Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-398

276 398. országus ülés május 22. 1875. bályozása teszi a föladat főrészét, melynek megoldása nélkül a magán-bánya-iparnak a közérdekben és az állam érdekében álló terjesztése lehetetlen. Nem szándékom a magyar bányászatnak a nemzetével azonos történetét ecsetelni; nem szándékom saját erős meggyőződésemből a bányászat fontosságát indokolni: csak azt méltóztassanak megengedni, hogy egy pár rövid szóval .... Elnök: Bocsánatot kérek, a képviselő urnák csak a bánya-ügyi bizottság jelentésének beadásához van joga; azon jelentés tartalmának előadása tartozni fog majd az illető jelentésnek tárgyalására; (ügy vanl) én tehát kérem a tisztelt képviselő urat, hogy azoktól, mik a dolog érdemére tartoznak: méltóztassék most eltekinteni, s egyszerűen beadni a bizottság jelentését talán azon véleménynyel, hogy az országgyűlés ezen előhaladott stádiumában miként intézkedjék a ház az iránt. Ez az, a mit ez alkalommal tehet a képviselő ur. (Helyeslés.) Stoll Károly: Csak igen röviden azt akarnám előadni, hogy hogyan jutott a bizottság azon helyzetbe, melynél fogva .... Elnök: Tessék elhinni, hogy nem lehet eredménye ezen előadásnak, mert nem tárgyaljak a dolgot, és nem is helyes fölfogásom szerint, hogy egy képviselő tüzetesen olyanokról nyilatkozzék, mikre nézve a netalán ellenkező véleményben lévők tüstént a magok véleményét, — a ház szabályai ezt nem engedvén meg — elő nem adhatják. (Helyeslés.) Ezen kölcsönös tekintettel tartozunk egymásnak ; azért ismételve kérem a képviselő urat : méltóztassék a jelentést beadni, a ház azután a többi teendőkről fog intézkedni. (Helyeslés.) Stoll Károly : Csak egy pár szót kivánok hozzátenni. A bányabizottsági jelentéshez egy albizottság! munkálat van csatolva. Ezen albizottsági munkálatot nem tárgyalhatta a bizottság a pénzügyministernek rendkívüli elfoglaltatása miatt, mely a mai napig tartott; a bánya-ügyi bizottság tehát ezen albizottsági munkálatot azon kérelemmel terjeszti be, hogy azt a bányaviszonyok sürgős rendezésénél veendő használat végett a pénzügy- és kereskedelmi minister urakhoz áttenni méltóztassék. Elnök S Méltóztatnak helybenhagyni a bánya-ügyi bizottság kérelmét, mely szerint ezen iratok a pénzügyministernek kiadassanak ? Szlávy József S Tisztelt ház ! Meglehet, hogy kikerülte figyelmemet, meglehet, hogy az előadó ur nem mondotta azt, hogy itt nemcsak ezen albizottsági munkálatról van szó. Azért kérem a tisztelt házat, méltóztassék a bánya-törvényjavaslatot ugy, a mint az a bizottság által kiigazittatott, — miután annak tárgyalása most amúgy is lehetetlen, — azonkívül a kisebbség különvéleményét és az albizottság munkálatát, együttvéve a pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak további intézkedés és fölhasználás végett kiadni. (Helyeslés.) Simonyi Ernő : Az ellen nem lehet kifogásom, hogy az illető ministeriuni okhoz utasitta sanak e munkálatok. Én csak azt kívánom kijelenteni, hogy ez a nélkül történjék, hogy a ház ejelentésekre és munkálatokra nézve bárminemű véleményt mondana. (Helyeslés.) Elnök: Az összes iratok kiadatnak a pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak minden utasítás nélkül. A ministerelnök ur kivan egy interpellatióra válaszolni. Wenckheim Béla báró ministerelnök s Azon interpellatióra kívánok válaszolni, melyet Luksics Bódog és Lukácsy Béla képviselő urak intéztek hozzám a Thaja és Morva folyók szabályozása iránt. Az interpellatio ekképen szól: „Van-e tudomása a kormánynak a Thaja és részben a Morva folyóknak a Lajthán túli tartományok kormánya által czélba vett, már legközelebb bekövetkezendő szabályozásairól ? Szándékozik-e ezen, Magyarország határát és anyagi érdekeit közvetlenül érintő ügybe oly módon és minden haladék nélkül befolyni, hogy azon kár és veszély, melynek az ország nyugati része a folyók fölülről való szabályozása által kitéve van: elhárittassék, és a Morva vizének Dévénytől egész Szakolczáig való szabályoztatásával ezen és az ide beömlő vizek az ország részére hasznosittassanak ?" Erre van szerencséin válaszolni, hogy a ministerium, a mint értesült a hozzá érkezett folyamodványokból a Thaja szabályozásáról, azonnal fölvilágosítást kért az osztrák császári királyi belügyi és kereskedelmi ministeriumoktól és onnan azon választ kapta, hogy a Thaja folyónak a torkolattól egész Hohenauig mintegy hat mértföldnyi hosszúságban való szabályozása csakugyan terveztetik. Az osztrák területen foganatosítandó szabályozás abból áll, hogy a folyó medre mélyittetik, állandósittatik és átmetszetek által rövidíttetik, s a torkolat ott, a hol a Thaja a Morvába szakad, kijavittatik minden töltésezés nélkül. A Morva folyónál épen semmi szabályozási mivel et nem terveztetik. Egyszersmind arról is értesíttetett a kormány, hogy a meder javítása és rövidítése folytán annak esése egy harmadával nevekedvén, könnyittetik, és ez által habár a terület nagyobb vizáradások idején ugyan elöntetik, de a vizek gyorsabban fognak levezettetni. Megnyugtatni kívánta az osztrák kereskedelmi ministeriuni a magyar közlekedési ministeriumot az iránt is, hogy a fölszólaló magyar községek határai kárt szenvedni nem fognak. A magyar közlekedési minister azonban mindebben nem nyugodván meg, maga kivánt magának tudomást szerezni a dolog állásáról, és ennélfogva