Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-385
385. országos ül direct adók. De én ezt csak azért jegyeztem meg, mert magában ezen tény is csak azt mutatja, hogy megszűnvén az előbbi jogalap: meg kellett szűnni aznn ténynek is, mely ezen jogalapra volt helyezve. De ezt csak mellesleg említem föl; én a kormánynak belátására kívánom bízni, hogy adjon véleményt: vajon jövőre hogyan akar ezen jövedelmek hovafordításáról intézkedni. Hogy a Theresianum a tulajdonjogot még ezen alapítólevélnél fogva is magának egyátalában nem követelheti: az Magyarországot épen mostani állapotában, mikor az országnak annyi szüksége van, s a takarékossági hajlam, mely a házban annyiszor hangsulyoztatott, a legkisebb tételekig terjed, hogy akkor ily vagyon, mely legalább 3,000.000 értéket képvisel, könnyedén mellőztessék, s csak ugy a Theresianum kedvéért oda adassék; mert ha ez történnék : az a takarékossági hajlam által épen nem lenne igazolva. Azon reményben élek, hogy a tisztelt ház e határozati javaslatot, mely nem foglal magában sem olyat, sem a kormány, sem a Theresianum ellen, mit elfogadni ne lehetne; mert nem kivan egyebet, minthogy Magyarország tulajdonjogába visszahelyeztessék, s a ministerium adjon véleményt: vajon jövőre a jövedelemmel mi történjék; mondom, azon reményben élek, hogy a tisztelt ház e határozati javaslatot elég szerénynek fogja találni, és a ministeriumhoz utasitandja: ennélfogva ajánlom azt a tisztelt ház becses figyelmébe. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási mínister: Bármennyire tanulmányoztam is e határozati javaslatot, s bármennyire a legjobb szándékkal viseltettem is Szluha képviselő ur intentioi iránt, — mely intentiokra nézve nem is állunk távol egymástól: — még sem találom e határozati javaslatot elfogadhatónak. Nézetemet nagyon röviden indokolni fogom. Mária Terézia császárné és királyné 1749-ben állította föl azon akadémiát Bécsben, mely most Theresianumnak neveztetik. 1751-ben a pápa és az illető megyei püspökök hozzájárulásával ezen akadémiának a báttaszéki apátságot, Magyarországon, Zwettel apátságot és Eggenburg és Grossrussbach plébániákat Alsó-Austriában mint beneíicia siniplicia et curata, melyek közül a két apátság épen üresedésben volt, a jus patronatus alapján a Theresianumnak adományozta. Ugyanazon alapítólevélben ki is jelölte ő felsége Mária Terézia, hány magyar és hány az osztrák tartományokban született nemes ifjú neveltessék ez intézetben. De bármennyire tanulmányoztam ez alapítólevelet, s bármily éles critikával elemezzük azt: nem találhatni nyomát, hogy a báttaszéki uradalom épen a magyar ifjak nevelésére forditandó, és vice versa. Ez alapítólevélből kiderül, hogy ezen alapítvány közös, közösen kezeltetett folyvást, és a Theresianum és május 8. 1875. 59 majdnem száz évig folytonos birtokában volt. 1864ben be is kebelezte azt saját nevére a telekkönyvre vonatkozó határozatok értelmében, melyeket az országbírói értekezlet elfogadott és az országgyűlés megerősített, és a mely határozmányok addig, mig a törvényhozás máskép nem intézkedik: e tekintetben a törvényt pótolják; sőt a báttaszéki uradalom által később inditott úrbéri pörökben a bíróság a Theresianum actoratusát elismerte, és ezen utón elismerte az intézetet, mint tulajdonost. A dolog ilyen helyzetében nem hiszem, hogy a magyar kormány az uradalmat egyszerűen birtokba vehesse, vagy egyszerűen elkülöníthesse. Az elkülönítésnek nem volna más módja, mintha az intézet megszüntetnék, mire most kilátás nincs, és a mi talán nem is volna időszerű: miután azon vádak, melyek ez intézet ellen fölhozattak, ma már nem állanak. Ugyanis többé nem kizárólagosan katholikus ifjak számára áll fön a< intézet, protestáns ifjak is fölvétetnek; nem tisztán nemesek számára, mert nemnemesek is fölvétetnek; végre a magyar növendékeknél a magyar nyelvre különös figyelem fordittatik; nemcsak hogy a magyar nyelv taníttatik; hanem némely tárgyak számukra magyar nyelven adatnak elő, és a jogi tanulmányokat az utolsó két évben itt a budapesti egyetemen végezhetik. De igenis egyetértek az igen tisztelt képviselő úrral abban, hogy épen, mert, az én fölfogásom szerint, az alapítvány közös: kell, hogy a magyar kormánynak ezen intézet kezelésére és vezetésére kellő befolyása legyen. (Átalános helyeslés.) Ez értelemben már igen tisztelt elődöm, boldogult báró Eötvös József ő felségéhez fölterjesztést tett, és ennek azon eredménye volt, hogy az alapítványi helyek száma szaporittatott; mert ezelőtt csak 30 alapítványi hely volt: mostan pedig 36 lesz, és a Lajthán túli mínister utasíttatott, hogy a magyar közoktatási ministerrel együttesen inditsa meg a tárgyalásokat arra nézve, hogy milyen befolyást gyakoroljon a kormány ezen intézet vezetésére és az alapítvány kezelésére. Én részemről a tárgyalásokat ez irányban folytatom, és annak idején lesz szerencsém az eredményről a jelentést megtenni, s épen azért talán nem is szükséges e határozati javaslatnak elfogadása; mert az én jelentésem a tisztelt házhoz be fog terjesztetni, és akkor szabadságában fog állani a tisztelt háznak a fölött határozni. (Helyeslés.) Elnök: Kérdezem a tisztelt házat: méltóztatik-e Szluha Benedek képviselő ur és társa által beadott határozati javaslatnak tárgyalás alá vételét elrendelni vagy nem? A kik tárgyalás alá vétetni kívánják: méltóztassanak fölállani. {Megtörténik.) A ház nem kívánja a határozati javaslatot tárgyalás alá vétetni. 8*
