Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-361

361. országos ülés ápril 8. 1875. 89 fényűzési adóknak ? Azon föltevés, hogy azon emberek, a kik ily fényűzési adó alá tartozó tárgyaknak birtokosai: nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, mint mások. Ha ez áll, a mint kétségtelenül áll: abból az következik, hogy azon urak, azon gazdák, a kik elég vagyonnal bírnak, hogy a maguk férficselédjeit külön ruhákba, bérruhákba öltöztessék : nagyobb adóval járuljanak a közterhek födözéséhez is, mint azok: a kik erre nem képesek. Meglehet, hogy ezt is antidemokratikus inditványnak fogja valaki bélyegezni, (FölhiáUásoh a szélső bal felől: Nincs itt Schwarz Gyula !) mint a tegnapi napon történt, midőn a czúneradót indítványoztam. Meglehet, hogy valaki azt fogja mondani, hogy midőn különbséget akarok tenni azok között, a kik bérruhás cselédeket tartanak, és azok között, a kik ilyen ruhába nem öltöztetik a maguk cselédeiket: a demokratia szent elvét sértem. De hiába! én akként fogom föl a demokratiát, hogy az mindent, a mi a jogegyenlőséggel ellenkezik, a mennyire lehet, a mennyire azt a társadalmi viszonyok megengedik: eltávolítani igyekezzék. Én nem azért ajánlom módositványom elfogagását, mert az a demokratia elvébe ütközik; ámbár én részemről igenis megütközöm azon, nem helyeslem azt, ha azon emberek, a kik a maguk munkáját másoknak bérbe adják, még bérruhájukat is mutogatni tartoznak; — nem helyeslem, mert az egyenlőség elvébe ütközőnek tartom, és azok, a kik Amerikában voltak, azok, a kik a demokratiát ott tanultak, azt hiszem: egyformán fognak velem érezni. Tehát nem azért indítványozom ezen módosítást ; hanem azért, minthogy az, a ki bérruhát viseltet a maga cselédjével: az rendesen nagyobb jövedelemmel isbir; mint az: aki ily ruhába nem öltöztetheti cselédjét, Annálfogva ezen §-t a következőképen kérem módosittatni: „Az adó a férficselédek és szolgák száma szerint, ha bérruhát viselnek a következő tételek szerint fizettetnek." A többi marad. A §. végére az jönne : „a bérruhát nem viselő cselédek után ezen dijak csak 3

/4 fizetendő." Elnök : A módosítás még egyszer föl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a módosítást.) Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! Én Irányi tisztelt képviselő ur módosítását nem fogadhatom el azon okból , mert ha elfogadtatnék: a törvénynek végrehajtását lehetetlennek tartom, azon fogalom határozatlan voltánál fogva, a melyre módosítását alapította. Azt, hogy melyik bérruha, melyik nem: bizony praecise körülírni ugy, hogy megtörténhessék az adótétellel való megrovás a kellő korlátok közt, ugy, a mint értve van: majdnem lehetetlen. De nem tudnám raaKÉPT, H. SAELÓ. 18 f. XVI. KÖTET, gamnak elképzelni azt sem: hogyan történnék az összeírás? Oly sok kibúvás- és sajátságos magyarázatokra adna ezen rendelkezés alkalmat, hogy félni lehet, hogy több költségbe kerülne, ha ily alapon hajtatnának végre reklamatiok, a kiigazítások : mintha az egész elengedtetnék. Én tehát azért, mert mérsékelt tételt ró a bérruhával el nem látott cselédekre, és mert az a baj áll fön. hogy a módositványt praecise keresztülvinni nem lehetne; kérem a tisztelt házat: méltóztassék ezen §-t, mely úgyis nagyon mérsékelve van, mert a bizottság 100%-kal leszállította az eredeti tételeket, változatlanul elfogadni. {Elfogadjuk \) Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház a 4-ik §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Elfogadjuk.! ISem fogadjuk el!) A kik elfogadják : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A 4-ik §. elfogadtatott. #> Szeniczey Ödön jegyző {olvassa az 5-ik %-t.) Elnök: Méltóztatik elfogadni az 5-ik §-t? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 6-ik §-t.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 6-ik §-t? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a II. fejezet czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 7-ik §-t.) Elnökí Méltóztatnak a 7-ik §-t elfogadni? {Elfogadjuk \) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 8-ik §-í.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni a 8-ik §-t ? (Elfogadjuk \) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 9-ik %-t.) B. Orbán Balázs í Tisztelt képviselőház! Hazánk némely vidéke igen gazdag ásványos forrásokban, melyek egykor, ha azoknak fölszerelése és berendezése sikerülend, bizonynyal külföldiek által is látogattatni, s igy gazdag jövedelmi forrásul fognak szolgálni; mig most, néhány kivételével, az ily fürdőhelyek nagyon kezdetleges állapotban sinylenek, s mert a tulajdonosok azokat jövedelem hiány miatt berendezni nem tudják: belföldi betegeink is a a külföldi fürdőkre csődülnek, mi által évenként nem csekély pénz szivárog ki hazánkból. Én félek, tisztelt ház! hogy a tekeasztalok és játszószobákra vetett ezen uj adó kezdetleges fürdőintézeteink megindult fejlődését meg fogja akasztani, azok jövőjét aláásni, a mi nem lehet a magyar törvényhozásnak intentioja. A II. fejezet 9-ik §. ú) pontja alatt van ugyan erre nézve némi előgondoskodás, hol a betegek vagy ápolás alatt állók használatára szolgáló tekeasztalok és játékszobák kivé12