Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-398

;íl>8. országos ülés május 2IÍ. 1875. 279 segíteni kell, az kétséget nem szén ved. Az akkori pénz ügy minister ur is beismerte, hogy itt nagy baj van, melyen segíteni kell mielőbb, mert ha soká halasztatik a segély: elkésünk s a segély későn jön. Tisza Kálmán képviselő ur azt mondta e tárgyban, hogy az uzsora-törvényt finaneziális bajaink egyedüli okának, s a nagy kamatlábat ebből eredetinek nem tartom; de azt is már igen régen, hónapokkal ezelőtt sürgettem, mint sürgették mások is, hogy valami történjék az országban, az igen nagy kamatláb leszállítása szempontjából; inert különben az ország tetemes része anyagilag tönkre fog menni. Az egész képviselőház átérezte akkor, hogy okvetlen szükséges valamely törvényes intézkedés, tehát megbízta a kormányt, és a kormány agy nyilatkozott, hogy érzi az elodázásból is keletkező felelősséget és nem igen nagy időt, csak a kellő megfontolási időt kívánja. Igaz, hogy két hó múlva uj kormány-változás jött: mégis az előbbi kormánynak nem hiszem, hogy ne lett volna kötelessége az előmunkálatokról gondoskodni. Az uj kormány is még csak két hava van, és néhány hete; de azon előmunkálatokat okvetlenül folytatnia kellett. Én tehát azt indítványoznám, utasíttatnék a kormány ismét, hogy Makó város kérvénye folytán az 1874. év deczember 0-én hozoti határozat következtében a legközelebb tartandó országgyűlés elé terjeszsze be véleményes jelentését az iránt, minő törvényes intézkedések volnának szükségesek a végett, hogy az országban elharapódzott nagy kamatláb leszállítása érdekében valami történhessék; mert különben az ország nevezetes nagy része tönkrejutással fenyegettetik. Ez volt azon ok, mely általam a törvényjavaslatot beterjesztette, és mostani nézetem az volna, hogy ha a törvényjavaslat nem tárgyaltatik is : legalább az ország nevezetes nagy részét megnyugtatná, a kormány pedig legalább teljesítené kötelességét. ha kijelentené, hogy nagy akadályok jöttek közbe, ugy hogy eddigelé legalább ezeknek elhárítása nem történhetett. Azért ajánlom a tisztelt háznak, hogy okvetlen valamikép még intézkedni és e részben nyilatkozni méltóztassék. Széll Kálmán penzügyminister: Tisztelt ház! A kérdés fontosságánál fogva kötelességemnek tartom egy pár észrevétellel kisérni azon előadást, melyet törvényjavaslatának indokolásául Madarász képviselőtársam az imént tartott, Én vele teljesen egyetértek abban, hogy azon bajok, melyeknek orvoslása czéljából adta be törvényjavaslatát : sajnos, hogy léteznek, és hogy azok nagyon komolyak, aggasztók. Egyetértek vele és mindazokkal, kik ez irányban már a ministeri padokról is ezelőtt nyilatkoztak, hogy ezen bajoknak orvoslását mielőbb eszközölni kell, a mennyire ezeknek orvoslása átalában kormányi és törvényhozási intézkedések által lehetséges. De engedje meg tisztelt képviselőtársam, mit részben ő is szives volt beismerni, sokkal nehezebb e bajok orvoslása, sokkal complicáltabbak e bajok, hogy sem olyan nagyon könnyen, egyszerűen, és különösen törvényhozási intézkedésekkel azoknak elejét lehetne venni. Arra nézve, mit Madarász képviselőtársam azon törvényjavaslatban, melyet előterjesztett, ajánl, hogy tudniillik az uzsora törvények állíttassanak vissza: én vele egy nézetben nem lehetek. Én azon nézetben vagyok, hogy ha az uzsora törvényeknek ilyen egyszerű visszaállítása, a mint a képviselő ur tervezi: a bajt talán inkább nagyobbá tenné, mint a milyen az ma, és az orvosszer talán sokkal roszabb lenne magánál a bajnál. Mert hitem szerint bármilyen drákói törvényhozási rendszabályokkal az uzsorát ma meggátolni nem lehet. Sokkul mélyebben rejlik a baj, hogysem azon illyen utón segíteni lehetne. A bizalomnak átalános megrendülése, hitelviszonyainknak rendezetlensége, és azon tény, hogy a vállalkozás a hitellel nem azon alapon és nem ugy élt, mint kellett volna élnie ; azon csapások, melyek az országból azon, kevés tökét is elriasztották, a mely itt volt, a rendelkezésre álló tőkét még inkább megkevesbítették : ezek azon okok, melyek azon bajokat szülték. Azon nagy pangás, mely, sajnos, egész forgalmunkat érte, közgazdasági és pénzügyi viszonyaink mostohasága: ez az oka a nagy uzsorának. Mindaz, mi az ország közgazdászati állapotainak és hitelviszonyainak megjavítására hatni képes: mérsékelni fogja az uzsorának pusztításait és el fogja enyésztetni az uzsora káros következményeit is. Abból azonban, ha én azt jelentem ki, hogy a ministerium még addig nem volt, és ma sincs azon helyzetben, hogy positiv javaslatokkal álljon elő: ne méltóztassék azt következtetni, hogy ezen kérdés komolyságát át nem látja és hogy figyelmét elkerüli. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy az uzsora törvények helyreállítását nem helyeselheti; mert hitem szerint a kereslet és kínálat közti arány szabjameg árát minden árunak, tehát még a pénznek árát is szabályozza. Nem akarom azt mondani, hogy a kormány ez irányban semmit sem akar tenni; sőt ha valamit czélravezető rendszabályképen életbeléptethetőnek fog vélni : kész lesz a maga erejéhez és a körülményekhez képest mindent megtenni. Mondom, hogy a kormánynak figyelmét ezen fontos és nagy bajok nem kerülték ki, és a mit a körülmények czélra vezetőnek fognak mutatni, azon irányban annak idején intézkedni fog a ministerium. A mi különösen a kis földbirtokot illeti, nem lehet tagadni, hogy ott a baj legnagyobb. Szíveskedjék a tisztelt képviselő ur elhinni, hogy a kor-