Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-396
242 3!H>. országos ülés május 21. d. e. 1875. kérdezem A) a belügyminister urat: 1. Hajlandó-e a minister ur a gyurgyevói úgynevezett lázadási esetet a várt és netalán megsürgetendő jelentések beérkezte után személyes behatóbb tanulmányozás tárgyává tenni? 2. Hajlandó-e a minister ur, ha ezen tanulmányozás folyamában az iránti gyanujelek fölmerülnének, hogy ha netalán előfordult kihágásokat nagyrészt a szolgabíró magatartása is okozta : a maga hatáskörében mindent megtenni, hogy az illető szolgabíró fegyelmi, illetőleg bünfenyitő vizsgálat alá vonassák? 3. Hajlandó-e ezen vizsgálatot minden oly közigazgatási orgánumra is kiterjesztetni, melyen a nevezett szolgabíró netalán előlegesen egyetértett a követendő eljárás iránt? 4. Hajlandó-e a minister ur a maga hatáskörében haladéktalanul minden szükséges intézkedést megtenni, hogy az emiitett szolgabíró a netalán ellene indítandó vizsgálatot hivatalos állásánál fogva vagy elfélemlités, vagy igérettételek által előre meg ne hiúsíthassa? B) Az igazságügyminister urat: 1. Szabad-e egy bírósági személynek valamely közigazgatási orgánum az iránti fölhívásának, hogy egy netalán történhető tény fölvételére magát fölhasználtassa, engedelmeskedni. Ha igen: melyik alapon? Ha nem: hajlandó-e a minister ur a gyurgyevói úgynevezett lázadás alkalmával jelenvolt bírósági személyt felelősségre vonatni? 2. Hajlandó-e a minister ur mind az igazság és az alkotmányos élet kívánalmaihoz, mind a határőrvidéki kéjjviselők többször kijelentett kivánatához és benyújtott határozati javaslatokhoz képest egyelőre még a jelen országgyűlés tartama alatt a háznak az iránti javaslatát beadni, hogy a volt határőrvidékben a katonai büntető-törvénykönyv hatályon kívül helyeztessék? 3. Hajlandó-e a minister ur, netalán egyetértve belügyi társával: az országgyűlésnek oly törvényjavaslatot beterjeszteni, mely az angol habeas corpus actát pótolhassa? 4. Hajlandó-e a minister ur addig is hatáskörében intézkedni, hogy a bíróságok és birósági közegek magokat közigazgatási hatalmaskodásokra föl ne használtassák ? Tisztelt képviselőház ! Ezen interpellátióra válaszolólag legelőször is azt tartom szükségesnek, hogy a tisztelt házzal megismertessem a tényállást, ugy a mint az a hivatalos adatokból kiderül; megjegyezvén, hogy a jelentéstétel megsürgetésére semmi indokom nem lehetett: mert — miként előadandom — április 18-án történvén az első mozgalom, távirati utón már előbb; de írott jelentés alapján is már 2 2-érői és folytatólag 24-éről keltezve az illető közigazgatási orgánumok által minden fölszólitás és sürgetés nélkül, ugy, a mint az kötelességükben is állott, pontosan értesítve lettem. A mi a tényállást illeti, az a következő: (Halljuk !) ápril 18-án a vasárnapi templom utáni szokott hirdetések után a néptömeg a község házához ment. Ott néhányan a bírót insultálták, és ellene kifakadásokat tettek, ugy hogy a tömeget izgalomba hozták. Ápril 19-kén a biró az elöljáróságnak erre vonatkozó végzését maga elvitte a helységhez nem nagyon távol községben lakó járásbeli szolgabíróhoz. Még ott volt a bíró, midőn — gondolom Zsablának hiják a községet, hol a szolgabíró lakik, — Gyurgyevóból mintegy 130—140 emberből álló tömeg ment hozzá, és a tömeg vezérei, kik névszerint is elő vannak sorolva, elmondották, hogy a képviselőtestületet és az elöljáróságot azonnal föloszlattatni kívánják, és nem fogják megtűrni, hogy az tovább is helyén maradjon. A szolgabíró igyekezett fölvilágosítani őket, hogy azon alap, a melyből kiindulnak, hogy tudniillik a három év már lejárt: nem helyes ; mert az 1873: XXVII. törvényczikk 14. §-sa szerint csak 1876-ban fog azon elöljáróságnak és képviselő-testületnek hivatalos jogosultsága lejárni; miután — a mint méltóztatnak tudni — a határőrvidéktől a megyékhez csatolt részekre nézve ez iránt az mondatott ki, hogy ott ugyanazon időben fog lejárni az ebbeli jogosultság, mint azon hatóságokban, a melyekhez csatoltattak. Azonban az illetők ezt nem akarták megérteni. A szolgabíró ekkor fölszólította őtet, hogy menjenek haza, legyenek csendesen, a netalán létező panaszaikra nézve általa elrendelendő előleges vizsgálat idejéig. Erre el is mentek; három küldöttet azonban, a kik a jelentésben meg is nevezvék, visszaküldték, a kik kijelentették, hogy — ugy mint már a volt határőrvidéken másutt is — komoly összeütközés fog bekövetkezni: ha eleget nem tesznek nekik, s hogy a nép maga fogja letenni elöljáróit. Ekkor a szolgabíró, hogy a nagyobb bajt megelőzze : elhatározta mindazt, hogy a helyszínére maga fog kimenni, mind pedig az illető kerületi bíróságot fölszólította, hogy a történtek megvizsgálása végett a maga részéről is küldjön a helyszínére megbízottat; nem azért tehát, hogy — mint a tisztelt képviselő ur mondotta, — azon biró egy bekövetkezendő dolognak legyen szemtanuja; hanem azért, hogy a már megtörténtek fölötti vizsgálatot a törvény értelmében teljesítse. Hogy később, mint előadandó leszek, még több és hevesebb jelenet is volt: annak valójában nem az a biró az oka, és hogy ő, miután ezek megtörténtek, ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot: gondolom a dolog természetében leli magyarázatát. (Helyeslés.) Tizenkilenczedikén csakugyan át is ment mind a bírói kiküldött, mind a szolgabíró. Több csoport
