Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-395

395. országos ülés május 20. 1875. 219 Azt mondom igenis, hogy a választásoknál, — nem mondom, hogy minden esetben a kellő arányban, —• de az ellenzék, a régibb időből fölhozható egy-két kivételen kívül, mindig képviselve volt. Ezt mondtam először, és ezt mondom most .is; míg a sorshúzás által alakult osztályokban — méltóztassanak azokat megtekinteni — a három év alatt soha egyetlen osztályban sem volt az akkor aránylag uagy ellenzék többségben. (Igaz! a középen.) Hogy tehát a sorshúzás utján való alakítás az ellenzéknek valami nagy garantiát ad: azt hiszem, a tapasztalat nem bizonyítja. De egyébiránt utoljára a sorshúzás utján vaióban igen furcsán is alakulhatnának némely bizottságok, a mi ismét a ház természetszerű helyzetének nem felelne meg; mert végre is a bizottság a háznak kifejezése tartozik leírni. Én tehát nem akarván a tisztelt házat tovább fárasztani, miután a sorshúzás sem arra, hogy a bíróság jó legyen; sem arra, hogy az ellenzék és a különböző pártok bennök képviselve legyenek, semmi garantiát nem nyújt, kérem a tisztelt házat: méltóztassék addig, míg az illető törvény a curia által eszközlendő verificatiókra nézve megalkottatiiék, az eddigi gyakorlat mellett maradni. (Élénk helyeslés a középen.) Paczolay János : Én is, hála Isten, három országgyűlés igazolásánál voltam jelen, és ezek közt azt tapasztaltam a legszerencsétlenebbnek, a melyet az egész képviselőház teljesített. Megtörtént egy alkalommal, hogy a — világosan — kisebbség által megválasztott képviselő e ház által igazoltatott ; mig azóta, mióta bíráló bizottságok végzik az igazolásokat: ilyen eset tudtomra elő nem fordult. A mi pedig a bíráló bizottságoknak sorshúzás utján való alakítását illeti : én a belügyminister ur indokain kívül azt emelem ki, hogy én ez országnak, s illetőleg a képviselőháznak sorsát soha életemben semmi tekintetben sem vagyok hajlandó bízni a sorshúzásra. (Élénk tetszés a középen.) Nem más, mint valóságos hazárd koczkajáték föltenni azt, hogy a sors kedvezőbben fog dönteni aTképviselőház állása fölött, mint maga a képviselő-testület, a mely épen arra van hivatva, hogy az ország képviselőházát mindennemű nyomástól menten tökéletesen független állapotban tartsa. Igen tévesztett eszmének tartom, ha valaki a sorsra többet biz, mint magára az érdekelt testületnek lelkiismeretére, eszére, becsületére; mert én nem tudom, hogyan tesznek mások; de én becsületbeli kötelességének tartom minden képviselőnek, hogy a bíráló bizottságokat ugy segítse összealkotni. hogy ezek képesek legyenek a reájok várakozó nagy hivatásnak teljesen megfelelni, A mi pedig azt illeti, hogy a képviselőház tagjainak verificatiója jövőben bíróságok által történjék: én azt tartanám a legnagyobb szerencsétlenségnek, ha a képviselőház nem tudna kebelében ép oly független egyéneket találni, mint a milyenek a ministerium által a bírói functiók teljesítésére kinevezett birák. Én azt tartanám a mi jelenlegi viszonyaink közt a parlament mikénti alakulására nézve a legnagyobb szerencsétlenségnek: ha az igazolást a képviselőház tagjaitól elvonjuk, és más idegen testületre bízzuk ; (Helyeslés a jobb középen.) és pedig annál inkább, mert Madarász képviselőtársam által fölhozott azon példát, hogy két hasonló esetben két bíráló bizottság egymással ellenkezőleg ítélt : nem vagyok hajlandó így elhinni; mert nem hiszem, hogy lett volna valaha bíróság előtt két tökéletesen egyforma pörös eset, melyben minden súlyosító és enyhítő körülmények tökéletesen összevágnának. Másodszor pedig azon oknál fogva sem hiszem, hogy hasonló esetekben két ellenkező ítélet hozatott volna; mert az emberi természetnél fogva egyikmásik embernek mélyebben beható elmeíehetségénél, jobb combinatiójánál, és a fölfogási képesség különböző fokánál fogva mulhatlanul bekövetkezik annyiszor, a mennyiszer, hogy látszólag egyforma esetekben a bíróságok ítéletei eltérők. Méltóztassanak elolvasni az újságokban naponként közlött jogeseteket: hányszor tűnik föl, hogy a bíróságok által két tökéletesen egyforma esetben eltérő ítéletek hozatnak; holott, ha bírálat alá veszszük a dolgot: látjuk, hogy a hasonlatosság gyakran csak csekély, és az ítéletek, melyek ellentétben látszanak lenni, tulajdonkép nem ellentétesek. Ezen indoknál fogva a verificaíióra nézve nemcsak most, de a jövőre is a jelenlegi eljárást kívánom megtartani ; kívánom pedig ezt azért, mert először, meggyőződésem szerint, ez a legjobb ; és másodszor : mert ma még senkisem tudja, hogyan fognak alakulni a pártok, és kik lesznek többségben, tehát senkisem vehető azon gyanú alá, hogy Cicero pro domo sua. {Tetszés a középen) Simonyi Ernő : Az előttem szólott Paczolay képviselő ur azt mondja, hogy ő a legigazságtalanabb igazolásokat akkor látta, midőn maga a ház ítélt a vitás választások fölött. Meglehet. Nem vonom kétségbe, hogy midőn maga a ház ítél az igazolás fölött: itt a párt-szenvedély és a párt-érdek ép oly szerepet játszik, mint másutt. Hanem mégis. fékezve van a párt-szellem a nyilvánosság és közvélemény által; továbbá az által, hogy mégis egy testület ugyanazon egyféle ügyben különböző ítéleteket hozni nem mer. Meglehet, hogy az egyik képviselő kedveért a másiknak esetében is kedvező ítélet hozatik: mert nem akarják amazt veszélyeztetni. De hogy két egyforma esetben ellen28*