Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-394

190 394. országos ülés május 19. 1875. pedig, kik magyarul tudtak: épen igen gyéren voltak ; s midőn ilyen, ezer meg ezer, alig használható emberekből álló szerkezettel kellett ily nagy számtani műtétet eszközölni: azt hiszem, hogy az eddigi eredmény is olyan, hogy azt ócsárolni csakugyan nem lehet. Az igaz, kétséget nem szenved, hogy vannak oly tételek, mint például, teszem a Pesten épült vámhivatal és raktár, melyeknek indokolása, a mint előadatik: nem olyan, hogy ahhoz sok szó nem férne. Ezt elismerem és éreztem annak helyességét. De kétséget nem szenved, hogy első sorban mindenesetre arról kellett meggyőződnie mind a számszéknek, mind a zárszámadási bizottságnak, hogy az itt kitett és a kiadásba helyezett összegek csakugyan azon czélra fordittattak-e: igen vagy nem ? Ez volt az első kérdés. A főkérdés magában az: hogy az egész vámházra nézve mi a nézete a Láznak? az itt másodrendű kérdés. Hanem, hogy ezen esztendőben több munka teljesíttetett, mint a mennyi előirányozva volt, — a mi megint az időtől és körülményektől függött : — az kétséget nem szenved, az constatálva van, és ezen szempontnál fogva a zárszámadási bizottság nem hitte, hogy ezen tételre nézve a fölmentést megtagadhatja. Á mi a gőzkompra vonatkozó nézetét illeti a tisztelt képviselő urnák: magam is ugyanazon véleményben voltam, mint ő, és ennek adtam kifejezést, midőn e tekintetben fölvilágosítást kértem. A minister ur részéről kapott fölvilágositás engem tökéletesen megnyugtatott , és röviden bátor leszek jelezni a fölvilágositásnak azon pontjait, melyek befolyással bírtak rám, hogy e tekintetben a fölmentést megadjam. Tudva van, hogy azon évben a forgalom a hidon oly nagy volt, hogy számtalanszor fönakadt, és attól kellett tartani, hogy a híd a forgalmat nem birja meg. A ministerium előtt tehát azon alternatíva áll, hogy vagy zavarnak tegye ki a főváros és az ország kereskedelmét az által, hogy a hidnak baja történvén: a forgalom megakad ; vagy pedig saját felelősségére intézkednie kellett arról, hogy a forgalom meg ne akadjon. A ministerium azt mondotta: inkább vállalok felelősséget és teszek túlkiadást 37, illetőleg 129 ezer forint erejéig : semhogy kitegyem az országot azon veszélynek, hogy akkor, mikor a közlekedés legnagyobb, itten a forgalom fönakadjon. (Helyeslés a középen.) Azonban igen szomorú dolog, hogy épen akkor, midőn ezt életbe kellett volna léptetni : rósz termés lett, megszűnt a kivitel, a forgalom, és most a hidon akadálytalanul lehet közlekedni. Ezért a ministeriumot okozni nem lehet. Ezeknél fogva én részemről e tekintetben a kormánynak a fölmentést megadatni véleményeztem. (Helyeslés.) Irányi Dániel: Én csak azért szólalok föl, hogy a tisztelt előadó urnák egy, véleményem szerint, helytelen és az alkotmányossággal meg nem egyező nyilatkozatára tegyek észrevételt. Azt mondotta ugyanis a tisztelt előadó ur, hogy ha a képviselőház előbb vizsgálja meg a számadásokat, és előbb hozza meg azon határozatot, melyet minap hozott: akkor a kormány nem lépi túl a költségvetési törvényjavaslatot, illetőleg nem szegi meg a törvényt. Bocsánatot kérek; de ezen okoskodás egyátalában nem fogadható el mentségül; először azért nem : mert az, hogy a ministerek a költségvetést megtartsák, magából az alkotmányosság eszméjéből folyik. Ne méltóztassék szem elöl téveszteni azt, hogy a költségvetés törvény által állapittatik meg; már pedig arra, hogy valamely törvényt a ministerek megtartsanak: külön határozat nem szükséges. Ennélfogva, ha hozatott, ha nem hozatott ily határozat : a ministerek a költségvetést túllépni nem voltak följogosítva. Mihályi Péter előadó : A tisztelt ház engedelmével bátor leszek egy pár megjegyzést tenni. A mi Irányi tisztelt képviselő urnák előadását illeti, megjegyzem, hogy én azt nem mondottam, hogy a ministerek följogosítva voltak túlkiadásokat tenni; hanem azt állítottam, hogy tagadhatatlan az, miszerint minden államban a parlamentalis rendszer kezdetét követő első években a költségvetési törvénytől való eltérések előfordulnak. így történt ez nálunk is. Noha a költségvetés törvény által lesz megállapítva : a következő második vagy harmadik évben a zárszámadások tárgyalása alkalmával fölmerül annak szüksége, hogy a törvényhozás határozatot hozzon és utasítsa a kormányt, hogy szigorúan ragaszkodjék a költségvetésben megállapított összegekhez, ezzel éretik az el, hogy ily utasítással szemben előirányzat nélküli kiadásaira nézve a kormány előleges vagy utólagos előterjesztést kénytelen tenni a törvényhozásnak. Azt hiszem, hogy ezzel alkotmányellenes fogalmat nem jeleztem. A tisztelt ház az 1870-ki zárszámadás tárgyalása alkalmával az általam előbb fölemlített azon határozatot méltóztatott hozni, melyhez a ministerium is hozzájárult, és a melynek következtében reményihető, hogy a jövőben ily mérvű túlkiadások fölmerülni nem fognak. Noha azt kétségbevonni nem lehet, miszerint még ennek daczára fogunk a jövő zárszámadásokban is oly kiadásokkal találkozni, melyre a ministerium előleges hitelt nem eszközölt, a menynyiben fölmerülhetnék a közkormányzat érdekéből el nem halasztható oly kiadások, melyeknek saját felelőssége alatt való megtételére a ministerium nemcsak jogosítva nem lehet, de ha azokat netalán I meg nem tenné: mulasztást követne el. Ez a par-