Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-380
Íí8ö. országos ülés május 3. lS7. r >. 359 Ezen erdőségek ezelőtt katonai kincstári birtokoknak tekintettek; de a határőrvidéki részek polgárosítása után nagyon természetes ezen minőség megszűnvén, a polgárosítás keresztülvitele czéljából megalkotott törvények értelmében ezen erdőségek a kincstár és az illető községek között, a fajzás szolgalmi jogának értelmében, bizonyos kulcs szerint megosztásra kerültek: ezen megosztás következtében azon községek az erdőségeket birtokba is vették. Megszűnvén tehát a jogczim arra, liogy ezen erdőségek adómentességet élvezzenek ; nem lehet ezeket adómenteseknek hagyni annál kevésbé, mert ezen határőrvidéken a polgárosítást megelőző időben is, bár privilegisált és kisebb adóval, de mindig adóval volt megróva a magánbirtok; azonkívül megmondja a határőrvidék polgárosítását elrendelő törvényczikk, hogy az illető területeken az adókat behozni a törvényhozás akkor fogja : ha 3 év leteltével a többi részekben is bizonyos adók behozatnak. Ezen föltétel is már teljesült; mert a nem polgárosított részekben legfelsőbb elhatározás következtében múlt évben történt a községek és kincstár között megosztott területek megadóztatásáról szóló intézkedés. A tényállás tehát ekként állván, azon alap, melyen a törvényjavaslat áll: áemmi irányban nem ellenkezhetik magának a törvényjavaslatnak czéljával, hogy tudniillik azon erdőségek oly adó alá vétessenek, mely adó alatt a szomszéd nem polgárosított területeken fekvő erdőségek feküsznek, a dolog természete szerint a legindokoltabb, leghelyesebb; valamint indokolt a törvényjavaslat azon intézkedése is, hogy nem lévén czélszerü ott most egy rendszeres valóságos katasztert hozni be, az átalános kataszter behozatalának ideje előtt egy pár hónappal, legfölebb pár évvel, az ideiglenes megadóztatás módját választotta. Ezen szempontokból ugy átalánosságban, mint részleteiben ajánlom a tisztelt háznak e törvényjavaslat elfogadását azon módosításokkal, melyeket az adóügyi bizottság azon tett. Elnök: Nem lévén senki a szólásra följegyezve, kérdem a tisztelt házat: a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, a ház határozatául kimondhatom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Wächter Frigyes jegyző (olvassa as 1., 2., 3. és 4. §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván; olvassa az 5. §-í.) Nagy György előadó: Már voltam bátor egy pár szóval említeni azon módositás indokolását, melyet az adóügyi bizottság az 5. §-ban „azon naptól fogva" szavak kihagyására vonatkozólag és helyette ezen szavak: „1875. január 1-sőtől fogva" betételére nézve javasolt. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, a dolog természetében fekszik e módosítás; mert a varasd-szent-györgyi és varasd-kőrösi polgárositott határőrvidéki ezredek 1874. november 14-én és deczember 9-én vették birtokba ez erdőket. Elnök: Tisztelt ház! Azon módosítással, melyet az adóügyi bizottság tett, hogy tudniillik ezen szavak helyett: „azon naptól fogva" január elsejétől elfogadni méltóztatnak? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Nagy György előadó; Az 5. §. után egy uj §. szövegezését azért látja szükségesnek az adóügyi bizottság, mivel a polgárositott. bánsági határőrvidéki ezred területén az erdők elkülönítése még nem történt meg : addig tehát ezen törvény intézkedése oda be nem hozható". Mihelyest azonban az erdők elkülönitése meg fog történni: az 1873. évi XXX. törvényczikk értelmében azok is rögtön meg lesznek adóztatandók. Azért kérem a tisztelt házat : méltóztassék ezen uj szakaszt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Az adóügyi bizottság az 5. §. után e gy U J §~t indítványoz, mely így szól: Szeniczey Ödön jegyző (olvassa:) A volt bánsági határőrvidéki területén fekvő erdőségek megadóztatásáról az 1873. évi XXX. törvényczikk alapján megindított erdőrendezésnek befejezése után külön törvény fog intézkedni. Elnök: Tisztelt ház! Ugy hiszem, hogy ezen uj §-t is elfogadni méltóztatik azon sajtóhiba kiigazitásával, hogy az 1873. évi XXI. törvényczikk helyett XXX. törvényczikk tétessék. A következő §. ezután nem hatodik, hanem hetedik §. lesz. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a régi 6-ik. most 7-ik §-t.) Elnök • Ezen szakasz is elfogadtatott. Ezen ekkép ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori fölolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirendnek harmadik tárgya, vagyis az 1875. évi államköltségvetési törvényjavaslatnak és a pénzügyi bizottság által erre nézve beadott jelentésnek tárgyalása. Ha a törvényjavaslatot és a pénzügyi bizottság jelentését fölolvasottaknak méltóztatnak elfogadni : akkor az átalános tárgyalást ezennel megnyitom. Az előadó urat illeti az első szó. Horváth Lajos, pénzügyi bizottsági előadó : Tisztelt ház! A napirenden lévő törvényjavaslat hosszú és tüzetes indokolást nem igényel. (Halljuk! Halljukl) Folyománya és összege az azon egyes határozatoknak, a melyeket a tisztelt képviselőház a költségvetés tárgyalásakor hozott. Ügy a kiadási, mint a bevételi tételek a szerint vannak a törvényjavaslatba beállítva, a mint
