magasabb adók be­következtek : még sokkal súlyosabban érezhető a múltnak helytelenül alkalmazott engedékeny­sége, melynek folytán igen sok alkalommal KEPV. H. JMAPLÓ 1875-78. I. majd egy évtizeden elhanyagolt adók vagy ille­tékek behajtását, most egyszerre szorgalmazzák: midőn azok már feledékenységbe mentek, mint például a 1883—64-ki ínséges kölcsönt, melyet 1867-óta most egyszerre akarták behajtani. Ennek orvoslására az igen t. pénzügynii­nister ur egy uj törvényt tett le a háznak asz­talára, a közadók kezelése és beszedéséről, mire nézve sajnálkozásomat fejezem ki, hogy ez csak pár nap aíatt történt, mint a t. kormány többi .reform törvényeinek benyújtása is, és megval­lom, hogy ennek folytán nem érezhetem, maga­mat hivatva, ama törvényjavaslat birálgatásába bocsátkozni; csakis azon nézetemnek vagyok bá­tor kifejezést adni, hogy reményiendő az, hogy a kivetési és beszedési módozat ennek alapján másként fog történni mint eddig, hogy min­denki tudhassa az év elején, mennyi leend folyó évi adója, hogy a pontos adófizető egy rendes pénzügyi administratió kívánalmának megfelelve ne bűnhődjék a rósz fizetőért; de leg} 7 en ez ügy bármiként szabályozva, bátorkodom azon aggá­lyomat nyilvánítani, hogy a közadók kivetése­séből és beszedéséből 1876-ban azon pénzügyi eredmények, melyeket abból a t. pénzügymmister ur előirányoz nem lesznek elérhetők. A t. pénzügymmister ur exposéjában azt mondja,- hogy fedezeti tételeit reális alapra fek­tette, hogy a 1874-ki valódi eredményeket és a 1875-ki eddigi eredményeket vette alapul, szem előtt tartotta azon intézkedéseket, melyek már 1876-ban valóban életbe léptethetek lesznek. Ezen adatokra támaszkodva, és mert más adatokkal nem bírhatunk : bátor leszek a t. ház türelmét néhány utánszámitási tétellel igénybe venni. (Halljuk!) A t. pénzügyminister ur mint maga expo­zéjában kinyilvánította, az 1875-ki tényleges töb­letet, melyre az év folytán bizton számithatni, 11.959.426* frtra tette. Ha éhez hozzáadjuk az 1874-ki zárszámadásilag kimutatott tényleges fede­zetet 182.963.107 írttal: 194.922.533 frt az ered­mény. Ha éhez hozzáadjuk az 1875. év második l |, évben jövedelmezett szállítási és luxusadó több­letet 1.100000 írttal: 196.022.533 frt jön ki és nézetem szerint csak ez tekinthető biztos fedezeti alapnak, A pénzügyi bizottság jelentésében 206.753.810 az előirányzott fedezet, ebből levonva a kimu­tatott fedezetet, mint előreláthatok 196.022.533 írttal: 10.731.277 frt különbözet jön ki, az az 15.632.611 frt lévén az előirányzott hiány 26.363.888 frt eredményeztetek, mint mely összegre, számitásom szerint a jövő év hiánya emel­kedni fog. Pedig még ezzel szemközt áll a még min­dig praeliminált, de még soha be nem hajtott 4.000000 frtnyi adóhátralék. E hátralékok oly mérvben befolyásához pedig a jelen viszonyok 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom