Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-396

252 396. országo§ ülé§ május 21. d. e. 1875. Én tehát azt, hogy a tauácskozmány -1 5 óráig tartson: nem tartom nehézségnek; hanem már azt mindenesetre kívánatosnak tartom, hogy ezen szöveg legyen őszinte és legyen tökéletes, hogy tudjuk magunkat mihez tartani; mert midőn itt az mondatik, hogy „a napirend tárgyalására kiszabott időn kivid", — megvallom, hogy én nem tudom: mi az? Mert időn kivül van mindig azon egy pár órán kivül, mely a tanácskozásokra van szánva; már most az lehet 6 órakor reggel, vagy ugyanakkor este; lehet a napirend befejezése után, vagy előtt. Akár hogy fogják is módosítani, csak arra kérném a tisz­telt házat: méltóztassék oly szerkezetet elfogadni, a mely azt positive meghatározza, mikor kívánja a tisztelt ház az interpellatiókat tárgyalni. Én nem tartom kielégítőnek az interpellatiókra nézve nálunk bevett szokást; hanem hát most nincsen arról szó, az bizonyosan nagyobb módosításra szolgáltatna al­kalmat; nem is szólok hozzá. Én óhajtanám, hogy a napirendre kitűzött tárgyalás előtti idő, ugy, a mint eddig volt: ezentúl is e czelra szolgáljon. De ha nem méltóztatik ezt elfogadni: méltóz­tassék legalább oly szöveget elfogadni, mely posi­tive meghatározza, hogy mikor legyen szabad inter­pellatiót beadni. Patay István: Én az ötödik kikezdés ellen akarok szólani; de ha ez ugy értelmeztetik, mint a hogy én kivánom : akkor megnyugszom benne. Itt az mondatik: „Az előterjesztett interpellatíóra a minister 30 nap lefolyása alatt nyilatkozik."' Itt nincs kimondva, hogy nyilatkozni tartozik. Ha így méltóztatik érteni : nem szólok; csakhogy azt már azután ki lehet tenni magyarul, hogy kötelező erő­vel biijon. Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Hogy szükséges határozottabban kife­jezni a dolgot, az itt történtek után én is belátom, — bár megvallom, én elég világosnak tartom, — és ahhoz szívesen fogok hozzájárulni, sőt módosit­ványt is leszek bátor ez iránt beadni. De azt tar­tom, hogy most meghatározni az órát nem volna helyes. Az imént is jeleztem már, hogy soha ház­szabályokban nem volt meghatározva, hogy a tár­gyalás mely órától mely óráig tartassák, és ily mó­don a házszabályokban megkötni a házat, szerintem, nem is volna czélszerü; mert nagyon gátolná oly­kor a ház szabad intézkedését és eljárását. Hogy tehát félreértések ne történjenek: meg lehet azt mondani, hogy ezen intézkedést mindig a ház idő­ről-időre meg fogja állapítani; de azt bátor vagyok ismételni — és azután fogom a mddositványt föl­olvasni, — hogy azt kimondani, hogy mindig a napi­renden lévő tárgy befejezése után tétessenek az in­terpellatiók, czélszerünek nem tartom. Ez bizony­talan idő. Tudjuk tapasztalásból, hogy néha sok szónok van fölírva, és azt hiszi a képviselő vagy a minister, kinek felelnie kell, hogy két óráig eltart az ülés: azonban az illetők elállváu a szótól, már 11 órakor vége van, és a kiket legjobban érdekel, nem lehetnek jelen. Én tehát részemről a szöveget meghagyni óhajtom, de azt megtoldatni indítványozom. E pont így szólna: „Az in terpellatiók mindig Írásba fog­lalva, minden ülésben a napirend tárgyalására ki­szabott időn kivül terjeszthetők elő, s ugyan ilyen­kor adatik azokra válasz is. Azt, hogy mely idő legyen a napirend tárgyalására kitűzve, és mely időben történjenek az interpellatiók, és adassék azokra a felelet: a ház időről-időre határozza meg. * (Élénk helyeslés.) Ebben meg van mondva, hogy az időnek meg kell határoztatni, és mindig megmarad a ház sza­bad határozási joga, Irányi Dániel: Tisztelt ház! Magam is nagyon óhajtom, hogy minél több időt nyerjünk a végett, hogy minél többet, és, hozzáteszem, minél jobbat végezhessünk; de attól tartok, hogy azon mód, melyet a házszabályok átvizsgálására kiküldőt bizottság ajánl : nem vezet czélhoz. ugyanis akár az ülésre kiszabott idő alatt, akár az ülésre kisza­bott időn túl fognak megtétetni az interpellatiók, illetőleg azokra adatni a feleletek: én attól tartok, hogy gyakran azon helyzetben lesz a ház, hogy nem lesz határozatképes; már pedig nem elég, meg­hallgatni az interpellatiót, hanem ha a minister fe­lel : azt tudomásul is kell venni; az pedig már ha­tározat, és innen az fog következni, hogy nem vé­vén figyelembe azt, midőn akár az interpelláló szól, akár a minister: vajon határozatképes-e a ház? de akkor szólalván föl valaki, mikor már a tudomásul vétel következnék: az idő el lesz fecsérelve, el lesz vesztve; mert a ház nem fog határozhatni, és újra másnap, és pedig nem egyszerűen szavazás fog kö­vetkezni, hanem az interpelláló fog szólni, és felelni fog a minister ; mert különben gúnya lenne a par­lamentalis eljárásnak az oly szavazás, mikor olyak is szavaznának, kik jelen sem voltak. És mi fog következni akkor, hogy ha időköz­ben történik az interpellatio, például délben, vagy délután egy órakor a ministerek nincsenek jelen; meglehet, oly sürgős, oly fontos az interpellatio, hogy a ministerek magok rögtön óhajtanának fe­lelni : nem tudván arról semmit, nem fognak akkor szólhatni; de ha arra a napirendre tűzték is ki a ministerek a feleletet, azonban ők is számítottak, a mint Helfy Ignácz tisztelt képviselő ur megje­gyezte, hogy csak két órakor lesz csak vége a tárgyalásnak, tehát akkor jönnek, és időközben hi­i vatalaikban végzik dolgaikat; mivel azonban az ülés előbb ér véget: igéretöket többé be nem válthatják. De különben is méltóztassék a tisztelt ház figye­lembe venni azt, hogy Angliában tovább dolgozhatnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom