Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-358
85S, országos ülés ápril 5. 1815. 29 tisztelt képviselő ur ezen javaslat ellen fölhozni méltóztatott. Azt méltóztatott a képviselő urnák mondani, hogy nem lát megfelelő megtakarítást, és hogy szívesebben vette volna: ha ez uj hivatalok fölállítása helyett egyes adótisztviselők fizetése emeltetett volna föl. Erre azt felelhetem; hogy ez pénzügyileg ugyanazon eredményt idézte volna elő, melyet előidéz a szóban lévő hivatalok fölállítása, a mennyiben költségtöbbletet okozott volna; de közelebb az ügyhöz még sem vitt volna bennünket; mert ha ugyanazon hivatalnoknak 200 forinttal több fizetést adok is, ha különben az illető nem lenne képesítve azon ügyek ellátására: fizetése fölemelése esetére sem lesz képesítve reá. Én tehát azt hiszem, hogy helyesebb utón járunk el, ha akkor, mikor szükségesnek mutatkozik egy orgánumnak fölállítása, és ez a kellő korlátok és a pénzügyi helyzet mérlegezése mellett történik: ezt a hivatalt fölállítjuk. Hogy pedig a fönforgó esetben megtartjuk a kellő korlátokat: arról méltóztassék meggyőződve lenni; mert én is igyekeztem azon szempontokat figyelemben tartani, a melyek a megtakarítások tekintetéből szem elől nem téveszthetek, a minek szükségét nálamnál jobban nem is hangsúlyozta e házban sem a tisztelt képviselő ur, sem más. Hogy pedig ezen megtakarításokat hivatalbeli elődöm is már részben foganatosította, a menynyire ez egyátalában lehetséges volt: erre szolgáljon bizonyítékul az,— és ez, gondolom, mindenesetre megnyugtató hatással lesz a tisztelt képviselő úrra, hogy a pénzügyi igazgatósági személyzetben történt már reduetio, mely ezen évben 40.000 forintra menő megtakarítást tesz lehetővé; hogy reduetio történt az adóhivatalok személyzetében, a mely már ez évre 39.000 forint megtakarítást eredményez, összesen tehát 79.000 forintot; ezenkívül pedig föloszlattuk ezen évben a pénzügyi directiot, mely félévre 45.000 forint megtakarítást, jövőre 90— 100.000 forint megtakarítást tesz; és föloszlattunk 30 adóhivatalt, a minél fogva 70—75.000 forint tiszta megtakarítás származott a budgetben. Ezeket méltóztassék figyelembe venni akkor, mikor a képviselő ur azon állítást veti föl, hogy mi csak a hivatalokat szaporítjuk, és ez által öljük meg az országot. Itt egy oly közeg fölállításáról van a szó, melynek szüksége teljesen indokolva van, mely ha költségtöbbletet idéz is elő egyrészről: jövedelmi szaporulatot fog hozni másfelől a kincstárnak; s méltóztassék figyelembe venni azt is, hogy megtörtént a megfelelő reduetio, mert — mint mondám — 100.000 frton fölül megy már ezen évben is azon megtakarítás, mely az illetékszabási hivatal fölállítása folytán a pénzügyi szolgálat terén elérethetett. Ha ezeket méltóztatik figyelmére méltatni: maga is befogja látni, hogy máskép áll a dolog, mint a mint méltóztatott mondani. (Helyeslés a középen.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! A tisztelt pénzügyminister ur azt méltóztatott mondani, hogy ezen illetékszabási hivatalok fölállítása egyrészről a kincstár jövedelmét fogja növelni, másrészről pedig a polgárok érdekeinek előmozdítását eszközölni. Mindkettőt igen nagyon óhajtanám, hogy teljesedésbe menjen, nagyon nagy szükségünk van rá, mind a liaza polgárainak, mind a kincstárnak; a kincstárnak, hogy jövedelme szaporittassék. a polgároknak pedig, hogy az adóhivatalok a terheket rajok aránylagosan s a törvény szabványai szerint vessék ki. De én megvallom, azokon fölül, a miket előttem szólott Simonyi képviselő ur az uj hivatalok szaporítása és fölállítása ellenében fölemlített, melyekhez én is szorosan ragaszkodom, azokon fölül nekem több okaim vannak arra, hogy ezen törvényjavaslatnak 2-ik pontjában fölemlített illetékszabási hivatalok fölállításához ne járuljak, és igy ezen pontot el ne fogadjam. Okom arra magában a pénzügyminister ur állításában gyökeredzik. Ó ugyanis azt mondta : hogy a mostani adóhivatalokra az illeték kiszabását bízni azért sem lehet, inert számosan vannak ugyan, de ezek nagyon elvannak foglalva egyrészről; másrészről pedig nem alkalmasak, nem oly szakértő emberek, hogy ők képesek lehetnének az illetékkirovást megtenni. Tisztelt ház! Én nem tudom, hogyan állithatja a pénzügyminister ur ezt; hiszen ezen adóhivatalnokokat nem választották a polgárok; nem a nép hivatalnokai azok; azokat az illető pénzügyminister urak választották, és nevezték ki. Ha tehát olyanokat neveztek ki, és olyanokat neveznek ki. a kik nem használhatók azon czélra, a mely hivatalra beiktattak : az az ö hibájok. Ha ilyen hibába tudtak esni eddig: nem tudom, nem fognak-e megint ugyanezen hibába esni az uj hivatalok fölállításánál. Hát azok szakképzettek lesznek, mert most neveztetnek ki? az ez előttiek nem voltak szakképzettek, mert előbb nevezték ki őket? A tisztelt pénzügyminister ur engem nyilatkozatával meg nem uyugtatott, és meg nem győzött arról, hogy az uj hivatalnokok fölállítása által a dolgok rendje jobban fog menni, Azt méltóztatott mondani, hogy szakképzett emberek kellenek az illetékszabási hivatalok viselésére. Nem tudom, miben lesznek olyan szakképzettek ? Ha volnának törvényeink, melyek szerint az adóztatás a törvényhozás által meghatározott rendben történhetnék : az esetben azt hiszem, hogy a szakképzett emberek képesek lennének igazságos, s a közérdeket megnyugtató kivetéseket tenni De mi] csoda alapon fogják ezek az illetékeket kiszabni?
