Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-386

3S6. országos ülés május 8. 1815. 69 nak készítése és abban az egyes törvényszékeknek kijelölése, azután a tárgyalásnak itt e házban meg­kezdése és a még el nem törölt és most magát a tisztelt túloldali képviselő urak által nagyon érde­mesített főrendiháznak meghallgatása folytán újra elintézése, akkor, midőn tapasztalásból tudjuk, hogy a hol kivált praegnans helyi érdekekről van szó, -a tárgyalásnak vége be nem látható, — mondom — nagy illusio volna hinni, hogy ezen az utón rövi­debb eljárást követnénk. A mi különben az eljárást illeti, méltóztassa­nak megengedni, az első tévedés, a melyben a föl­szólalók voltak: az, hogy itt most csak a kormány faetumáról, javaslatáról van szó. Nem arról van szó. itt most már a képviselőháznak faetumáról van szó, szemben a főrendiháznak erre adott üzenetével. Már most méltóztassanak ismét megengedni azok, a kik elleninditványokat adtak be, bármi legyen határozati javaslataiknak benső érdeme, mindenesetre mielőtt azok fölött a ház határozhatna, mielőtt azo­kat elfogadhatná: először akkor is el kellene hatá­rozni, hogy elfogadja-e a ház a főrendiház üzene­tét, azaz hogy eláll-e előbbi határozatától és csak azután jő azon kérdés, hogy mit fogunk tenni. (Helyeslés.) A határozati javaslatok tehát a jelen kérdést per absolutum nem oldják meg. De azt monda egy tisztelt képviselő ur, hogy nem áll az, hogy arról volna szó, hogy vagy ra­gaszkodjék a képviselőház előbbi határozatához, vagy elfogadván a főrendiház üzenetét: álljon el előbbi határozatától; hanem szerinte itt még egy közvetítő módozatot lehet találni, mert azt mondja: a főrendiháznak nem volt szándéka az egész tör­vényjavaslatot elvetni, hiszen emiitették, minő §-okat szeretnének megváltoztatni. Már engedelmet kérek, hogy mi volt a főrendi­ház azon tagjainak szándéka, a kik szavazatukkal azt határozták, hogy átalánosságban sem fogadják el a törvényjavaslatot és arról értesitik a képviselő­házat : azt nem tudom, azt nekik kell tudniok; de előttünk itt áll az az eredmény, az a factum, hogy átalánosságban sem fogadták el a törvényjavasla­tot, s ugy küldték vissza a képviselőházhoz. (Föl­Máltások : Vgy van!) Itt tehát a parlamenti vitatkozás és a parla­ment két háza közti viszonyok természeténél fogva a képviselőháznak most azon körülményből, hogy mit gondoltak talán azok, kik az egészet el nem fogadták: közvetítő módozatok találgatásába, keres­gélésébe bocsátkoznia nem lehet. A főrendiháznak szerintem, teljes joga volt ugy eljárni, a mint el­járt; hogy czélszerü volt-e? nem tudom; de jogát kétségbevonni nem lehet. Ezzel szemben itt van a mi jogunk. Vagy elfogadjuk az ő nézetöket, vagy nem fogadjuk el; hanem ragaszkodva elöbbeni határozatunkhoz, az uj határozati javaslat elfogadása következtében ismételten fölkérjük a főrendiházat, hogy járuljon a törvényjavaslathoz. De ezen a kettőn kivül akkor, midőn hozzánk módositványok, javaslatok nem érkeztek : mást tenni, azt gondolom egyátalában nem lehet. Igen, ez sincs a házszabályokban, valamint igen helyesen jegyezte meg egy képviselő ur, hogy nincs a házszabályokban az, hogy a főrendiházban mon­dottakat itt fölolvasni, azokra reflectálni nem szabad. Nincs a házszabályokban ; de miért nincs különösen az utóbbi a házszabályokban? Azért, mert ez any­nyira elismert axiómája a parlamentalismusnak széles e világon, {Helyeslés.) hogy mindeddig sehol sem fordult elő: szükség-e ezt a házszabályokban ki­mondani; és kérem azon tisztelt képviselő urakat, hogy ne méltóztassék oda vinni a dolgot, hogy a magyar képviselőház legyen kénytelen kiálltam ma­gáról azon szegénységi bizonyítványt, hogy a házsza­bályokban kelljen kimondani, azt, a mit másutt min­denütt az alkotmányosság és parlamentalismus ter­mészetéből folyónak tekintenek. (Élénk helyeslés.) Ezt megjegyezvén az eljárásról: kérem, méltóztassék a tisztelt ház első határozatához ragaszkodni és javaslatát a főrendekhez átküldeni azon szives ké­réssel, hogy ők is a magok részéről hozzájárulni méltóztassanak. (Helyeslés a középről.) Elnök: Szólásra senki nem lévén följegyezve, a vitát befejezettnek jelentem ki. Föl fogom tenni a kérdést szavazásra. A szavazásnak a házszabályok szerint először a központi, vagy külön bizottsági javaslatra, vagy az azoknak alapjául szolgáló javaslatra kell történni. A jelen esetben nincs sem központi, sem külön bizottsági javaslat s a főrendek magok sem tettek javaslatot. Én tehát a szavazásnál önállóan a mai ülésben történteket veszem figyelembe, és azt hiszem, hogy ennélfogva a szavazásnak első tárgyát azon határozati javaslat képezi, melyet az igazságügymi­nister ur adott be. Ezen határozati javaslat elfo­gadásával természetesen elesnek a beadott ellenin­ditványok és módositványok; ha pedig a határozati javaslat nem fogadtatik el, akkor az elleninditvá­nyok, illetőleg módositványok kerülnek szava­zás alá. Kérem már most a tisztelt házat, méltóztassék meghallgatni a szavazásra kitűzendő határozati ja­vaslatot és annak ellenében beadott elleninditvá­nyokat. Wächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa az igazságügyminister határozati javas­latát, és Lázár Ádám s Vidliczkay József ellenin­ditványait.) Elnök: Fölteszem a kérdést: elfogadja-e a tisztelt ház az igazságügyminister által beadott ha­tározati javaslatot, a mely az imént fölolvastatott?

Next

/
Oldalképek
Tartalom