Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-395

395. országos ülés májas 20. 1875. 209 Az igázságügymürister ur kivan egy hozzá intézett interpellatióra válaszolni. Perczel Béla igazságügyminister: Tisztelt ház! Néhány nap előtt Lázár Ádám képviselő ur a budapesti ügyvédi karaara és ennek ügyrendé tárgyában egy interpellatiot intézett hozzám, a melyre szükségesnek tartom válaszolni. Jnterpellatiójának első kérdése az: „Szándékozik-e az ügyvédi rendtartás 33-ik §-a ellenére a budapesti ügyvédi kamara ügyrendének megváltoztatása által gyakorolt beavatkozást megszüntetni?" Azon fölügyelelt jognál fogva, a melyet az ügyvédi rendtartásról" szóló törvény az igazságügy ministerre ruházott: nem állhat szándékomban azon befolyást, vagy mint a képviselő ur magát kifejezni jónak látta: beavatkozást megszüntetni. Mert azt hiszem, hogy kötelességemben álló dolog, hogy az ügyvédi kamarák által fölterjesztett és fölterjesztendő ügyrendek irányában netalán szükségessé válandó módosítások iránt, ugy mint az ügyvédi kamarák, vagy azok választmányainak egyéb tevékenységére nézve előforduló esetekben a törvény korlátai között ezen fölügyeleti joggal éljek. De miután a képviselő ur, kérdését tüzetesen a budapesti kamara által fölterjesztett ügyrendre vonatkozólag intézte hozzám: szükségesnek tartom megemlíteni, hogy igenis ezen ügyvédi kamara által fölterjesztett ügyrend némely pontjaira nézve szükségesnek találtam módosításokat tenni. Szükségesnek tartottam azon pontokra nézve, a melyeket vagy a törvényben ütközőknek találtam; vagy pedig olyanoknak, a melyek lehetetlenné tették volna, vagy igen megnehezítették volna azon hatóságoknak és közegeknek közreműködését, a mely közreműködést azon hatóságok és közegekre nézve épen a törvény állapította meg. De ezen eljárásom ilustratiójára nézve legyen szabad némely módosításokról megemlékeznem, (Halljuk!) a melyek ezen ügyrend tárgyában általam tétettek. Hiányt találtam a többi között az ügyrendben a tekintetben, hogy nem mondatik ki az, hogy azon lajstrom, a mely valamely ügyvédnek fölvételét tartalmazza, minden esetben, az igazságügyministerhez, az illető bíróságokhoz és az illető királyi ügyészekhez fölterjesztessék. Fölöslegesnek tartom annak szükségét kimutatni, hogy ugy az igazságügyministernek, mint a bíróságoknak elkerülhetíen szükség tudni azt, hogy kik azok az ügyvédek, kik az ügyvédi lajstromba fölvétettek; de különösen a királyi ügyészre nézve is elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy ez vele közöltessék, hogy azon föladatnak, a melyeket ezen törvény rá e tekintetben ruház ; megfelelhessen. A királyi ügyészek ugyanis hivatvák hogy föllépjenek a jogtalanul működő ügyvédek, a zugirászok irányában; valamint oly esetben, midőn Yftlaki törvényellenesen vétetett föl az ügyvédi lajstjKÉPY, H. NAPLÓ, 18~. XVII. KÖTET, romba. Már pedig ezen hivatásukban nem járhatnak el kellőkép: ha velők az ügyvédi lajstromjegyzék nem közöltetnék. E hiányt annyival inkább tartottam szükségesnek helyreigazítani: mert történt már az eddigi rövid idő alatt, nem ugyan Budapesten, hogy egy ügyvéd az ügyvédi lajstromba fölvétetett, és csak a királyi ügyészségnek a törvény által parancsolt közbejötte következtében történt az, hogy az, az ügyvédi lajstromból kitöröltetett. De nem kerülhette ki figyelmemet az ügyrendnek ama intézkedése sem, a mely szerint az 50. §-ban ez állapittatik meg: sommás polgári ügyekben pártfogó ügyvéd kirendelésének csak a polgári törvénykezési rendtartás 85. §. a) pontja esetében van helye". Hogy mely perekben van egy pártfogó ügyvéd kirendelésének szüksége: annak elhntározásával a törvények értelmében nem az ügyvédi kamara van fölfuházva, hanem a bíróság. Az ügyvédi kamarát csupán csak azon jog illeti meg, hogy ha valamely ügyben a bíróság által egy pártfogó ügyvéd kirendelése elhatároztatott: ő jelölje ki azon egyént az általa a törvény értelmében megállapított sorrend szerint, a ki azon pörben köteles elfogadni a pártfogó ügyvédi állomást. De tisztelt ház! hiányosnak találtam az ügyrendet a tekintetben is, hogy nem találtam benne a fegyelmi eljárásra vonatkozólag oly intézkedést, a melyet lényegesnek tartok. Szükségesnek tartom ugyanis, hogy valamely fegyelmi eljárást elrendelő, vagy pedig visszautasító végzés esetében az ügyvéd ellen beadott panaszlevél necsak azon kamara ügyészével, hanem az illető királyi ügyészszel is közöltessék. A törvény az első sorban a fegyelmi eljárásokban ügyvédekből alakított bíróságra bízta a dolgok elintézését; de egyúttal gondoskodott arról is és pedig ugy az ügyvédek, mint a társadalom érdekének megóvása tekintetéből, hogy az ügyvéd valamely zaklatásnak, valamely ellenségeskedésnek kitéve ne legyen, vagy kedvezményben nerészesittessék. És ennélfogva azon megállapodás történt a* törvényben, hogy a királyi ügyész a fölügyeleti eljárásnak minden fontosabb mozzanatáról tudomást szerezzen. Ugyanezen indokoknál fogva vált szükségessé azon intézkedésem, hogy ily végzések esetében a panaszlevélnek tartalmáról egyidejűleg a királyi ügyész is tudósittassék. Különben tisztelt ház S én is akarom és akarnom is kell, hogy az ügyvédek állása tisztelt és tisztes legyen s ennek következtében szükségesnek tartom hogy a becsületes ügyvéd az államhatalomnál is megtalálja az oltalmat, midőn alaptalanul vádakkal illettetik. De hogy ez megtörténhessék, elkerülhetlenül szükségesnek tartom azt is, hogy valamint egyrészről az ügyvédi testületet, ugy másrészről az, 27