Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-382

382. országos ülés május ő. 1875. 2 3 hogy fehér; mások: mert azt hiszik, hogy fekete. Én azt hiszem, hogy azok is, ezek is csalódni fognak ; mert utoljára is a kormányzás nem lehetséges más­ként, mint folytonos compromissumok alapján, s azért én azt hiszem, hogy a kormány utoljára nem lesz sem egészen fekete, sem egészen fehér; hanem lesz .... szürke. (Élénk derültség.) És örüljünk, hogy szürke kabátja lesz, mert ebbe belenyugszik az is: a ki fehéret, az is, a ki feketét akar. Erre nézve ne legyen aggódásban a tisztelt előttem szóló ; a veszély nem oly nagy, mint a minőnek gondolja. Ha nagyobb veszély nem fenyegeti a kormányt, mint ez: akkor a ministerium soká ülhet ott, és soká kormányozhatja az országot. Én pártolom a törvényjavaslatot. (Élénk he­lyeslés a középen) Irányi Dániel: Tisztelt ház! Nem volt szándékom a jelen vitában résztvenni, daczára azon kíméletlen támadásnak, melyet a tisztelt belügymi­nister ur tegnap a szélső bal ellen intézni jónak látott, s daczára annak, hogy e támadásra felelni, azt megczáfolni, véleményem szerint, nem igen ne­héz lett volna. De Szontagh tisztelt képviselő ur­nák ma ellenünk intézett támadása, mintegy di­adalérzetteljes kihívása kényszerit arra, hogy ere­deti szándékomról lemondva, a barátaimnak és ne­kem dobott kesztyűt fölvegyem. (Halljuk!) A tisztelt képviselő ur vakoknak méltóztatott nevezni ben­nünket azért, hogy a kormánypártnak a szabadelvű névhez való jogosultságot be nem látjuk. Á tisztelt képviselő ur ezen nevezethez való jogát onnan szár­maztatja, hogy ők, úgymond, örökösei azoknak, a kik 1825-től kezdve a mai napig a szabadelvüség zászlóját lobogtatták; a kik, mint monda, fölszaba­dították a földet, kik megállapították a jogegyenlő­séget, kik a hivatalképességet s annyi más vívmányát a jelen kornak behozták. A tisztelt képviselő ur — ugy látszik — téved a pártnak eredetére, szü­letési évére nézve. A párt, mely 1825. óta működött, szabad­elvű pártnak örököse lehet, az volt, megengedem, állítom a régi balközép; de a mostani úgynevezett szabadelvű párt ezen származáshoz igényt nem tart­hat. A régi szabadelvű párt, a mely 1825-től 1848-ig, — hozzáteszem, — 1861-ig méltán hor­dozta e nevet: nemcsak a polgárok szabadságát és a jogegyenlőséget irta föl zászlajára; hanem Ma­gyarországnak önállóságát, függetlenségét is, {He­lyeslés a szélső bal oldalo.) és valahányszor a bécsi kormány a jogokon sebeket ütött: azoknak orvoslását mindannyiszor követelte, és készebb volt hónapokon át tétlenül ülni Pozsonyban, semhogy egy talpalat­nyit is engedjen Magyarország elévülhetlen jogaiból. (Élénk helyeslés a szélső lal oldalon?} Nem e pártnak örökösei önök, tisztelt uraim! Azon párt, a mely magát szabadelvűnek nevezi: 1867-ben született; önök nem örökösei a régi sza­badelvű pártnak: önök fogadott gyermekei azon pártnak, mely 1867-ben Magyarországot lényeges állami jogaitól megfosztotta. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Fogadott gyermekei azon pártnak, a mely Magyarország megyei rendszerét, az alkotmányosság bástyáját megcsonkította, lerontotta. Önök fogadott gyermekei azon pártnak, mely a választői jogokat a legújabb időben megrövidí­tette. (Fölkiáltások a szélső balon: Ugy van 1 Igaz!) Önök fogadott gyermekei azon pártnak, a mely nyolez éven át sem a vallásszabadságot, sem a pol­gári házasságot behozni nem volt képes; daczára azon szégyenletes, azon bortránkoztatő eseteknek, melyek országszerte fölmerülnek, és a melyek a vallási és polgári szabadság behozatalát minden nap köve­telik. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezen pártnak fogadott gyermekei önök ; vagy, ha jobban tetszik, szövetségtársai. De ne feledjék el, hogy önök kisebb­ségben vannak azon pártban, és a tisztelt képviselő ur, a ki az irodalom egyéb ágain kivül a szent­iratokban is jártas: igen jói tudja, hogy nem Jónás nyelte el a czethalat; hanem a czethal nyelte el Jónást. (Derültség. Tetszés a szélső bal oldalon.) A tisztelt képviselő ur azon kifogást, melyet a párt elnevezése ellen tettünk: annak tulajdonítja, hogy megrettentünk azon bámulatos eredménytől, a me­lyet ezen névnek országszerte való hangoztatása előidézett; azon tömörüléstől, a mely a két párt közt a Kárpátoktól le az Adria vizéig immár létre­jött. Megrettenni, bocsánatot kérek: nem szokásunk. Azért, hogy önök elpártolása által kevesebbre apadt számunk: nem félünk, ha még többen leimének is önök. Mi ugyanazon erélylyel fogunk harczolni önök ellen, mint harczoltunk eddigelé a Deák-párt ellen. Volt már e párt kisebb is: alig 10—15 tagból álló; de azért nem látták önök félni a mi bará­tainkat, s ezen örömet nem fogjuk megszerezni önöknek ezentúl sem. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tisztelt képviselőtársam különös jártassággal bir a franczia irodalomban, és annak különösen a forradalomra vonatkozó részét igen alaposan ismeri. Emlékezhetik tisztelt képviselőtársam azon giron­dista mondására, a ki, midőn a vérpadra vitték, és valaki azt kérdezte tőle, látván, hogy reszket: te félsz? azt felelte rá: „fázom!" Mi nem félünk; legfölebb borzadály fogott el annak láttára, miké­pen tagadja meg egy nagy párt a maga múltját; (Élénk tetszés a szélső bal oldalon.) miképen adja föl a maga elveit. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Nem rettentünk meg; de elismerem, hogy elszomorod­tunk, elszomorodtunk mélyen azért: mert azon har­ezosoknak száma, a kik az ország elévülhetlen jo­gait visszakövetelték, önök elpártolásával megfo­gyott; elszomorodtunk azért: mert, fájdalom, azt is

Next

/
Oldalképek
Tartalom