Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-397

258 1*117. országos ülés május 21. d. u. 18T5. Madarász József: Csak azon esetre ragaszkodom indítványomhoz, hogy ha véletlenül nem az jeleztetnék a szakaszban, a mit én vélek. Tisza Kálmán belügyminister: Én csak igen röviden jelezni, kívánom, hogy a mennyiben a bizottság tárgyalásaiban résztvettem, ugy tudom, hogy a bizottság is akként értelmezte e szöveget; én legalább részemről ugy értelmeztem, hogy igenis, ha kéri valaki az elhalasztást: az egyik képviselőnek ugy, mint a másiknak megadandó. A czél az volt, hogy a beszédet az egyik napról a másikra átvinni ne lehessen, mi hogy helyes intézkedés, nem lehet tagadni s épen azért helyes az is, hogy bizonyos időn túl az egyik képviselő ne kényszeríttessék beszédét megkezdeni, kivévén ha a ház megengedi, az ülés tartama meghosszabbítását. Madarász József: Indítványomat viszszaveszem. Tisza Kálmán belügyminister: Ennek következtében egy szót kérnék beszuratni; a mennyiben itt az van, „hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni beszédének a következő ülésre halaszthatása végett." Némelyek a fölött kételkedtek, hogy mit jelentsen az, hogy tebát mégis át lehet vinni a beszédet a következő napra, azért kérném, hogy a szöveg így szóljon: vagy az ülésnek befejezését kérni egész beszédének következő ülésre halaszthatása végett, (Elfogadjuk!) Elnök: Ha méltóztatnak ezen szó elébe „beszédének" e szót tenni „egész", akkor az egész szöeg igy hangzanék: az ülés befejezését kérni egész beszédének a következő ülésre halaszthatása végett. Ezen módositványnyal, miután a 12 6. régi vagyis a 141. uj §. változtatás nélkül meghagyatott, a 142. uj §.-t a belügyminister által tett módositványnyal a tisztelt ház elfogadta. Huszár Imre jegyző (olvassa a házszabályok 127-—134. §§-öií és a bigottság által indítványozott 150. %-t.) 150. §. Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében megszakítani. Szabályellenes fölszólamlás, vagy a tárgytól való eltérés eseteiben az elnök figyelmezteti a szólót; ki, ha kétszeri figyelmeztetés után ugyanazon beszéd folyamában ismétli a föntebbi hibát: az elnök elvonja tőle a szót. Ha a szóló a közerkölcsiséget és illemet sértő, vagy a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ: az elnök őt rendreutasítja; ha ugyayazon beszéd folyamában a fönebbi hibát ismétli: az elnök megvonja tőle a szót. A szónok előadván mentségét. a ház az elnök kérdésére a körülmények szerint jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. Az elnök által tett figyelmeztetés vagy rendreutasitás ellen fölszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad. Irányi Dániel: Ennek a szakasznak 2. és 3. bekezdésére van észrevételem. A 2. bekezdés igy szól: Ha szóló a közerkölcsiséget és illemet sértő, ; vagy a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ: az elnök őt rendre utasítja. Ez igen helyes. Továbbá az mondatik: „Ha ugyanazon beszéd folyamában a fönebbi hibát ismétli: az elnök megvonja tőle a szót. A szónok előadván mentségét, a ház az elnök kérdésére a körülmények szerint jegyzőkönyvi megrovást is határozhat." Semmi kifogásom ellene. Hanem, a mi ezután következik, az nem látszik tökéletesen logikai öszszefüggésben azzal, a mi megelőzte : „A szónok előadván mentségét, a ház az elnök kérdésére a körülmények szerint jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. " Nem azon akadok fön, tisztelt ház, hogy ha az elnök megvonta az illető képviselőtől a szót, azután adja elő mentségét. Hogy előadhassa mentségét: azt szükségesnek látom és kívánom is ; hanem az tűnik föl előttem különösnek, hogy miután mentségét előadta: akkor rovassák meg még külön jegyzőkönyvi határozat által. Ugyanazért én más formában leszek bátor egy indítványt tenni; ugy tudniillik, hogy „az elnök megvonja tőle a szót" szavak után tétetnék ez: „sőt a körülményekhez képest és ha a szónok mentségét, melyhez minden ilyen esetben joga van: elegendőnek nem találja a tisztelt ház, az elnök kérdésére jegyzőkönyvi megrovást határozhat." A harmadik bekezdés igy szól: „Az elnök által tett figyelmeztetés vagy rendreutasitás ellen fölszólalni, azt visszautasítani, vagy vitatárgyává tenni nem szabad." Tökéletesen megnyugszom abban, hogy az elnök figyelmeztetését, vagy rendreutasitását visszautasítani vagy Adta tárgyává tenni ne lehessen; de lehet, hogy az elnök is tévedett; a szónok nem ugy értette szavait, a mint azokat az elnök értette. Különben itt az első bekezdésben is már fölteszszük, hogy a szónok mentségét előadhatja, midőn megvonatott tőle a szó : tehát akkor fölkeli szólalnia. Annálfogva én ezt a szót „fölszólalni" kihagyatni kérem és e szerint a szerkezet ez lenne: „Az elnök általi figyelmeztetést vagy rendreutasitást visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad." Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa a módosítást.) Elnök: Akkor a második bekezdésből a három utolsó sor : „A szónok előadván mentségét stb." kimaradna, mert ez, ha jól fogtam föl: a képviselő ur által újra van szövegezve. madarász József: Tisztelt ház! Nem vagyok oly szerencsés, hogy akár az ajánlott házszabályi módosítást, akár pedig Irányi képviselő