Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-25

25. országos ülés gyaiországnak természetszerű rendszeres és fokozatos fejlődését megakasztja; sőt valljuk meg az igazat: Magyarország állami létét is komolyan fenyegeti. A helyzet nehézségein és egyéb okokon kivül, Magyarország anyagi erejének túlbecsülése, elhibázott számitások , tévesztett irányú politika, melynél fogva mi gazdagabbaknak és hatalmasabbaknak tartottuk magunkat, mint a milyenek vagyunk: voltak okai annak, hogy e czélokat sem elérni, sem biztosítani nem lehetett. Hogy pedig az ország pénzügyi tekintetben oly helyzetbe jutott, a milyenben még eddig nem volt: eredménye azoknak, a miket tettünk és a miket tenni elmulasztottunk. Az igen tisztelt kormánynak s a kormányt támogató szabadelvű pártnak, melynek egyik igen szerény és igénytelen tagjává lehetni én is szerencsés vagyok: feladata minden erővel oda működni, hogy a czélokat mielőbb elérni és minél jobban biztosítani lehessen. S valóban t. ház, ha ez most sem sikerül, midőn a nemzetnek imposans többsége a kormány részére nyilatkozott; midőn a fejedelem s a nemzet közt az egyetértés és bizalom jobb és bensőbb mint valaha volt, mikor nem kell, mint rendkívüli körülmények közt, mindenekelőtt a megzavart egyetértés és bizalom helyreállítására törekedni, hogy az ország bajainak orvoslásához a nép szellemi és anyagi jólétének előmozdításához foghassunk; midőn a két nagy nemzetipárt egyesülve összes erejét és tehetségét a czélok elérésére fordíthatja, és ezt, külháború — hála Istennek — nem lévén, békében teheti s ezen törekvéseket a fejedelem alkotmányos érzülete és jóakarata, a nemzetnek pedig áldozatkészsége támogatja, ha mondom ily körülmények közt sem lehetne e czélokat elérni és biztosítani: akkor kétségbe kellene esni Magyarország jövendőbeli sorsa és a parlamentalismus életrevalósága felett. Madarász József közbeszól: Az országnak soha! Hosztinszky János: Lehet, hogy a szélsőbali t. képviselő ur más nézetben van. Elfogadom nézetét; de én ebben a nézetben vagyok - . . (Husszas derültség. Á. szónok halkabban: azaz, tisztelem, meggyőződését.) Én t. képviselőház valamint az ország jólétének és vagyonosodásának, ngy az ország hanyatlásának és nyomorának okait legelső sorban nem annyira a körülmények szerencsés vagy szerencsétlen találkozásában, vagy más tényezők közreműködésében, mint inkább saját kormányunkban és képviselőházunkban keresem. Rendkivüli körülmények közt élünk t. képviselőház. Azon helyzetben vannak a mi országunk pénzügyei, a mely helyzetben állami létünk veszélyeztetése nélkül sokáig nem maradhatnak. De rendkivüli körülmények közt élünk, azért toveinber 12 1875. 215 is, mert az egyes adózók és az adózók összességének legnagyobb része anyagi ereje minden irányban csökken, a kereset hiányzik, az ipar és kereskedelem pang, anyagi ereje megtört és megfogyott és mégis in ultima ratióne és in ultima analisi, az ország pénzügyi bajain segíteni kell: mert valamint bizonyos, hogy ez rendkivüli állapot, ugy-e rendkivüli állapotból csak rendkívüli áldozatok árán lehet menekülni. Adja Isten, hogy az áldozatkészségnek igénybevételénél az áldozatra való tehetség a készségnek útját ne állja. Az 1876-ik évi államköltségvetésben és az arra vonatkozó pénzügyministeri előterjesztésben nem foglaltatnak ugyan, valami csodaszerü dolgok, módok vagy eszközök, a melyek által Magyarország zilált pénzügyi bajain mintegy varázsütésre segíteni lehetne. De ki azt várta, vagy követelte: az az emberi természetnek velünk született gyarlóságától és ennek következtében az emberi észnek, legyen az bár a legragyogóbb lángész, természetszerű korlátoltsásfától oly ember feletti müvet követel, a melyet maga előállítani, vagy előteremteni képes nem volna. De ha az 1876-ik évi költségvetésben az egyes ministeri tárczáknál megtakarított összegeket és ezeknek nagyságát tekintjük; ha tekintjük a fedezetnek reális természetét és tekintjük azon törléseket, melyek eszközöltettek, hogy az egyensúly helyreállitassék, és ha mindezt pártatlan birálat alá vesszük : akkor t. képviselőház, be kell azt ismerni, hogy az 1876-ik évi államkölrségvetés a múlt évek államköltségvetésével összehasonlítva jobb és előnyösebb. Igaz. t. képviselőház, mikor én ezt nyíltan beismerem: akkor egyszersmind kötelességemnek is tartom, hogy a fölmerült némely aggodalmaimnak nyílt kifejezést adjak. (Halljuk !) Tekintettel az adózóknak szomorú anyagi helyzetére, tekintettel továbbá azon körülményre, hogy maga a t. pénzügyintnister is a nagy gonddal szerkesztett előterjesztésében önkényesen beismeri azt, hogy a múlt évnek csapásai alatt meg van ugyan ingatva az adózók adóképessége; de ezáltal csakis az illetők fizetésképessége szenved, nem az adóképesség. Ha mondom tekintetbe veszem az átalános pangást, az iparnak és kereskedelemnek hanyatlását: azon aggodalom szállja meg lelkemet, hogy az igen t. pénzügyminister ur aligha nem fog csalódni, mikor az államköltségvetésnek fedezetében kijelenti azt, hogy a múlt évi adóhátralékokból az 1876. évre képes 4 millió forintot behajtani. De én tovább megyek t. ház, és azon aggodalmamnak is adok kifejezést, hogy . az általam elősorolt körülményeknél és helyzetnél fogva, továbbá azon oknál fogva, melyet a t. pénzügyminister ur előterjesztésében maga előadott, hogy t. i. az 1876. évre előirányzott 17 millió deficitnek 8 millióból álló részét, a mely az egyenes pótadó által lesz