Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-386

386. országos ülés május 9. 1875. 63 végett újból a főrendiházhoz visszaküldeni rendeli. (Helyeslés a középen.) Szeniczey Ödön jegyző (újra föl olvassa Percsel Béla igazságügyminister határozati javaslatát.) Hoffmann Pál: Midőn a kérdésben forgó törvényjavaslat első alkalommal a tisztelt ház­ban tárgyaltatott, kijelentettem, hogy részemről kész­séggel megszavazom a kormánynak azon meghatal­mazást, hogy a jelenleg fönálló első folyamodásu törvényszékek száma leszállittassék, és a mennyiben ezen leszállítás természete magával hozza: egyúttal a nyugdíjazás és áthelyezés tekintetében is intéz­kedhessek. Tettem ezt azért, mert a kormánytól a czélszerüség, és különösen a takarékosság szem­pontjából, valamint a képviselőház egy korábbi ha­tározata értelmében a szükséges fölhatalmazást meg­tagadni nem kívántam. De ugyanakkor, midőn ezt jeleztem volt, ki­jelentettem azt is, hogy hiszem, hogy a tisztelt ház a részletes tárgyalás alkalmával oly értelemben mó­dositandja a törvényjavaslatot, miszerint a kért föl­hatalmazás a határozottan megjelölt czélnak határán­túl ne terjeszkedjék, és nevezetesen, hogy a fölha­talmazás azon a vonalon túl, a melyen nem szük­séges, a bírói állásnak garantirozott biztonságát és függetlenségét megóvandja. Annál inkább hittem ezt, mivel néhány évvel ezelőtt, midőn a birói állás­nak biztonsága és függetlensége megállapittatott; a házban pártkülönbség nélkül, mondhatom, mindenki vetélkedett azon állásnak megadni a maga szilárd­ságát, és átalános vélemény volt, hogy midőn a birói állás ekként megszilárdittatik: akkor egyúttal a jó igazságszolgáltatásnak egyik alapföltétele reali­sáltatik. Hiedelmem, tisztelt ház, nem teljesült. A részletes tárgyalás alkalmával a tisztelt háznak több­sége, eltekintvén néhány jelentéktelen, lényegtelen módosítástól, minden, az általam jelzett czélra vo­natkozó módositványt visszautasított. Az ügynek ezen stádiumában mind magam, mind tisztelt elvtársaim azon alternatíva előtt állot­tunk, hogy vagy az általunk is helyeselt czélnak elérhetése végett megszavazzunk a kormánynak oly meghatalmazásokat, a melyek meggyőződésünk sze­rint, nem voltak szükségesek; vagy pedig megfor­dítva : a meghatalmazások megtagadásával egyetemben elejtsük azon czélzatot is, a melyet mi készek let­tünk volna szavazatunkkal elősegiteni. Mérlegelvén ezen két lehetőséget, meggyőződésünk oda irányult, hogy sokkal nagyobb, nézetünk szerint, ezen tör­vényjavaslatnak a képviselőház tárgyalásai folyamá­ban megállapitott szerkezetében föladott érdekek értéke, mint azon érdekek értéke, a melyeket mi is elismerünk, hogy fönforognak. így állván a do­log, nem haboztunk egy pillanatig sem, a törvény­javaslatnak harmadszori fölolvasása alkalmával ellene szavazni. A főrendiház üzenetével visszakerülvén ezen törvénjjavaslat, az igazságügyminister urnák most a kormány nevében nyilvánított azon óhajtásával szemben, mely szerint a beterjesztett határozati ja­vaslat tárgyaltatik: mindenekelőtt kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az ügynek jelen stádiumában a törvényjavaslattal szemben, épen azon helyzetben vagyok én és vannak tisztelt elvtársaim, mint a tör­vényjavaslatnak harmadszori fölolvasásakor voltunk, mert miután jelenleg a határozati javaslat a tör­vényjavaslatnak, ugy mint a képviselőház a részle­tes tárgyalás alkalmával megállapította, újból a fő­rendekhez való terjesztését czélozza; ez tehát egy lépés, mely ezen törvényjavaslatnak, ugy, mint van, törvényerőre emelését czélozza: épen ugy, mint azt a harmadszori fölolvasás alkalmával nem birtuk meg­szavazni : nem bírunk hozzájárulni szavazatunkkal ahhoz sem, hogy egy ismételt lépés tétessék arra, hogy ezen törvényjavaslat, ugy, a mint van, törvény­erőre emelkedjék. Nem is győzött meg engemet a tisztelt igaz­ságügyminister ur azon indokolással, hogy ezen tör­vényjavaslatnak törvényerőre emelkedését a képvi­selőház azon határozata tenné szükségessé, mely szerint már ezen év folyamában 20 törvényszék meg volna szüntetendő. Mert, engedelmet kérek, a képviselőház határozata egyedül 20 törvényszéknek megszüntetését czélozza; a mennyiben tehát a tisz­telt igazságügyminister ur ezen törvényjavaslatot oly megtoldással látta el, a mely messze túlmegy a kép­viselőház határozatán: legkevésbé okozhatja a tisz­telt kormány azokat, a kik el nem fogadják e tör­vényjavaslatot, azért, hogy a képviselőház határo­zatát nem lehet teljesíteni; hanem csekély nézetem szerint, talán ezen lehetetlenségnek első okát azon körülményben kell keresni, hogy a tisztelt kormány méltóztatott megtoldani ezen czélzatot oly más moz­zanatokkal, a melyek az által nem követeltetnek és ennek következtében ha ezen bővítés által neta­lán nem emelkedik törvényerőre ezen törvényjavas­lat : bizonyára a törvényjavaslatnak azon kitágítással való beterjesztése fogna oka lenni, hogy ellenkezésbe jönne az eredmény a képviselőház korábbi határo­zatával. Ezekhez képest, nem kívánva részemről legke­vésbé sem a törvényjavaslatnak részleteire kiterjesz­kedni, kijelentem : miszerint én részemről a tisztelt igazságügyminister által beterjesztett határozati ja­vaslatot, mely szerint ezen törvényjavaslat ismét a felsőházhoz terjesztetnék, el nem fogadom. (Helyes­lés a szélső jobb oldalon.) Lázár Ádám: Tisztelt ház! A tisztelt igazságügyminister ur ez alkalommal is indítványá­nak indokolására az igazságügyi és pénzügyi szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom