Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-397

397. országos üíés május '21. d. a. 18".">. 263 Itt csak kérvényekről van szó, s mintán a kérvények valódi czélja az volna, a mi Magyar országon még nincs eléggé megérve, hogy bizonyos fontos kérdésben, bizonyos időpontban az ország több részeiből bizonyos határidőig kérvények érkéz • zenek, hogy ez által a tartandó vita alkalmára az ország érzelmei a képviselőház előtt nyilvánuljanak; ha egyszer az ország érzelme valamely tárgyban megváltozik, ha tudják, hogy azon időpontra kell kérvényekkel idejönni az ország színe elé : akkor lesz a kérvényezési jog gyakorlata hatályos. Most sporadicc jönnek a kérvények minden összefüggés nélkül. Elvesztünk velők sok időt, és nincs köszönet benne, még azokra nézve sem, kik kérvényeznek : mert mi tűrés-tagadás, mindnyájan tudjuk, hogy a kérvények legnagyobb része ad acta tétetik. De ismétlem, Madarász képviselő urnák jogában áll azon tárgyat, melyet kérvény utján, minthogy már eldöntetett, nem hozhat elő : saját képviselő initiativájából határozati javaslat vagy törvényjavaslat alakjában a kellő szabályok megtartása mellett, és azok határai között ismét előhozni. Ennélfogva a szerkezetet pártolom. Szederkényi Nándor : Én azt tartom, hogy a. kérvényi joggal tartja fon az ország a népnek azon jogkörét, mely az egész parlamentalis éleiből a választásokon kivül körülbelül mint egyedüli illeti őt. Hiszen a nép körülbelől egyéb joggal a választásokon kivül nem bir, mint azzal, hogy kérvényezhet a házhoz, és a ház a kérvények fölött határoz ugy, a mint belátása magával hozza. A 174. §.. mely azt határozza, hogy ha valamely kérvény tárgya fölött a ház egyszer határozott, azon tárgy többé kérvény alakjában nem hozathatik elő: a ház akarat-nyilvánítását köti le. Meg van ugyan engedve, hogy a ház bizonyos irányban határozzon; de ha ez megtörtént, hogy akkor a kérdés újra ez nton nem vétethessék föl ugyanazon ülésszak alatt, a nélkül, hogy ez által a ház méltósága ne szenvedne : már ezt nem engedem meg. Azon ellenvetést, melyet előttem szólott képviselő ur hozott föl, hogy a ház az ily kérvények tárgyalásával elveszti idejét: ez most már nyomós érvül nem hozható föl, minthogy kimondatott, hogy a kérvények úgyis a rendes időn kivül tárgyaltatnak. Kérdem : vajon oly nagy veszteség lesz-e az, ha pár perezczel, vagy fél órával többet szán a ház ezen tárgyra. Tehát a kérvényi jog föntartása és megóvása érdekében, mely jog egyedül maradt meg a népnél a választásokon kivül : a ] 70. §-t egészen töröltetni inditványozom. Van szerencsém Írásban is beadni indítványomat ; arra kérvén a tisztelt házat, hogy mivel semmi hátrányt vagy mulasztást nem fog szenvedni a ház az által, ha véletlenül megtörténik, hogy egy ülésszak alatt ismételve jönnek he kérvények, melyekre nézve a ház már határozott, mondom, kérem a tisztelt házat: engedjen utat és módot a népnek arra, hogy kivánatát és óhajtását bizonyos ügyben ismételve terjeszsze a ház elé. A háznak úgyis mindig módjában van kimondani, hogy most sem változott meg a ház véleménye, és igy mindig ugyanazt a határozatot hozhatja, a mit az első alkalommal hozott. Én csak a kérvényi bizottságnak nem óhajtom azt a teljhatalmat megadni, hogy azért, inert a fölött már határozott a ház : a kérvény félretetessék. Ezen indoknál fogva kérem e §. törlését. Tisza Kálmán belügy minister: Egy pár rövid megjegyzést kívánok tenni. Ha azt hinném, hogy ez által akár a kérvényezési jog. akár a háznak jogosultsága vesztené el értékét. : nem pártolnám a szerkezetet; de méltóztassanak megengedni, nézetem szerint, egyik sem áll; mert ha az állana, a mit a képviselő ur mondott, hogy nem kell a házat abba a helyzetbe hozni, hogy egy ülésszakban ne határozhasson mást, mint a mifélébb határozott: akkor még a régi szabályokat is meg kell változtatni ; mert a régi szabályokban is benne van, hogy itt egy képviselő által tett indítvány, ha egyszer elvettetett, azon ülés folyama alatt többé szóba nem jöhet. De engedelmet kérek, ez mind nálunk, mind mindenütt a világon annak, hogy a parlament tevékenységét kifejthesse, egyik föltétele; mert máskülönben ugyanazon egy kérvénynyel vagy ügyg}'el egy egész héten át el lehetne foglalni a ház idejét. A mi a kérvényezési illeti, hogy ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy ha ugy jönnek be kérvények, a mint most szoktak, a mi csakugyan a kérvényezési jognak nem helyes használata, — mert helyes használata az volna, a mit Csernátony képviselő ur mondott, — de ha igy fognak ezentúl is bejönni, mint eddig: mi történik? Történik az: az első kérvény bejövén, fölteszem, az fog határoztatni : e kérvény utasíttassák valamely ministerhez, a mint ez leggyakrabban történik. Már most mi a következménye e szabálynak? az, hogy ha érkeznek utólagosan hason természetű kérvények, azokra nézve a már egyszer meghozott határozat szintén kiterjed, és azon határozat több kérvényre érvényesül, a nélkül, hogy minden egyes alkalommal vita keletkeznék. Ez oknál fogva kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés.) Vécsey Tamás : Azon esetre, hogy ha a 174. §. el fogadtatik, bátor vagyok annak második sorára nézve azon módosítást ajánlani, hogy onnan ezen szó „saját" kihagyassék. Kívánja ezt a magyar nyelv szelleme, hogy e szó ez esetben töröltessék. Elnök : A 174. §-t illetőleg egy elleninditvány adatott he, és egy módositvány Szederké-