Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-391
391. országos ül Tisza kálmán belügyminiszter s Simonyi Ernő tisztelt képviselő ur két irányban intézett kérdést; egyik, hogy mikor szándékozik a kormány az országgyűlést berekeszteni; a másik pedig vonatkozik azon törvényre, melynek elkészítése a veriücaíionalis kérdéseknek a euriához utalása tárgyában szóba hozatott. A mi az első kérdést illeti, arra nézve nyilváníthatom : nem azt, hogy mely napon fog az országgyűlés berekesztetni, mert ezt a kormány nem határozhatja meg, függvén ez, mint a tisztelt képviselő ur maga is jelezte, a törvényhozás két házában tartandó tárgyalásoknak gyorsabb vagy lassúbb menetétől; azonban azt nyilvánítóin, liogy a kormány ujabb előterjesztéseket, ujabb törvényjavaslatokat a ház asztalára letenni nem szándékozik. Méltóztatnak igen jól tudni, mindenki előtt ismeretes dolog, mtív régebben ki volt mondva, hogy a háznak határoznia kell a zárszámadási bizottság jelentése fölött, mely a nyugdijakat illeti, s mely ma van napirenden, — határoznia kell még a keleti vasútra vonatkozó és a naszódvidéki erdők ügyére vonatkozó küldöttség! jelentések iránt; ezenkívül itt van az általam tegnap beterjesztett s a választások eszközöltetését czélző törvényjavaslat. Ezeket a kormány mindenesetre óhajtja letárgyaltaink Van egy más-ik törvényjavaslat is a ház előtt, melyről midőn benyújtottam, nyilvánítottam, hogy a kormány, ha szeretné is, hogy törvénynyé váljék : ettől nem teszi függővé az országgyűlés berekesztését. Azon tárgyak közé tehát, melyeket a kormány elintézendőknck tart, ez sem tartozik; hanem tartoznak csak azok, melyeket elősorolni bátor voltam. Hozzájok csatlakozik még a házszabályok revisioja tárgyában kiküldött bizottság jelentése, a moly különben sok időt nem vesz igénybe, mert remélhető, hogy mint ez eddig is történt, azon időközben, mely a főrendiház tárgyalásai az üzenetek váltása és a sanctiok leérkezése közt úgyis szabadon marad, cl lesz végezhető. Ha a tárgyalások gyorsan folynak, talán a jövő hét végével be lehet az országgyűlést rekeszteni ; ha nem folynak gyorsan, akkor az országgyűlés természetesen pár nappal tovább fog tartani. Ezek azok miket az első kérdésre elmondani bátor voltam. A. mi a másik kérdést illeti, én részemről nagyovi óhajtottam volna, hogy a verificationak a euriához utasításáról szóló törvény már eddig is elkészülhetett volna. Óhajtottam volna pedig azért mert utoljára is, miután a törvény azt kilátásba helyezi: szerettem volna ennek mentől előbb megfelelni ; ámbár nem osztozhatom Simonyi Ernő képviselő urnák sem szigorú nézetében, melyet az eljárásra nézve kifejezett, sem abban, hogy a kormány részéről incorrect volna azt mondani: „hogy ha és május 14. 1875. 141 az uj törvény meg nem hozatik, természetesen a régi eljárás szerint fog a verificatio végeztetni; mert ezt nem a kormány, hanem maga a törvény mondja, mely a választásokról szól. Hogy pedig miért nem készülhetett el a szóban lévő törvényjavaslat, annak igen egyszerű oka van és ez az, hogy nem lehet tagadni, miszerint e kérdés épen a képviselőház helyzetének, méltóságának szempontjából is igen fontos. igen helyes — az én nézetem szerint legalább,— hogy biró ítéljen, a verificatiok fölött; de a módozatokat; a megsemmisités eseteit és az egész eljárást okvetlenül szükséges xészletescn, pontosan megállapítani; mert különben az által, a magában véve igen helyes elvi tény által, hogy a verificatio a bírósághoz utaltatik : a képviselőház tekintélyén lenne igen nagy csorba ejtve. (Helyeslés a középen.) A kérdésnek fontossága és, hogy azon sok szempontnak figyelembe!vétőével kell a kérdéses törvényt megalkotni : oka annak, hogy a törvényjavaslatot a ház asztalára minden ügyekezet mellett letenni képesek nem voltunk. (Tetszés a középen.) Elnök: A főrendiháztól iizesiet érkezett méltóztassanak azt meghallgatni. Vay Béla báró, főrendházi jegyző S Méltóságos elnök ur! Tisztelt képviselőház ! A főrendiház tárgyalván a varasd-szentgyörgyi és varasd-kőrösi volt határőrvidéki ezredek területén fekvő eddig adómentes erdők ideiglenes megadóztatásáról; másodszor az 1875. évi államköltségvetésről; harmadszor az első-foku királyi bíróságok újjászervezéséről és végre negyedszer az 1871. évi XXVIII. törvény némely §-nak a szabad királyi és törvényhatósági joggal fölruházott. városokra való kiterjesztéséről szó!ó törvényjavaslatokat, mind a négy rendbeli törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadta. Az ezen elfogadásról szóló jegyzőkönyvi kivonatokat van szerencsém tisztelettel átnyújtani. (Éljenzés.) Elnök l Méltóztassanak megengedni, hogy ezen jegyzőkönyvi kivonatok fölolvastassanak. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a varasd-szent-györgyi és várasd-körösi volt határőrvidéki ezredek területén fekvő erdők megadóztató sár ól szóló törvényjavaslatra nézve a főrendiház jegyzökönyvének kivonatát.) Elnök: Méltóztassék megengedni a tisztelt ház. hogy a főrendeknek ezen törvényjavaslaton tett módosítására nézve, — a mely tisztán irályi módosítás, megtehessem a tisztelt háznak észrevételeimet. Hanem előbb méltóztassék még a többi törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat meghallgatni, a mely törvényjavaslatokra nézve nincs semmi észrevételük a főrendeknek.
