Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-360

68 360. oísságos ülés ápril 1. l§7a. s pedig meghozta a bélyegtörvénynól, midőn a bélyeg megcsonkításáról lévén szó, a leletet fölvevő tisztviselőt a birság egy részében részesiti, és hasonló intézkedést hoztunk a házadóra vonatkozó törvényben, mikor a házbérnek hamis bevallása bejelentetvén, a bejelentőt részesiti a kincstár a birság egy részében; hasonló intézkedést hoztimk a kereseti adónál is és egyebütt. Igaz, hogy az illető tisztviselőnek kötelessége ellenőrködni; hanem hogy ez által az ellenőrzés annál hatékonyabb, annál erélyesebb legyen, és a szükséghez képest az illető minél gyorsabban járjon el: ezt megadták más országok törvényhozásai, megadtuk mi is, más adónemeknél, hogy az illetők a birsági díjban részesittessenek. Keresni oly dolgokat, melyekkel e §. intézkedése absolute összeköttetésben nincs, eltévesztett dolognak tartom: mert itt nincs semmi már, a mi egyéb törvényekben más elrendelve nem volna. Madarász József; Tisztelt képviselőház ! Én nem vagyok azon véleményben, a melyben van az épen most nyilatkozott pénzügyminister ur és az előtte szólt és az ő véleményén lévő képviselő urak. Azt Íriszeim itt egy egészen uj adóról van szó, és ha régibb adóknál bizonyos helytelenségek történtek is és bizonyos följelentések jutalmaztattak is: ugy a miként azokat mi soha meg nem szavaztuk, most is erkölcsi kötelességünk min véleményünk szerint megtagadni, a mit rosznak és helytelennek tartunk. Én nem szólok az ellen, hogyha önök bírságot állapítanak meg, például hogy azon csősz vagy azon állami hivatalnok, ki erre és erre megbízva volt, és megbízatásában ennyi vagy annyi krajczárt kap : ha önök ezt törvénybe iktatják; de annak ellenére vagyok igenis, hogy följelentésekre mintegy ösztönözzük azokat, kiknek kötelességszerüleg kell cselekedniük; és hogy azon állami közegek, hivatalnokok vagy azon csőszök külön fizetéseket húzzanak olyan után, a mit tartoznak teljesíteni. Én ismétlem véleményemet, hogy a közerkölcstelenség terjesztését látom abban, hogy jutalmaztassanak azok, kik kötelességeikért fizetve vannak, hogy kötelességeikért külön jutalmaztassanak. Én tehát azt képviselői kötelmemnek ismerem mindenkor megtagadni; és egyátalában nem értem. miként mondhatta Móricz Pál képviselő ur, hogy „önök elhitethetik azt a tudatlan néppel, hogy az bün vagy vétek.'

1 Higyje el a képviselő ur, hogy a nép nem tudatlan; mert azt hiszem, hogy hát ő is, mi is — mert hiszen fölhívott a czáfolatra — választóink előtt, a választó polgárok előtt nyilatkozunk, nyilatkoztunk más polgárok előtt is; de én azt hiszem, hogy önök sem fognának velem egy értelemben nem lenni, (Zaj.) — hogy nemcsak a választó polgároktól, de Magyarország népétől, legalább a magyar nagy zömtől lehetetlen a józan észt megtagadni. De nemcsak tudatlannak nem lehet a népet állítani, és nem lehet jogosan állítani azt, hogy a tudatlan néppel elhitetjük azt, a mit itt önökkel nem vagyunk képesek elhitetni. Például Móricz Pál képviselő ur tegnap fölszólalt, •—• sajnálom, hogy nem voltam itt, — állítva, hogy háromszor-négyszer előhoztam a rendelkezési ; alapot megtettem volna rá észrevételemet. Azt tapasztaltam, hogy még az 18?3-ki rendelkezési alapnak ellene szavazott, és hogy a maguk pártja indítványozta a rendelkezési alapnak megszüntetését. Miért? Nem azért, miként tegnap magát kifejezte, hogy szükséges az a magyar állam létére; nem, ily nyomorú 200.000 frtra nem szorul a magyar állam léte. De hátha három évvel ezelőtt helyes és jogos volt meg nem szavazni, vagyis megtagadni : ez az, a miért mi azt hittük, hogy parlamentalis kötelességünk azt most is tenni. És ha mi önök ellenében politikai következetlenségökre hivatkozunk : akkor engedjék meg, a politikai tapintat is azt kívánja, hogy ne támadtassunk meg a részben, a melyben önöket lehet jogosan megtámadni. Mi nem is támadtuk meg önöket; hanem azt mondtuk, hogy helytelennek tartjuk hazánkra nézve ezen alap megszavazását. Tehát Móricz Pál képviselőtársamnak nem volt igaza. Én részemről igen jól tudom azt is, hogy a mit a törvényhozás törvény erejére emel, az iránt engedelmességgel tartozunk; hanem nem fogadom el azt, hogyha törvénybe iktatják önök azt, a mi a nemzetnek szokásával, természetével, jellemével ellenkezik, amit gyűlöl, vagy gyűlölök, hogy az iránt tisztelettel viseltessék, vagy viseltessem. Az ilyenek iránt, midőn azok törvénybe iktattatnak, mik iránt ellenszenvvel viseltetik: elkövet minden alkotmányos módot, hogy azon törvényt megváltoztassa azért, mert gyűlöli, mert jellemével ellenkezik. A törvényhozásnak pedig okvetetlen kötelessége : a bölcs mérséklet föntartása; higyje meg a tisztelt képviselő ur, nem alkotni meg törvényben olyant, és nem kötelezni törvény által a nemzetet olyanra, a mit a nemzet gyűlöl, a mi a nemzet jellemével és szokásával ellenkezik. És mert én a följelentést, delatiot (Zaj a középen.) igenis állítom, hogy ez ugy van, delatio azok részéről, a kik fizettetnek, de fizetés nélküli delatiok is vannak: a magyar nemzet jellemével, szokásával nem csak ellentétesnek, hanem gyűlöletesnek is tartom ; pártolom Szederkényi képviselőtársam módositványát. Móricz Páli Személyes kérdésben kívánok szólni, és épen azért arra, a mit a tisztelt képviselő ur a Dispositions-Fond-ra nézve mondott, refiectálni nem kívánok: pedig azt mondhatnám, hogy az