Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-387

86 387. országos ülés május 10. 1875. ülésre minél kevesebb maradjon, a minthogy akkorra nem marad tulajdonkép csak két nagy ügy, melye­ket a jövő országgyűlés végezhet el és a melyekre nézve azon meggyőződésben van a kormány, hogy a magyar állam hitelére nézve igen lényeges kü­lönbség áll be : mert akkor világosan látható lesz, hogy ha már ezen 90 milliónyi összes követeléseknek körülbei ől kétharmada kiegyenlittetett aránylag cse­kély összegekkel, akkor biztosan következtethető, hogy a harmadik harmad sem valami igen nagy összeggel lesz kielégíthető, és akkor ezután a magyar állam ellen ezen czim alatt formált követelések annak hitelére hátrányos következményeket nem vonnának magok után. Egyébiránt pedig ha a kormány ezekben a szükséghez képest eljárna : ezt nem tehetné másként, mint ugy, miként a törvényjavaslatban is érintve van, azaz a legközelebbi országgyűlés összejövetele alkalmával részletesen minden egyes esetre vonat­kozólag előterjesztené az illető helybenhagyó tör­vényjavaslatot, és igy tulajdonképen csakis időnye­rés szempontjából vált szükségessé a mostani tör­vényjavaslat benyuj tása. Az egész összeg, a mely ebből, a mint az igen tisztelt előadó is említette volt, az államra hárulna: 4,389.609 forintot tesz azon esetre, ha a kassa-oderbergi vasút egész követelése, melyről nem lehet tudni, hogy mennyi fog belőle bennünket terhelni, minélfogva az egészet voltunk kénytelenek fölvenni: 2,500.000 forinttal effeetiv pénzben vettetik föl, a mely összeget azonban, — mindkét államot terhelvén a követelés, — a reánk eső rész nem íogja elérni. A magyar éjszak-nyugati biztositékának vissza­adása 650.000 forinttal; a diósgyőri vasút köve­telése: 27.600 forinttal; a miskolcz-bánrévei vasút követelései, melyek azonban az illetők által máris leszállittattak, 166.026 frttal; és a gömöri vasút követelése 1,065.983 forinttal lettek föl véve : tehát az egész terjedne 4,389.609 frtra, a mi a valóság­ban előreláthatólag lényegesen alább fog szállani. Arra kérem, az előadottak alapján, a tisztelt házat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy a kor­mány ezeket a kiegyenlítéseket eszközölhesse. A mi a törvényjavaslat másik részét illeti, arra nézve szintén tétettek a pénzügyi és vasúti együttes bizottságok által módosítások; tétettek módosítások nem azon irányban, mintha az abban eredetileg fog­laltak nem szükségeltetnének; mert azt hiszem, hogy ezek szükségét nem igen fogja tagadhatni senki, a ki vasutaink ügyében jártas; hanem tétettek azon irányban, hogy mivel minden vasút bizonyos költ­ségeket födöz, úgyszólván a maga risieójára, és időszakonként ilynemű terheket vállal magára: a mi magyar vasutainkra nézve is az véleményeztetett a pénzügyi és vasúti bizottságokban, hogy ezek is vegyenek föl a maguk hitelére ezen költségek födö­zetére kölcsönöket. Én részemről, és a kormány is azon tekintet­től vezéreltetve, hogy egyrészről ezen rövid időszak alatt, mely a jövő országgyűlés összejöveteléig lefoly, nem lesz azon egész összegre szükség, mely erede­tileg fölvéve volt, a minthogy a kormány sem vette volna az egész összeget igénybe; de másrészről azért is, hogy oly nagy kamatbiztositási összeg még csak látszólag se terhelje az országot; mert hisz ha egy millió vétetett volna föl : ezt ugy tekintették volna azok, kik a magyar állam hitelével foglalkoznak, mintha az egész összeg igénybe vétetett volna; holott pedig tényleg nem vétetett volna igénybe : a kor­mány részéről tehát beleegyezés történt abba, hogy jelenleg csak azon összeg vétessék föl, mely a vas­úti és pénzügyi bizottságok tüzetes fölszámolása után és a kormány nézete szerint most már okvetlenül szükséges: ezen összeg pedig 10,302.824 forintra menne, melynek megfelelő arányban kibocsátandó 700.000 forintra volna számitandó a kamatbizto­sitás, mely ennek födözetére szükséges. Tehát azon 1 millió, mely a kormány által mint maximum véte­tett föl: szabatosittatott a bizottságok által annyiban, mennyiben jelenleg igénybe amúgy sem vétetett volna és leszállittatott 700.000 forintra. Már az általam beterjesztett adatokból méltóz­tatnak ismerni azon tárgyak természetét, a melyek kiegyenlítésére ezen összeg fordítandó lesz. Méltóz­tatnak tudni, hogy a forgalmi eszközök szaporítása czimén 5,702.703 forintot kért a kormány, és ezen összeget az egyesült pénzügyi és vasúti bizottság helyesnek ismerte el; helyesnek ismerte el azért, mert statistikai adatokkal támogatta a kormány azon kijelentését, hogy erre mindenesetre szükség van, ha azon mennyiségeknek, a melyek minden előlege­sen tehető számítás szerint okvetlenül fuvarozandók lesznek, meg kivannak a vasutak felelni. A mi pedig kívánatos, mert az áltatok bérbe vett kocsikért fize­tendő összegek sokkal nagyobb terhet okoznak: mintha a kocsik ez utón beszereztetnek; nagyobb teherrel járnak azért, mert ki van számítva, hogy 800.000 forint évi bért kell fizetni annyi kocsiért, a mennyit a fölvett összegért beszerezni lehet. Ezt tehát a vasuti és pénzügyi bizottság helybenhagyta annyival inkább : mert belőle jelenleg már 2,192.490 forint tényleg ki van adva. A másik czim, mely alatt ezen összegek kíván­tattak : az anyagszerkészlet és pénztári szükséglet. Erre vonatkozólag a pénzügyi és vasuti bizottság csak a tényleg létező anyagszereknek megfelelő összeget vélte fölveendőnek, a mi 2,708.108 frtra megy, további anyagszer beszerzését szükségesnek nem tartotta; azt sem tartja szükségesnek a bizott­ság, hogy pénztári készletek legyenek, mert igaz ugyan, hogy ezek szüksége előfordul; de a bízott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom