Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-387
86 387. országos ülés május 10. 1875. ülésre minél kevesebb maradjon, a minthogy akkorra nem marad tulajdonkép csak két nagy ügy, melyeket a jövő országgyűlés végezhet el és a melyekre nézve azon meggyőződésben van a kormány, hogy a magyar állam hitelére nézve igen lényeges különbség áll be : mert akkor világosan látható lesz, hogy ha már ezen 90 milliónyi összes követeléseknek körülbei ől kétharmada kiegyenlittetett aránylag csekély összegekkel, akkor biztosan következtethető, hogy a harmadik harmad sem valami igen nagy összeggel lesz kielégíthető, és akkor ezután a magyar állam ellen ezen czim alatt formált követelések annak hitelére hátrányos következményeket nem vonnának magok után. Egyébiránt pedig ha a kormány ezekben a szükséghez képest eljárna : ezt nem tehetné másként, mint ugy, miként a törvényjavaslatban is érintve van, azaz a legközelebbi országgyűlés összejövetele alkalmával részletesen minden egyes esetre vonatkozólag előterjesztené az illető helybenhagyó törvényjavaslatot, és igy tulajdonképen csakis időnyerés szempontjából vált szükségessé a mostani törvényjavaslat benyuj tása. Az egész összeg, a mely ebből, a mint az igen tisztelt előadó is említette volt, az államra hárulna: 4,389.609 forintot tesz azon esetre, ha a kassa-oderbergi vasút egész követelése, melyről nem lehet tudni, hogy mennyi fog belőle bennünket terhelni, minélfogva az egészet voltunk kénytelenek fölvenni: 2,500.000 forinttal effeetiv pénzben vettetik föl, a mely összeget azonban, — mindkét államot terhelvén a követelés, — a reánk eső rész nem íogja elérni. A magyar éjszak-nyugati biztositékának visszaadása 650.000 forinttal; a diósgyőri vasút követelése: 27.600 forinttal; a miskolcz-bánrévei vasút követelései, melyek azonban az illetők által máris leszállittattak, 166.026 frttal; és a gömöri vasút követelése 1,065.983 forinttal lettek föl véve : tehát az egész terjedne 4,389.609 frtra, a mi a valóságban előreláthatólag lényegesen alább fog szállani. Arra kérem, az előadottak alapján, a tisztelt házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy a kormány ezeket a kiegyenlítéseket eszközölhesse. A mi a törvényjavaslat másik részét illeti, arra nézve szintén tétettek a pénzügyi és vasúti együttes bizottságok által módosítások; tétettek módosítások nem azon irányban, mintha az abban eredetileg foglaltak nem szükségeltetnének; mert azt hiszem, hogy ezek szükségét nem igen fogja tagadhatni senki, a ki vasutaink ügyében jártas; hanem tétettek azon irányban, hogy mivel minden vasút bizonyos költségeket födöz, úgyszólván a maga risieójára, és időszakonként ilynemű terheket vállal magára: a mi magyar vasutainkra nézve is az véleményeztetett a pénzügyi és vasúti bizottságokban, hogy ezek is vegyenek föl a maguk hitelére ezen költségek födözetére kölcsönöket. Én részemről, és a kormány is azon tekintettől vezéreltetve, hogy egyrészről ezen rövid időszak alatt, mely a jövő országgyűlés összejöveteléig lefoly, nem lesz azon egész összegre szükség, mely eredetileg fölvéve volt, a minthogy a kormány sem vette volna az egész összeget igénybe; de másrészről azért is, hogy oly nagy kamatbiztositási összeg még csak látszólag se terhelje az országot; mert hisz ha egy millió vétetett volna föl : ezt ugy tekintették volna azok, kik a magyar állam hitelével foglalkoznak, mintha az egész összeg igénybe vétetett volna; holott pedig tényleg nem vétetett volna igénybe : a kormány részéről tehát beleegyezés történt abba, hogy jelenleg csak azon összeg vétessék föl, mely a vasúti és pénzügyi bizottságok tüzetes fölszámolása után és a kormány nézete szerint most már okvetlenül szükséges: ezen összeg pedig 10,302.824 forintra menne, melynek megfelelő arányban kibocsátandó 700.000 forintra volna számitandó a kamatbiztositás, mely ennek födözetére szükséges. Tehát azon 1 millió, mely a kormány által mint maximum vétetett föl: szabatosittatott a bizottságok által annyiban, mennyiben jelenleg igénybe amúgy sem vétetett volna és leszállittatott 700.000 forintra. Már az általam beterjesztett adatokból méltóztatnak ismerni azon tárgyak természetét, a melyek kiegyenlítésére ezen összeg fordítandó lesz. Méltóztatnak tudni, hogy a forgalmi eszközök szaporítása czimén 5,702.703 forintot kért a kormány, és ezen összeget az egyesült pénzügyi és vasúti bizottság helyesnek ismerte el; helyesnek ismerte el azért, mert statistikai adatokkal támogatta a kormány azon kijelentését, hogy erre mindenesetre szükség van, ha azon mennyiségeknek, a melyek minden előlegesen tehető számítás szerint okvetlenül fuvarozandók lesznek, meg kivannak a vasutak felelni. A mi pedig kívánatos, mert az áltatok bérbe vett kocsikért fizetendő összegek sokkal nagyobb terhet okoznak: mintha a kocsik ez utón beszereztetnek; nagyobb teherrel járnak azért, mert ki van számítva, hogy 800.000 forint évi bért kell fizetni annyi kocsiért, a mennyit a fölvett összegért beszerezni lehet. Ezt tehát a vasuti és pénzügyi bizottság helybenhagyta annyival inkább : mert belőle jelenleg már 2,192.490 forint tényleg ki van adva. A másik czim, mely alatt ezen összegek kívántattak : az anyagszerkészlet és pénztári szükséglet. Erre vonatkozólag a pénzügyi és vasuti bizottság csak a tényleg létező anyagszereknek megfelelő összeget vélte fölveendőnek, a mi 2,708.108 frtra megy, további anyagszer beszerzését szükségesnek nem tartotta; azt sem tartja szükségesnek a bizottság, hogy pénztári készletek legyenek, mert igaz ugyan, hogy ezek szüksége előfordul; de a bízott-