Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-393

176 393. országos ütéh május 18. 1875. Wenckheim Béla b. mininister­elnök: Van szerencsém több rendbeli legfelsőbb szentesítéssel ellátott törvényezikket kihirdetés vé­gett átnyújtani, jelesül : a budapesti nemzeti szín­ház homlokzatának és bérházának kiépítéséről és az arra szükséges törlesztési kölcsön és a bérház adómentességének engedélyezéséről; a tőke-, kamat­os járadék-adóról; a vadászatnak és a vadászatra használt fegyvereknek megadóztatásáról; a kereseti adóról; a bélyeg-, illetékek- és dijakról; a házadóról szóló 1868. évi XXII. t.-cz. hatályának meghosz­szabbitásáról és némely rendeleteinek módosításáról; a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy­letek adójáról; a cselédtartásért, tekeasztalokért, játékhelyiségekért, kocsi- és kitartásért fizetendő adóról; a bányaadóról ; a bor- és husfogyasztási adóról; a kereskedelmi törvénykönyvről ; az első­fokú királyi bíróságok ujabb szervezéséről, és az 1875. államköltségvetésről szóló törvényezikkeket. Szeniczey Ödön és Beöthy Al­gernon jegyzők (fölváltva olvassák a szen­tesített törvénycikkeket.) Elnök: A most fölolvasott, ő felsége által legkegyelmesebben szentesitett törvényezikkek hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz fognak átküldetni. Következik a napirend: az osztályok előadói­ból alakult központi bizottság jelentése az 1874. évi XXXIII. t.-cz. átmeneti intézkedéseinek pótlá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik a tisztelt ház a központi bizottság jelentését és az általa szövegezett törvényjavaslatot fölolvasottnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Ha a tisz­telt ház fölolvasottaknak fogadja el az általam em­iitetteket: akkor az átaláncs vitát megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Molnár Antal előadó : Tisztelt ház ! Azon indokolás után, melylyel az igen tisztelt bel­ügyminister ur a szőnyegen forgó törvényjavaslatot a tisztelt ház elé terjesztette, és azon fogadtatás után, melylyel az előterjesztés találkozott: a köz­ponti bizottság részéről fölösleges ezen törvényja­vaslat bővebb indokolásába bocsátkoznom ; elég le­gyen pusztán arra szorítkoznom , hogy néhány rö­vid szóval indokoljam azon két módosítást, melylyel a központi bizottság ezen törvényjavaslatot a tisz­telt háznak elfogadásra ajánlja. A módosítások elseje a törvényjavaslat első §-ában abból áll, hogy a törvényjavaslat által a választások kitűzésére kijelölt föltételt a központi bizottság megváltoztatandónak találta akként, hogy nem a központi választmányoknak nagy többsége^ hanem positív megjelöléssel azoknak kétharmada elkészülvén a munkálatokkal , ezen körülmény nyújtson módot és időt arra, hogy a választások elrendelése kitűzhető legyen. Ezen módositás inkább a törvényjavaslat for­mai correetségét czélozza, miután azon adatokból, melyek a tisztelt belügyminister ur az osztályokban és a központi bizottságban közölt, úgyis tudva volt az illető előadó előtt, hogy a központi választ­mányoknak máris több mint három negyede a munkálatok azon stádiumát érte el, hogy semmi kétség sem forog fön, miszerint a kellő időben lesznek a választások elrendelhetek. Mindazáltal a központi bizottság ezen módosítással a törvényja­vaslatnak formai correetségét akarta előállítani, A második módosítást a törvényjavaslat má­sodik §-ának két uj bekezdéssel való megtoldását azon körülmény tette szükségessé, hogy a válasz­tási törvényjavaslat 56. §-ának egyik intézkedése szerint megejtett választások és az országgyűlés megnyitása közt 10 napi határidőnek kell lefolynia, s épen annálfogva , hogy ha ezen törvényjavaslat elfogadtatik és életbelép : előállhat azon eshetőség, hogy a tiz napi időköz nem lesz megtartható, s egyik-másik kerületben az országgyűlés megnyitása után fordulhat elő: annálfogva a központi bizottság ezen uj bekezdéssel toldotta meg a második §-t. Ezen két módosítást beillesztvén a központi bizottság a törvényjavaslat szövegébe: ezen uj szö­vegezés szerint van szerencsém a tisztelt háznak a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. (Elfogadjuk^) Elnök: Szólásra senki följegyezve nem lé­vén, kérdem a tisztelt házat: méltőztatik-e a tör­vényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, ki­mondhatom, hogy a törvényjavaslatot a ház átalá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat cmnét.) Elnök: Nem lévén észrevétel: a czim elfo­gadtatik. Beöthy Algernon jegyző {olvassa az első §-i.) Madarász József: Nincs szavam az ellen, hogy elfogadtassék ; hanem mivel az előadó ur érintette, hogy meggyőződött a bizottság arról, hogy a választásokra fölügyelő bizottságoknak három­negyed része készen lesz, s minden fönakadás nélkül megtörténhetik a választási napok kitűzése : ugy hiszem, hogy ezen 2 / 3 lesz megjelölése nem fogja kizárni azt, hogy azon többi választásokra vonatko­zólag, melyekre nézve a megyék és kerületek köz­ponti bizottságai azon bizonyos időre elkészültek, egyúttal kitüzettessék a választás határideje. Tisza Kálmán belügyminister s Tisztelt ház ! Biztosithatom a tisztelt képviselő urat, hogy nemcsak nekem, hanem a kormánynak is az volna az óhajtása, hogy egyetlenegy se maradjon hátra. Tehát nem 2 / 3-ára, hanem mindenikére néz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom