Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-395
Íi9.">. országos üii ! és május 20. 1875. 215 akarom ; de tíz évi tapasztalataim alapján mond- j hatom, hogy ezen állást csak ugy lehet jól betölteni : ha a háznagy a tisztelt képviselő urak collegája, barátja és velők egyen-raugban álló egyén. (Ellenmondás a szélső la 1 felől.) Meglehet, hogy tévedek ; de ezt elmondani kötelességemnek tartottam. A mi Madarász tisztelt képviselő urnák azon állítását illeti, hogy a háznagynak megalázó dolgai is volnának : én emelt homlokkal mondhatom, hogy soha ily megalázó dolgom nem volt; és ha lett volna : e hivatalt jelenleg nem viselném. A mi pedig azt illeti, hogy a háznagy valamely ministeriumnak lenne alávetve : bátor vagyok erre megjegyezni, hogy a 193. §. értelmében az országgyűlés megszűnése után a háznagy teendőit folytatja ugyan; de nem mint képviselő, hanem mint magán-egyén, a mint ez ezen §-ban benn is van, midőn a §. azt mondja,, hogy a háznagy képviselői minőségének megszűnése után is föntartja a rendet. És igy a háznagy a belügyminister alatt egyátalában nem áll; hanem áll azon egyén, ki a háznagyi teendőket az országgyűlés föloszlatása után folytatja utólagos számadás kötelezettsége mellett mindaddig: mig az uj országgyűlés összejő. De ha a háznagy a belügyminister alatt állana is a szünetek alatt: ebben én semminemű megalázót nem látnék, mivel a minister rendelkezése alatt állanak a főispánok, az államtitkárok, a tanácsosok, és számos más magasabb államhivatalnokok is. Ezek után szerény előadásom abban öszpontosul, hogy ha már egyátalában méltóztatunk erről intézkedni: ne ezen §-nál, hanem a 183. §-nál intézkedjünk; de meggyőződésem az, hogy a háznagy csak ugy töltheti be helyesen állását, hogy ha a képviselők sorából választatik. Elnök : Madarász képviselő ur egy ujabb módosítást adott be a 24. §. második bekezdéséhez. Huszár Imre jegyző (olvassad) „A háznagy az elnök által neveztetik ki, ki nem lehet képviselő". (Fölkiáltások a középen: Tehát az elnök nem lehet képviselői) Azt hiszem, tisztelt ház, hogy a módosítást benyújtó tisztelt képviselő ur nem az elnököt, hanem a háznagyot érti, s azért helyesebb volna ezt tenni: és nem lehet képviselő. (Helyeslés.) Madarász József: Én hozzájárulok ezen módosításhoz. Királyi Pál előadó: Tisztelt ház! A beadott indítványra azon észrevételem van, hogy ha a ház azt elfogadja: az nem ezen, hanem a 22. § hoz tartozik. Elnök * Miután szólásra senki sincsen följegyezve, első sorban a 24. §. első bekezdésére fog a szavazás megtörténni. Kérem a tisztelt jegyző urat: méltóztassék a 24. §. első bekezdését fölolvasni. Huszár Imre jegyző (olvassa a 24. §. első bekezdését.) Elnök i Az első bekezdéshez két módositvány adatott be. Az egyik azt tartalmazza, hogy a 24. §-ból e szó „háznagy" hagyassák ki; a másik már a dolog érdemére vonatkozik és azt foglalja magában, hogy a háznagyot, ki nem lehet képviselő, a ház elnöke nevezze ki. Zsedényi Kde : Tisztelt ház! A kérdéshez kívánok szólani. Elllök: Bocsánatot kérek, még nem tettem föl a kérdést; (Derültség.) csak a kérdések föltevésének sorrendjéről szólok. Madarász képviselő ur utolsó mődositványát a 24. §. második bekezdéséül akarja fölvétetni. Ennek ellenében az előadó ur azon javaslattal lépett föl, hogy azon esetre, ha ezen módosítás elfogadtatnék: akkor az a 22. §. harmadik alineája legyen, hol legelőször fordul elő az, hogy a háznagyot a képviselőház választja. Kérem a tisztelt házat: méltóztassanak most a kérdéshez szólani. Nézetem szerint az első kérdés az lenne, hogy az elnök nevezze e Id a háznagyot, vagy pedig a ház válaszsza? Zsedényi Ede: A tisztelt ház figyelmét arra akarom fölhívni, hogy Pulszky Ágost képviselő ur azt indítványozta, hogy ezen §-nak megállapítását addig halászszák el, mig a háznagy választásáról lesz szó. (Föllciáltások: Most \) Ha itt méltóztatnak eldönteni: akkor az első kérdésnek annak kell lennie, melyet az elnök ur föltett. Királyi Pál előadó : Szavazni a kérdés fölött mindenesetre most kell; de ha a módosítás elfogadtatik : annak nem ide, hanem a 22. §-ba kell jönnie harmadik bekezdés gyanánt. Deáky Lajos: Tisztelt ház! Madarász József képviselőtársam módositványára csak annyit jegyzek meg, hogy helytelennek találom azt mondani, hogy a háznagyot az elnök nevezi ki, és ez képviselő nem lehet; és azért inkább igy mondanám nem a képviselők soraiból nevezi ki. Elnök: A módositvány most igy szól: „A háznagy az elnök által neveztetik ki, és nem lehet képviselő". Perczel Béla igazságügyminister: Tisztelt ház! Minél tovább haladunk, annál inkább meggyőződhetünk, hogy előbb az elvi kérdést kell eldönteni: mert, hogy ha Madarász József azon módositványa elfogadtatik, hogy a háznagy jövőre a képviselőház tagja nem lehet: szerintsm szükséges lesz e munkálatot visszaküldeni a bizottsághoz; mert a háznagyról több szakaszban van szó, melyeknek változást kell szenvedniük. (Helyeslés és ellenmondás.) Mindenesetre legezélszerübb eljárás lesz, ha az elvi kérdés döntetik el, hogy tudniillik elfogadja-e a ház az indítványt vagy sem ?
