Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-360

GG lifiO. országos ülés úpril 7. 1875. a kőzerküksiségre: mintha megeshetik az. hogy egy pár garas borravalóért mindenki vadászhat. Ezen indokoknál fogva Szederkényi indítványát nem pártolhatom s kérem az eredeti szövegnek el­fogadását. Paczolay János: Ha a tisztelt ház a Csiky képviselő ur által fölidézett Verbőczy szelle­mét akarja követni: akkor mondjunk le minden adó­törvényről, mert ezek Verbőczy szellemével legke­vésbé egyeztethetők össze. A mi azon kérdést il­leti, hogy vajon az, a ki a törvény elleni vissza­élést följelenti: kapjon-e dijt vagy sem? Vélemé­nyem az, hogy igenis kapjon. Igen sajátságos, tisztelt ház, hogy odáig jutottunk, hogy a hon pol­gáraiban nincs annyi kötelességérzet, hogy ne ten­nék meg azt, a mit a törvény tilt s azért mindad­dig, mig oly törvényeket nem alkotunk, a mely tör­vények alkotása mellett a kötelességét hiven teljesítő polgár nincs hátrányban azon polgártársainál, kik a törvényt kijátszák és törvényellenes cselekedeteket követnek el : addig méltóztassanak lemondani min­den alkotmányos intézkedés állandóságáról; mert al­kotmányos kormány alatt főkötelessége minden egyes polgárnak a törvényt hűen teljesíteni; mig ellenke­zőleg kötelessége az államnak mindazokat, a kik a törvényeknek nem engedelmeskednek, vagy azokat az állam károsításával kijátszák, szigorúan megfe­nyíteni és mindazon intézkedéseket fölállítani, me­lyek szükségesek arra, hogy az ily visszaélési ese­tek mennél gyakrabban és gyorsabban napfényre derittessenek. Miután én a kötelességét nem telje­sítő honpolgárnak nem akarok privilégiumot adni azok fölött, kik kötelességüket hím teljesitik : azért én az eredeti szerkezetnek elfogadását kérem. (He­lyeslés a középen.) Gaál Mihály: Tisztelt ház! Nem mellőz­hetem, hogy azt, mint sérelmet meg ne jegyezzem, miszerint mióta a tisztelt balközép a jobb oldallal egyesült s annálfogva a két részen lévő jegyzők összeolvadtak, azóta a mi pártunk a jegyzők részé­ről igazságossággal nem találkozik. (Igaz! Ugy ranl a szélső bal felől.) Én hivatkozom arra, hogy én jelentkeztem szólásra s a mint láttam, talán föl is jegyeztek; azonban föl nem szólittattam, mit an­nak kell tulaj donitanom, hogy az ellenzék részéről nincs a jegyzők között senki, s így történhetett, liogy csak akkor került rám a sor, mikor már hár­man szóltak olyanok, kik utánam jelentkeztek szó­lásra. Kérem tehát a tisztelt házat, hogy jövőre méltóztassék irányunkban méltányosak lenni, s ha már a pártok igy alakultak: a mi pártunk részéről is egy tagot a jegyzők közé beválasztani. (Zaj.) A mi fölszólalásom okát illeti, azon esetben eladottam volna a szótól, ha Móricz képviselő ur nem hivatkozott volna a mezei rendőrségi törvényre, azt mondván, hogy a mezei rendőrségről szóló tör­vény szerint is a birság egy része a csőszöknek adatik. (Móricz Pál közbeszól: Hát a hajtóbér ?) Méltóztassék megnézni, a hajtóbér neki adatik ugyan, de azonkívül nem méltóztatik találni egy §-t, mely előbbi állítását igazolná. Csupán ez egyben kívántam fölszólalni, és most nem kívánom a tisztelt ház becses figyelmét fárasz­tani, csak megújítom abbeli kérésemet, a mi méltó sérelem ránk nézve, hogy azon hiányt, miszerint ezen oldal nincs a jegyzői széken képviselve: minél előbb pótolni méltóztassék. (Helyeslés szélső bal felől) Különben Szederkényi képviselőtársam módosí­tását egész terjedelmében pártolóm. Elnök: Tisztelt ház! Kénytelen vagyok meg­j egyezni, hogy ezen alkalommal az imént szólott Tisza László képviselő után csakugyan a másik részről fölírott Gaál képviselő urnák kellett volna fölhivatni. (Wächter Frigyes közbeszól: Én fölszólí­tottam!) Egyébiránt teljes meggyőződésem szerint mondhatom azt, hogy az igen tisztelt képviselő uraknak, kik a háznak ezen oldalán ülnek, az iránt, hogy föl ne jegyeztetnének annak rendje szerint, mikor szólni kivannak, nincs okuk panaszkodni. Egyszer tévedésből megtörténhetik, de ez megbo­csátható s nem oly fontos dolog, hogy a miatt ra­dicalis eszközökhez kellene nyúlni. Bizonyossá te­szem egyébiránt a tisztelt képviselő urakat, hogy c részben jövőre is a kellő igazságossággal és mél­tányossággal fog a jegyzői kar eljárni. Wächter Frigyes jegyző: Midőn én vádoltatom az előttem szólott tisztelt képviselő ur által, kötelességemnek tartom felelni: mert a képvi­selő ur nálam nem irattá föl magát. Igaz. hogy midőn Móricz Pál fölszólított, in­tett az irónnal, de még akkor sem tudtam biztosan, akar-e szólani; akkor azután ide kiáltott, hogy én fölírattam magamat, és azután Móricz képviselő ur beszéde után föl is szólítottam; ha azután Szeni­czey jegyzőtársam, ki fölszólitásomat nem hallotta, ugyanakkor fölszólította Paczolay képviselő urat: ez tévedés volt, mely azonban semmi esetre sem jogo­sítja föl a képviselő urat arra, hogy engem itt a nyilvánosság előtt azzal vádoljon, hogy én köteles­ségemet nem teljesítem. Én, a mióta e helyen ülni szerencsés vagyok, lelkiismeretesen teljesítem köte­lességemet tehetségem szerint, és soha sem gondol­tam arra. hogy ki melyik párthoz tartozik. (He­lyes lés.) Gaál Mihály: Személyes kérdésben kí­vánok fölszólalni, tisztelt ház! Én nem neveztem meg egyént, hanem csak azt mondtam, hogy az egész jegyzői kar ugy van alakítva, hogy a mi jo­gaink nincsenek respectálva. (Fölkiáltások a közé­pen: Ez nem személyes kérdés!) Engedelmet kérek, méltóztassanak most is meghallgatni, ha msjik ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom