Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-388
388, országos Áíés TtiájVis 11. 1875. 107 tekintettel nem volt. A teher, melyet a vasufrek rohamos kiépítése folytán viselni kénytelenek vagyunk: igen nagy. Ha nem csalódom, e teher tán 15 millió kamatbiztositási és körülbelől 8 millió állami építési költséggel szerepel idei budgetünkben s e teher, a napirendre kerülő javaslatokkal még tetemesen szaporodni fog. Tagadni, nem lehet annálfogva, hogy pénzügyi bajaink előidézésében a forcirozott vasútépítésnek volt igen nagy része. Mindamellett szabadjon rámutatnom az éremnek másik felére, miszerint rámutathassak a helyzetre, melyben a kormány a vasutügyet találta, s a melyből elhatározásának indokait merítette. Ha ugyanis igen hosszú időre azon szerencsésebb államok mögött elmaradni nem- akartunk, melyek nagyobb félbeszakítás nélkül a haladás és fejlődés continuitásának örvendettek mindenha : akkor minden erőnkből oda kellett törekedni, hogy az országot rendszeres anyagi sülyedésbol kiemelni, s a mennyire tőlünk kitellett, a közgazdasági fejlődés processusát mesterséges eszközökkel is elősegíteni lehessen. Ha nézzük azt az arányt, a melyben Magyarország vasúthálózatának kiterjedése népességének számához és területi nagyságához áll: igen könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a szomszéd nyugati államok e tekintetben sokkal kedvezőbb arányokat birnak fölmutatni, és hogy legalább 3—á száz mértfölddel kellene még vasúthálózatunkat kiegészíteni, hogy az eltérő arányokat helyreütni lehessen. Ennek előbocsátása mellett alig lesz szükséges tovább bizonyítgatnom, hogy alkotmányunk helyreállitása után az ország közgazdászati és politikai fejlődésének érdeke egyaránt azt követelte, hogy hazánkban a vasúti hálózat a nemzet fokozott culturalis igényeihez képest kiegészíttessék, és azon kormánynak, mely fönállásának második évében ujabb választásokkal állott szemben : határozottan oda kellett törekedni, hogy eredményeket birjon fölmutatni. A leghangosabb követelések az országban az anyagi érdekek kielégítését, a vasúthálózat kiegészítését sürgették, és ha ebből az államra 15 milliónyi teher sulyosodott ; nem szabad másrészt arról megfeledkeznünk: hogy a nemzet adóképességét, az állam jövedelmét 200 millióra emeltük ; a mi pedig bizonyára meg nem történhetik: ha vasúti hálózatunkat, az ország közforgalmi igényeihez képest ki nem egészítjük. Ennyit tartottam szükségesnek megjegyezni azon motívumokra nézve, melyek a volt kormány vasúti politikáját vezették. Mondhatnék még többet is, ha a tisztelt ház drága idejére való tekintet e szándékomban vissza nem tártana. Csak azt az egyet jegyzem még meg, hogy ha számba veszszük, hogy az egész colossalis investitio, mely mintegy 550 mértföldet körülfoglal, a kikötött határidőre teljesen végrehajtatott, hogy továbbá az egész kiegyenlítési összeg, mely szóban forog, legnagyobb részben valóságos uj beruházásokra, más részben pedig elemi csapások által okozott kártérítésekre, s a mint hinni akarom, csak legcsekélyebb részben oly hibák által idéztetett elő, melyek a kormány közegei által elkövettettek: azt hiszem, hogy mindezeknek számba vétele, nem egy tekintetben megnyugtatni fogja azokat, kik a vasúti garantia fölemelés, vagy azon okok miatt, melyek a kártérítés s kiegyenlítés szükségét előidézték, — nagyobb aggodalmakat tápláltak. Fölhiva Pulszky képviselőtársam fölszólalása által ennyit tartottam szükségesnek némi fölvilágositás gyanánt elmondani. Egyébiránt ismétlem, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a középen.) Hedry Ernő : Tisztelt ház! Legyen szabad nekem is néhány perezre a tisztelt ház figyelmét kikérni, előre is megígérvén, hogy csakis tárgyilagosan fogom a törvényjavaslatot bírálat alá venni. Mindenekelőtt bátor leszek a Pulszky Ferencz képviselőtársam által mondottakra néhány megjegyzést tenni. ő nagyon óvatosan azzal kezdte meg beszédét, hogy a törvényjavaslatot elfogadja ; mert a ki ezt nem hallotta volna, a ki később jött a terembe, azok után. a miket mondott, annak azon következtetésre kellett volna jönnie, hogy nem fogadja el a törvényjavaslatot: mert kimutatván azon hibákat, melyeket a kormány épen a közlekedési ügynél elkövetett, még azt is mondta, hogy ő azt hiszi, sőt majdnem bizonyos abban, hogy ugyanezen hibákat a jelen ministerium is elfogja követni. Ebből következtetni, hogy tehát adjuk meg a fölhatalmazást, mint a melynek következtében ezen hibák földerittessenek: ezt következetlenségnek tartom. Különben Hollán tisztelt képviselőtársam a hibákat némileg magyarázni akarta, és fölsorolta, hogy mily különféle hibák történtek a vasut-épitéseknél, hogy a kormányok változtak*, és az nj kormányok azután más rendszer szerint folytatták az építést. További hiány, hogy nem jól voltak a tervek kidolgozva. Hanem egyet ki nem emelt tisztelt képviselőtársam, a mit a tisztelt ministerium indokolásában találok, és pedig a b) pont alatt, a melyben azt mondja : „a kormány által kellő időben ki nem szolgáltatott tervek késedelmezéséből ellátott károkra". Ezeket, azt hiszem, szépíteni nem lehet, a kormány vagyis közegeinek mindenesetre a mulasztások által sok része van abban, hogy ilyen túlságos követelések történtek. Ezt akartam megjegyezni azokra, a miket Pulszky képviselőtársam mondott. Most a törvényjavaslatra magára mindenekelőtt megjegyzem, hogy annak első szemléletére két tény tűnik föl. Első az. hogy a kormány egv törvényjavaslatba foglal két 14*
