Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-397

397. országos üíés május '21. d. a. 18".">. 263 Itt csak kérvényekről van szó, s mintán a kérvények valódi czélja az volna, a mi Magyar országon még nincs eléggé megérve, hogy bizonyos fontos kérdésben, bizonyos időpontban az ország több részeiből bizonyos határidőig kérvények érkéz • zenek, hogy ez által a tartandó vita alkalmára az ország érzelmei a képviselőház előtt nyilvánuljanak; ha egyszer az ország érzelme valamely tárgyban megváltozik, ha tudják, hogy azon időpontra kell kérvényekkel idejönni az ország színe elé : akkor lesz a kérvényezési jog gyakorlata hatályos. Most sporadicc jönnek a kérvények minden összefüggés nélkül. Elvesztünk velők sok időt, és nincs köszö­net benne, még azokra nézve sem, kik kérvényez­nek : mert mi tűrés-tagadás, mindnyájan tudjuk, hogy a kérvények legnagyobb része ad acta téte­tik. De ismétlem, Madarász képviselő urnák jogá­ban áll azon tárgyat, melyet kérvény utján, mint­hogy már eldöntetett, nem hozhat elő : saját kép­viselő initiativájából határozati javaslat vagy tör­vényjavaslat alakjában a kellő szabályok megtartása mellett, és azok határai között ismét előhozni. En­nélfogva a szerkezetet pártolom. Szederkényi Nándor : Én azt tartom, hogy a. kérvényi joggal tartja fon az ország a nép­nek azon jogkörét, mely az egész parlamentalis éleiből a választásokon kivül körülbelül mint egye­düli illeti őt. Hiszen a nép körülbelől egyéb jog­gal a választásokon kivül nem bir, mint azzal, hogy kérvényezhet a házhoz, és a ház a kérvények fölött határoz ugy, a mint belátása magával hozza. A 174. §.. mely azt határozza, hogy ha vala­mely kérvény tárgya fölött a ház egyszer határo­zott, azon tárgy többé kérvény alakjában nem hozathatik elő: a ház akarat-nyilvánítását köti le. Meg van ugyan engedve, hogy a ház bizonyos irány­ban határozzon; de ha ez megtörtént, hogy akkor a kérdés újra ez nton nem vétethessék föl ugyan­azon ülésszak alatt, a nélkül, hogy ez által a ház méltósága ne szenvedne : már ezt nem engedem meg. Azon ellenvetést, melyet előttem szólott kép­viselő ur hozott föl, hogy a ház az ily kérvények tárgyalásával elveszti idejét: ez most már nyomós érvül nem hozható föl, minthogy kimondatott, hogy a kérvények úgyis a rendes időn kivül tárgyaltat­nak. Kérdem : vajon oly nagy veszteség lesz-e az, ha pár perezczel, vagy fél órával többet szán a ház ezen tárgyra. Tehát a kérvényi jog föntartása és megóvása érdekében, mely jog egyedül maradt meg a népnél a választásokon kivül : a ] 70. §-t egészen töröltetni inditványozom. Van szerencsém Írásban is beadni indítványo­mat ; arra kérvén a tisztelt házat, hogy mivel semmi hátrányt vagy mulasztást nem fog szenvedni a ház az által, ha véletlenül megtörténik, hogy egy ülés­szak alatt ismételve jönnek he kérvények, melyekre nézve a ház már határozott, mondom, kérem a tisztelt házat: engedjen utat és módot a népnek arra, hogy kivánatát és óhajtását bizonyos ügyben ismételve terjeszsze a ház elé. A háznak úgyis min­dig módjában van kimondani, hogy most sem vál­tozott meg a ház véleménye, és igy mindig ugyan­azt a határozatot hozhatja, a mit az első alkalom­mal hozott. Én csak a kérvényi bizottságnak nem óhajtom azt a teljhatalmat megadni, hogy azért, inert a fölött már határozott a ház : a kérvény fél­retetessék. Ezen indoknál fogva kérem e §. törlését. Tisza Kálmán belügy minister: Egy pár rövid megjegyzést kívánok tenni. Ha azt hinném, hogy ez által akár a kérvényezési jog. akár a háznak jogosultsága vesztené el értékét. : nem pártolnám a szerkezetet; de méltóztassanak megengedni, nézetem szerint, egyik sem áll; mert ha az állana, a mit a képviselő ur mondott, hogy nem kell a házat abba a helyzetbe hozni, hogy egy ülésszakban ne határozhasson mást, mint a mif­élébb határozott: akkor még a régi szabályokat is meg kell változtatni ; mert a régi szabályokban is benne van, hogy itt egy képviselő által tett indít­vány, ha egyszer elvettetett, azon ülés folyama alatt többé szóba nem jöhet. De engedelmet kérek, ez mind nálunk, mind mindenütt a világon annak, hogy a parlament tevé­kenységét kifejthesse, egyik föltétele; mert máskü­lönben ugyanazon egy kérvénynyel vagy ügyg}'el egy egész héten át el lehetne foglalni a ház idejét. A mi a kérvényezési illeti, hogy ez mit je­lent? Ez azt jelenti, hogy ha ugy jönnek be kér­vények, a mint most szoktak, a mi csakugyan a kérvényezési jognak nem helyes használata, — mert helyes használata az volna, a mit Csernátony kép­viselő ur mondott, — de ha igy fognak ezentúl is bejönni, mint eddig: mi történik? Történik az: az első kérvény bejövén, fölteszem, az fog határoztatni : e kérvény utasíttassák valamely ministerhez, a mint ez leggyakrabban történik. Már most mi a követ­kezménye e szabálynak? az, hogy ha érkeznek utó­lagosan hason természetű kérvények, azokra nézve a már egyszer meghozott határozat szintén kiter­jed, és azon határozat több kérvényre érvényesül, a nélkül, hogy minden egyes alkalommal vita kelet­keznék. Ez oknál fogva kérem a szakasz elfogadá­sát. (Helyeslés.) Vécsey Tamás : Azon esetre, hogy ha a 174. §. el fogadtatik, bátor vagyok annak máso­dik sorára nézve azon módosítást ajánlani, hogy onnan ezen szó „saját" kihagyassék. Kívánja ezt a magyar nyelv szelleme, hogy e szó ez esetben töröltessék. Elnök : A 174. §-t illetőleg egy ellenin­ditvány adatott he, és egy módositvány Szederké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom