Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-391

391. országos ülés május 14. 1875. 145 baditsuk. Ez a teendő a jövőre nézve, a múltra nézve pedig nem tudok oly engedékeny lenni, mint a zárszámadási bizottság, s az elkövetelt nagy hibá­kat és mulasztásokat tekintetbevéve: a föltétlen föl­mentvényt nem adhatom meg. Ez iránt ugyan ha­tározati javaslatot nem nyújtok be; remélvén, hogy azt más megteendi, s föntartom magamnak a jogot, hogy azt szavazatommal támogassam. (Helyeslés a szélső Ital oldalon.) Elnök: Az átalános vitában senki szólalásra följegyezve nem lévén Madarász József: Azt hittem, hogy a tisztelt előadó ur legalább is fog válaszolni azokra, a miket előttem szólott képviselőtársam elmondott. Azonban a tisztelt előadó ur nem tartja szüksé­gesnek legalább fölvilágositani a házat azokra nézve, miket előttem szólott barátom mondott, és igy ter­mészetes, hogy kötelességem az ő beszéde után mindjárt megtenni észrevételeimet. Magam is he­lyeseltem a ház tisztelt elnökének azon óhajtását, miszerint a zárszámadási bizottság jelentése fölol­vastassék. Lehetetlen meg nem tennem azon ész­revételemet, hogy ezen jelentést okvetlenül kell, mégis legalább bizonyos részleteiben, fölolvastatni : mert ezen jelentésben elszórva foglaltatnak határo­zatok, elszórva foglaltatnak bizonyos részletek. Én tehát nem képzelem e jelentésnek a sze­rinti tárgyalását, hogy a részletes tárgyalás meg­kezdetvén : akkor egészben föl ne olvastassék. Ezt az észrevételt is kötelességemnek tartottam meg­tenni ; mert ha az nem tétetnék, akkor bizonyos részletes intézkedésekre, és még inkább bizonyos átalános kifejezésekre, úgyszólván, lehetetlen volna észrevételt tenni. Tehát én nem tudom, minő mó­dot fog a képviselőház e részben követni; ha azt tenné, hogy igenis föl fogja azután a jelentést elejétől végig olvastatni: akkor észrevételeimet azon időre fognám föntartani, mikor a fölolvasás meg­történt ; azért ha az előadó ur netalán e részben nyilatkozni akarna: engedjen meg, hogy megtévén nyilatkozatát, megjegyzéseimet, melyeket a részle­tekre tennem kell: utánna adhassam elő; de ha az előadó ur azt kérné, hogy a jelentés egészen olvas­tatnék föl: engedjék meg, hogy most tisztán csak azokról nyilatkozhassam, melyek átalánosságban érin­tik a jelentést. Molnár György előadó: Tisztelt ház! Legelőször is előttem fölszólalt Madarász József képviselő ur szavaira kell rövid nyilatkozatot ten­nem. Nekem azt vette rósz néven, hogy Orbán Balázs képviselő urnák beszéde után mért nem szó­laltam föl rögtön. Én azt hittem, hogy talán elég lesz bevárni mások nyilatkozatát, és ha szükséges­nek találom, együttesen tenni meg észrevételeimet. Méltóztassanak megbocsátani, de egészségi állapotom és torokbeli bajom nem engedi, hogy minden egyes KEPV. H. NAPLÓ. 18-f| XVU. KÖTET. nyilatkozatra feleljek. A mi a másik nehézséget illeti, az abban foglaltatik, hogy jogosan követelte­tik, hogy a jelentést szükséges lesz minden pont­jában fölolvastatni. Én ezt magam akartam inditvá­nyozni. Minthogy e jelentés, — és azt hiszem, any­nyit méltóztatnak neki megadni, — hogy teljes vi­lágításba, teljes részletezésbe helyezi a nyugdijasok ügyét; minthogy e jelentés igen sok oly részlete­zést tartalmaz, mely a ház határozatát provocálja: mindenesetre minden olyan részletet, mely a ház határozatát provocálja: föl kell olvastatni. Ezt az indítványt magam akartam tenni: mert ezt tenni tőlem ugy az ügy érdeme, mint előadói tisztem egyiránt követeli. A mi már most Orbán Balázs képviselő ur fölszólalását illeti, arra pár rövid észrevétellel fo­gok felelni, Legelőször is azt mondta, hogy a kép­viselőház utasította a ministeriumot, hogy oly tör­vényjavaslatot adjon be a nyugdijasok kérdésében, a mely az 1848-iki szabályokat vegye alapul. Bocsánatot kérek: ez nem igy van. Igenis, a képviselőház 1868-ik évi deczember 5-én kelt határozatában utasította a ministeriumot ezekkel a szavakkal: „a jövőre való nyugdíjazás tekintetében pedig fölszólítja a ház a ministeriumot, hogy adjon normalék iránt javaslatot"; de hogy mik legyenek ezen normálénak alapelvei: erre nézve a képviselőház azon határozatában nem szólott, De nem is képzelem, hogy szólhatott volna mert; hogy a képviselőház a priori 1868-ban visszamenjen az 1848. előtti körülbelől busz évet megelőző időszakra visszafelé és egészen megváltozott viszonyok közt oly javaslatot formulázzon, melyet az idő rég túl­haladott: ezt, azt hiszem akkor is alig tehette volna meg a képviselőház. Továbbá számítást is tett a tisztelt képviselő ur. Azt mondja, hogy két és fél millió többlet fizettetik évenkint az állampénztárból, nyugdíj czimén olyanoknak, a kiket ezen nyugdíj egyátalában meg nem illet. Ha csak egy kissé alapos számítást tenne a tisztelt képviselő ur: azt maga is absurdumnak találná; mert hogy Magyarországon évenkint nyug­díjazásokra két és fél millió egyenesen illetéktelenül adassék ki: ezt tán maga sem hiheti, ez mégis na­gyon messzire megy. Ha az 1848. előtti szabályokat vennők is alapul, és azon szabályrendeleteknek legszigorúbb alaptételeit vennők is zsinórmértékül: még akkor is az évenkinti többlet alig ütné meg a 3—400.000 forintot. Igen, ha a tisztelt képviselő ur megolvasta volna kivonatát azon 1848. előtti szabályzatoknak, és azon több ezerre menő foliantokat elfoglaló ren­delvényeket: akkor belátta volna, hogy azok egy­mással ugyan többnyire ellentétesek; de egy dologban mégis megegyeznek, tudniillik abban, hogy az 1848. előtti szabályzat nem egyéb fejedelmi ténynél, a. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom