Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-376

JÍ76. országos ülés ápril 28. 1875. 337 legendő a szerződésnek átalában visszavetésére. A 8. §. ugyanis azt tartalmazza, hogy ha valaki Oroszországban adósság miatt magánjogi fogságban letartóztatik, addig ki nem adatik: mig e magánjogi fogság idejét ki nem töltötte. Ez szintén ellenkezik a nemzetközi joggal, és minden nemzet saját jogának azon átalánosan elfogadott tételével, hogy a büntetőjog a magánjogot mindenütt megelőzi, megelőzi saját jogunkban is; mert ha egy magánjogi kérdés egy büntetőjogival van kapcsolatban: a büntetőjogi előbb döntendő el. Átalában minden nemzetközi szerződésben, s itt mondhatom teljesen kivétel nélkül, föl van véve azon elv, hogy bármely magánfél követelése a büntetőjogi követelést egyátalában nem hátráltathatja. Ez elvtől itt oly eltérés történik, mely nem is kölcsönös: mert Oroszországban adóssági fogság létezik, mig nálunk nincs, s igy ez elvtől eltérés államiságunk tekintélyét érinti. Hasonlókép, ha elvileg nem is oly föltűnő; de gyakorlati fontosságú kétségkívül a 9. §., melyre nézve a tisztelt igazságügyminister illetőleg képviselője figyelmét vagyok bátor fölhívni. A 9. §. meghatározza azon formalitásokat, melyek mellett a kiadási kérvénynek intéztetni kell. s melyek mellett ezen kérésnek eleget keli tenni. Ezen formalitások tökéletesen identifíeusok e §-ban azokkal, melyek a legtöbb nemzetközi szerződésben foglaltatnak, majdnem mindnyájában, kivévén a belgát és angolt. Mindazáltal, ha ezen formalitásokat kissé közelebbről tekintjük meg: arról győződünk meg, hogy a múltban e tekintetben talán némileg könnyelmiien jártunk el, s nem vetettük eléggé latra azon fontosságot, melylyel egyes esetekben e tekintetben bírhatnak, valamint azon complicatiokat s következményeket, melyek ebből folynak. Nevezetesen itt pusztán a következő formalitások követeltetnek a kiadatás eszközlésére: először, hogy diplomatiai utón történjék a megkeresés ; másodszor, hogy a személy azonosságra vonatkozó okmányok előterjesztessenek; harmadszor, hogy a pörbefogatási határozat vagy elfogatási parancs vagy itélet mellékeltessék; de nem kívántatik egyúttal azon bizonyítékok mellékelése is, melyek által a pörbefogatási rendelet vagy itélet vagy az elfogatási parancs szintén indokolandók. Ebben mi azon systemát fogadtuk el, a mely véleményem szerint az egyéni szabadságra nézve leginkább megszorító, tudniillik a franczia systemát, eltérve a belga és a még nagyobb biztosítékokat nyújtó angol systemáktól és rendelkezésektői. Mindazonáltal ezeken lehet talán segíteni, lehet pedig segíteni az által, hogy azon biztosítékok, a melyeket e szerződésekben nélkülözünk, s melyeket a 18. czikk értelmében megszerezhetőknek vélünk : tényleg saját eljárásuknál alkalmaztassanak. tóPY. H. HAELÓ, 18" XVI. EÖI£I. Tudniillik a 9. §. nem szól arról, hogy miután ezen formalitások a megkereső hatalom részéről teljesíttetnek, a megkeresett hatalom milyen alakszerűségekkel kíván eljárni: mig a kiadatás eszközöltetik. Éu nem tudom részletesen, hogy minő a minálunk jelenben dívó eljárás, és mily terjedelmű rendeletek állanak fön; azt hiszem azonban, hogy mindenki, kinek az egyéni szabadság védelme s complicatiok kikerülése szivén fekszik, helyeselni fogja, hogy ha még nem állanak fön ilyen szabályrendeletek : oiynemü intézkedés történjék a ministerium részéről addig is, mig egy teljes büntető perrendtartásnak életbeléptetése által e részben is végleges intézkedés nem fog történni; mondom, hogy oly intézkedések történjenek, mi által biztosíttatik : hogy először az igazságügyministerium alakilag a hozzá érkezett kérvényeket mindig vizsgálja meg; azután pedig ezen kiadatási kérvényeket az állam-ügyészség utján az illető törvényszéknek kiadja és az előleges letartóztatást az által eszközölje, egyszersmind a törvényszéknek kötelességévé tevén, hogy tárgyalás utján constatálja azon cselekmény minőségének és a bűnösség fokának megállapítása tekintetében mindazt, mi szükségesnek mutatkozik, hogy e tárgyalás alkalmával, továbbá a vádlott egyénnek alkalmat nyújtson, saját álláspontjából szintén közölni észrevételeit, hogy ezen észrevételek tudomásvétele és meglatolása utáu a ministerium határozhasson arról: vajon forog-e fön politikai üldözés avagy nem; és vajon a kiadatás bona fide követeltetik-e vagy sem? illetőleg vajon a kiadatás eszközlendő-e vagy sem? a végelhatározás mindig a ministeriumnak tartatván fön, és pedig azon elvnek szemügygyei tartásával, hogy senki kihallgathatlanul ki ne adassék. Ezek azok, miket ezen szerződésre nézve megjegyezui kívántam, és miket a tisztelt ház előtt fölvilágosittatni kérnék. Ha azonban átalában ezen szerződések kötési és nem szerződések tárgyalási módját tekintjük: lehetetlen azon meggyőződésre nem jutnunk, hogy az általunk eddig követett módszer, nem mondható czélszerünek. Ha végig tekintünk azon szerződéseken, melyek a különböző államokkal a bűntettesek kiadatására nézve köttettek: azt fogjuk látni, habár a mint természetes, igen sok egymással analóg, mégis van köztük több, mely a többiektől eltérő elveket állapit meg. Van a szerződések közt ellentét, vannak különbségek a büntettek lajstromozásában, vannak különbségek azon biztosítékokra nézve, a melyek mellett a kiadatás megtörténik, és azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy ezen különbségek sem a ministerium, sem a bíróságok eljárását nem könnyíthetik; sőt ellenkezőleg egy átalános és identicus eljárás megindítására nézve mindenesetre akadályul szolgálnak, 43