Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-358

85S, országos ülés ápril 5. 1815. 29 tisztelt képviselő ur ezen javaslat ellen fölhozni méltóztatott. Azt méltóztatott a képviselő urnák mondani, hogy nem lát megfelelő megtakarítást, és hogy szívesebben vette volna: ha ez uj hivatalok fölállí­tása helyett egyes adótisztviselők fizetése emeltetett volna föl. Erre azt felelhetem; hogy ez pénzügyileg ugyanazon eredményt idézte volna elő, melyet elő­idéz a szóban lévő hivatalok fölállítása, a mennyi­ben költségtöbbletet okozott volna; de közelebb az ügyhöz még sem vitt volna bennünket; mert ha ugyanazon hivatalnoknak 200 forinttal több fizetést adok is, ha különben az illető nem lenne képesítve azon ügyek ellátására: fizetése fölemelése esetére sem lesz képesítve reá. Én tehát azt hiszem, hogy helyesebb utón járunk el, ha akkor, mikor szükségesnek mutatkozik egy orgánumnak fölállítása, és ez a kellő korlátok és a pénzügyi helyzet mérlegezése mellett történik: ezt a hivatalt fölállítjuk. Hogy pedig a fönforgó esetben megtartjuk a kellő korlátokat: arról méltóz­tassék meggyőződve lenni; mert én is igyekeztem azon szempontokat figyelemben tartani, a melyek a megtakarítások tekintetéből szem elől nem téveszt­hetek, a minek szükségét nálamnál jobban nem is hangsúlyozta e házban sem a tisztelt képviselő ur, sem más. Hogy pedig ezen megtakarításokat hivatal­beli elődöm is már részben foganatosította, a meny­nyire ez egyátalában lehetséges volt: erre szolgáljon bizonyítékul az,— és ez, gondolom, mindenesetre meg­nyugtató hatással lesz a tisztelt képviselő úrra, hogy a pénzügyi igazgatósági személyzetben történt már reduetio, mely ezen évben 40.000 forintra menő megtakarítást tesz lehetővé; hogy reduetio történt az adóhivatalok személyzetében, a mely már ez évre 39.000 forint megtakarítást eredményez, összesen tehát 79.000 forintot; ezenkívül pedig föloszlattuk ezen évben a pénzügyi directiot, mely félévre 45.000 forint megtakarítást, jövőre 90— 100.000 forint megtakarítást tesz; és föloszlattunk 30 adóhivatalt, a minél fogva 70—75.000 forint tiszta megtakarítás származott a budgetben. Ezeket méltóztassék figyelembe venni akkor, mikor a képviselő ur azon állítást veti föl, hogy mi csak a hivatalokat szaporítjuk, és ez által öljük meg az országot. Itt egy oly közeg fölállításáról van a szó, melynek szüksége teljesen indokolva van, mely ha költségtöbbletet idéz is elő egyrészről: jövedelmi szaporulatot fog hozni másfelől a kincstárnak; s méltóztassék figyelembe venni azt is, hogy megtör­tént a megfelelő reduetio, mert — mint mondám — 100.000 frton fölül megy már ezen évben is azon megtakarítás, mely az illetékszabási hivatal fölállí­tása folytán a pénzügyi szolgálat terén elérethetett. Ha ezeket méltóztatik figyelmére méltatni: maga is befogja látni, hogy máskép áll a dolog, mint a mint méltóztatott mondani. (Helyeslés a középen.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! A tisztelt pénzügyminister ur azt méltóztatott mondani, hogy ezen illetékszabási hivatalok fölállítása egyrészről a kincstár jövedelmét fogja növelni, másrészről pedig a polgárok érdekeinek előmozdítását eszközölni. Mindkettőt igen nagyon óhajtanám, hogy teljese­désbe menjen, nagyon nagy szükségünk van rá, mind a liaza polgárainak, mind a kincstárnak; a kincstárnak, hogy jövedelme szaporittassék. a pol­gároknak pedig, hogy az adóhivatalok a terheket rajok aránylagosan s a törvény szabványai szerint vessék ki. De én megvallom, azokon fölül, a miket előttem szólott Simonyi képviselő ur az uj hivatalok szapo­rítása és fölállítása ellenében fölemlített, melyekhez én is szorosan ragaszkodom, azokon fölül nekem több okaim vannak arra, hogy ezen törvényjavas­latnak 2-ik pontjában fölemlített illetékszabási hi­vatalok fölállításához ne járuljak, és igy ezen pontot el ne fogadjam. Okom arra magában a pénzügyminister ur állí­tásában gyökeredzik. Ó ugyanis azt mondta : hogy a mostani adóhivatalokra az illeték kiszabását bízni azért sem lehet, inert számosan vannak ugyan, de ezek nagyon elvannak foglalva egyrészről; másrész­ről pedig nem alkalmasak, nem oly szakértő emberek, hogy ők képesek lehetnének az illetékkirovást megtenni. Tisztelt ház! Én nem tudom, hogyan állithatja a pénzügyminister ur ezt; hiszen ezen adóhivatal­nokokat nem választották a polgárok; nem a nép hivatalnokai azok; azokat az illető pénzügyminister urak választották, és nevezték ki. Ha tehát olyano­kat neveztek ki, és olyanokat neveznek ki. a kik nem használhatók azon czélra, a mely hivatalra beiktattak : az az ö hibájok. Ha ilyen hibába tudtak esni eddig: nem tu­dom, nem fognak-e megint ugyanezen hibába esni az uj hivatalok fölállításánál. Hát azok szakképzet­tek lesznek, mert most neveztetnek ki? az ez előttiek nem voltak szakképzettek, mert előbb nevezték ki őket? A tisztelt pénzügyminister ur engem nyilat­kozatával meg nem uyugtatott, és meg nem győ­zött arról, hogy az uj hivatalnokok fölállítása által a dolgok rendje jobban fog menni, Azt méltóztatott mondani, hogy szakképzett emberek kellenek az illetékszabási hivatalok viselé­sére. Nem tudom, miben lesznek olyan szakképzet­tek ? Ha volnának törvényeink, melyek szerint az adóztatás a törvényhozás által meghatározott rend­ben történhetnék : az esetben azt hiszem, hogy a szakképzett emberek képesek lennének igazságos, s a közérdeket megnyugtató kivetéseket tenni De mi­] csoda alapon fogják ezek az illetékeket kiszabni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom