Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-385

^ °4 38"». országos ií hogy ez igen sok helyütt elégületlenséget és kese­rűséget szül az országban és az én nézetem szerint, ez elégületlenség és keserűség még inkább fokoz­tatnék, hogy ha a választók annak lennének kitéve, hogy — mint eddig történt, — a kérvénynyel meg­támadott választások iránt a pártok kebeléből ala­kult bizottság Ítélne végérvényesen Ennek kívánván elejét venni, arra kérem a tisztelt igazságügymi­nister urat, hogy ezen törvényjavaslatot, melynek elkészítésére a választási törvény megalkotása óta a mai napig huzamosabb ideje volt, még a jelen ülés­szak alatt beterjeszteni méltóztassék akként, hogy az törvényerőre emeltethessék. (Beli/eslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Az interpellatio ki fog adatni az igazságügyminister urnák. Giczey Samu: Méltóztatott azon szerző­désnek, mely a naszódvidéki 44 község és iskola és ösztöndij-alapok részéről egyrészről, és a kincstár részéről másrészről megköttetett, — megvizsgálására annak idejében egy bizottságot kiküldeni. Ezen bi­zottság munkálatát befejezvén, van szerencsém annak jelentését, — mely abban öszpontosnl, hogy a mondott szerződést a bizottság az államra nézve elő­nyösnek nem tekintheti, — továbbá a jelentésnek alapul szolgáló és a bizottság által nagy gonddal készített tényállást azon kéréssel bemutatni : méltóztassék a jelentést fölolvastatni és a tényállással együtt ki­nyomatni és a tisztelt ház tagjai közt szétosztatni. Elnök i A jelentés, tisztelt ház, ki fog nyo­matni a melléje csatolt tényállással együtt és a tisztelt ház tagjai között ki fog osztatni, hogy annak idejében fölvétele iránt intézkedni lehessen. Lázár Ádám ; Tisztelt képviselőház! Azon számos jogintézmények közt, a melyek Erdélyben még mindig fönállanak, kiváló ügyeimet érdemel az ottan még mindig föntartott osztrák sajtó-rendtartás, mely 1852. évből, mint az absolut uralom legfényesebb korszakából származik. Ezen sajtórendtartás a ma­gyar kormány által ugyan a képviselőháztól nyert fölhatalmazás alapján némely lényegtelen módosítá­sokkal, azonban lényegcsen érintetlenül fömnaradt és jelenleg irányadóul szolgál a tisztelt bíróságoknak és ügyészségeknek. Hogy minő anomália van e sajtó­rendtartás következtében: nem kívánom a tisztelt ház türelmét fárasztani, legyen elég a polgárok zaklatásáról fölhozni azon eseteket, a melyek e sajtórendtartás legkiválóbb czikkeiből keletkeznek. Szabad legyen indítványom indokolására a tisztelt ház figyelmébe annyit fölhoznom, hogy e sajtó­rendtartás 22. §-a így szól (olvas :) „Ha valamely idő­szaki nyomtatványban folytonosan a trón, a monarchiái uralkodás-forma, a birodalom álladalmi egysége és épsége stb. iránt ellenséges irány követtetik: ugy előrebocsátott kétszeri Írásbeli sikertelen meg­intés után a további kiadás 3 hóra betiltható. A és május 8. 1875. hosszabb ideig tartó, vagy egészééi betiltás, avagy az engedmény visszavétele csak a legfelsőbb rend­őri hatóság által mondathatik ki". Ezen rendőri hatóság minden ilyen intézkedé­seknél kiválóan hangsúlyozva van a nélkül, hogy épen ezen jelzett két irányban ezen sajtórendtartás föntartásában bárminő módosítás eszközöltetett volna, mi alkotmányos viszonyainkkal össze nem egyez tethető, sőt nyilván egy rendőr-államra mutat. Élénk emlékezetében van még a tisztelt háznak Ugron Gábor képviselőtársunk tegnap tárgyalt men­telmi ügye, mely világosan mutatja, hogy épen az ilyen szabályok ferde alkalmazása miatt vannak ki­téve a polgárok a zaklatásnak; mutatja azt, hogy a szólás, személy és átalában a közszabadság épen ezen intézmény föntartása által mennyire veszélyez­tetve van. Épen azért, minthogy itt Magyarországon az 1848: XVIII. törvényczikk által alkotott sajtótör­vény és az azt, életbeléptető rendszabályok alkal­mazása sem elégíti ki minden irányban egy jog­állam és a kor kívánalmai szerint a közszükséget, — addig is, tehát míg ez irányban az egész or­szágra nézve egyöntetű törvény hozatnék, — szüksé­gesnek tartom következő inditváuynyal előállani. (Olvassa:) „Utasittatik az igazságügyér: miszerint mig egész Magyarországban a sajtó viszonyok egy jogállam és a kor kívánalmai szerint törvényhozá­silag rendeztethetnének, — az erdélyi részekben még mindig fönálló osztrák sajtó-rendtartás helyett — az 1848: XLIII. törvényczikk 12. §. alapján — az erdélyi 1848; VIII. törvényczikk által Er­délyre is ideiglen kiterjesztett 1848: XVIII. tör­vényczikkben foglalt sajtótörvényt a közszabadság és esküdtszéki intézmény érdekében szükséges mó­dosításokkal együtt mielőbb léptesse életbe; addig is azonban az erdélyi alárendelt királyi bíróságoknál és királyi ügyészségeknél intézkedjék az iránt, hogy a sok kivételes rendeletek túlbuzgó értelmezése, sőt igen gyakran roszakaratu félremagyarázása miatt az illetők jogtalanul és illetéktelenül ne zaklat­tassanak." Azt hiszem, hogy ezt bővebben indokolni nem szükséges, miután az igazságügyminister ur át fogja látni az anomáliát, a mely épen az ilyen ferde helyzetből keletkezett, és a melyen sürgősen segí­teni kell. Kérem ezen indítványomnak mindenekelőtti kinyomatását és szétosztását elrendelni. Elnök: A képviselő ur indítványa ki fog nyomatni és a ház tisztelt tagjai között ki fog osztatni. SzentPály Jenő előadó! Tisztelt ház! A pénzügyi és vasúti bizottság részéről van sze­rencsém annak az arad-kőrösvölgyi vasútra vonat­kozó jelentését a tisztelt háznak bemutatni. Méltóz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom