Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-359
359. országos ülés ápril G. 187S. 55 rolhatom; vagy nem mutathatom elö az engedélyi jegyet a rendőri közeknek, s igy bírságot kell fizetnem. De nem is latom út annak okát, hogy az illető elöljáróság miért ne szolgálhatná ki az illető jegyeket, és miért ne szedhetné be a pénzt? Ezen közegek ezreket és ezreket kezelnek, tehát ebben is eljárhatnának. De papir-fogyasztás tekintetéből is czélszerübbnek látnám azt; mert a mi községi elöljáróink közvetlen összeköttetésben állnak az adóhivatallal, és mert az alispáni hivatalba fog a pénz fizettetni, ennek okvetlenül az adóhivatallal összeköttetésbe kell magát tenni, hol a pénz bejöveteléről számolni kell. Ez igen sok seripturalis munkát fog szerezni. Ha pedig a községi elöljárók végeznék: a dolog igen meg lenne könnyítve. Utóvégre is a dolog nincs is másra bízva, mint a községi elöljárókra; mert az alispánoknak a törvényben meghagyatik, hogy az alájuk rendelt közegek, sőt hivatalos utón jelentést kérjenek; az alispán mire adja meg az engedélyt a vadászatra? Azon hivatalos közeg értesítésére, s igy csak idő pazarlás történik, és a községi közegek szükségtelenül meg vannak terhelve ; holott a vadászati engedélyt egyszerűen ők is kiállíthatnák. Bátor vagyok ennélfogva indítványozni, hogy e szakaszba tétessék bele, hogy az illető községi elöljárók adják ki a vadászati engedélyt. Széll Kálmán pénzügyminister: A képviselő ur indítványát nem fogadhatom el. A törvényjavaslat értelmében, nagyon természetesen, bizonyos kellékek igényeltetnek arra nézve, hogy vadászati jegy valakinek kiadassák; meg van állapítva, mit kell az illetőnek igazolnia, ha ö nem magyar állampolgár; sőt ha magyar állampolgár is, igényeltetik, hogy életének bizonyos korát elérte legyen; testi vagy elmebeli fogyatkozás esetében, megtagadtatik tőle a vadászati engedély, szóval, több oly eset van a törvényjavaslatban körvonalozva, midőn a vadászati jegy kiszolgáltatása megtagadható. Ezek oly dolgok, melyek egészen a falusi elöljáróság Ítéletre nem bízathatnak. Időmulasztást ez nem fog okozni, mert a ki vadászni akar: a vadászati idö bekövetkezése előtt idejekorán folyamodni fog, és rendes administratio mellett a dolog elintézése halasztást nem fog szenvedni. De nem látom a tisztelt képviselő ur módositványának szükségét azért sem, mert az illető közegek nincsenek oly messze a törvényhatóság területén, a törvényhatóság székhelyén őket mindenki föltalálhatja, s igy nincs szüksége annak, hogy a törvényjavaslat azon rendelkezése megváltoztattassák, hogy az alispán vagy polgármester adja ki az engedélyt. Kérem ennélfogva a törvényjavaslat eredeti szerkezetének megtartását. Elnök; A módosítás, melyet Almásy képviselő ur beadott, föl fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző {olvassa Ahiásg •módositványát.) A második szakasz ugy módosíttassák, hogy a vadászati jegyeket a községi elöljárók adják ki. Elnök: Kérdem: az adóügyi bizottság által beadott törvényjavaslatnak második szakaszát elfogadja-e a tisztelt ház? Mindazok, kik a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak második szakaszát az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház a második szakaszt az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadta. Szeniczey Ildiin jegyző (olvassa a 3-ik §-t.) Elnök: Elfogadja-e a ház a 3. §-t az aduügyi bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség a 3. §-t elfogadja. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 4-ik § t.) Elnök: Méltóztatnak a 4. §-t ugy, a mint azt az adóügyi bizottság szövegezte, elfogadni ? (Egy hang a szélső bal oldalról: Nem! Szavazzunk!) A kik a 4. §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Fölkiáltások a középen: Ellenpróbát kérünk!) Ellenpróba kívántatván: méltóztassanak azok, a kik a 4. §-t nem fogadják el, fölállani. (Megtörténik.) A ház nagy többsége a 4-ik §-t elfogadja. Madarász József: A házszabályokra hivatkozva szót kérek. Igen sajnálom, hogy a ház tisztelt elnökének megfeledkezni méltóztatott a házszabályok azon pontjáról, a melyben az áll, hogy ellenpróba csak azon esetben kérethetik : ha az elnök a többséget ki nem veheti. Azon esetre, ha a tisztelt elnök ur nem vehette ki a többséget, meghajlok, és elismerem, hogy a házszabályokra hivatkozás nem volt helyes. Én, bár nem fogadtam el sem e szakaszt, sem átalában az egész törvényjavaslatot, kénytelen vagyok bevallani, hogy ezúttal nem láttam az ellenpróbának szükségét. Ha ez nem a tisztelt elnök által provocáltatott: ugy hiszem, hogy azon képviselő urak, kik ellenpróbát kívánták, nem emlékeznek jól a házszabályokra. Elnök: Miután ellenpróba kívántatott, kötelességemnek taitottam, mint elnök, ezen kívánatnak eleget tenni. (Helyeslés.) Következik az 5 <; §. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az 5-iJc §-t.) Almásy Sándor: Tisztelt ház! Ezen 5. §. második pontjában az foglaltatik, hogy a ki 20. I évét még be nem töltötte: vadászengedélyt nem
