Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-374
375. országos ülés ápril 26. 1875. 307 Simonyi Lajos b. kereskedelmi iiliilistci*: En elfogadom ezen módosítást. (Helyeslés.) Hodossy Imre előadó: Tisztelt ház! Nekem csak azon egy aggályom van a tisztelt képviselő ur által előterjesztett módosítván y ellen, hogy arra, hogy a ki idegen vagyont kezel : számadást tegyen róla, mindenkit lehet kötelezni, tehát az igazgatóságot is; de arra, hogy ő ezen számadást, még egy eommentárral is kisérje, kötelezni nem lehet. Ennek következtében megtörténhetik, hogy valamely intézet igazgatósága egyszerűen a mérleget készíti el minden jelentés nélkül, és akkor azon jelentést, a mely nem létezik: itt bemutatni lehetetlen. Ez az aggályom van a módositvány ellen. Elnök: Méltóztassék fölolvasni a módositványt. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a módositványt.) Elnök: Méltóztatik-e a tisztelt ház a 198. §-t e módosítással elfogadni? (Elfogadjak!) Elfogadtatott. Bőthy Algernon jegyző (olvassa a 199. 200. §-ohat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A negyedik fejezet a 188. és 198. §-okra elfogadott módosításokkal, egyébiránt, a többi szakaszokra nézve változatlanul elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 201, 202, 203, 204, 205. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 200. §-t.) Madarász József: Én azt hiszem, hogy egy évben ne csak egyszer legyenek kötelesek a fölszámolók kimutatást adni, azért e §. helyett következő §-t ajánlok: A fölszámolók a társasági ügyek lebonyolítása iránt negyedévenként kötelesek kimutatást közzé tenni, s a fölszámolás befejezésekor annak eredményét köztudomásra juttatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt) Apáthy István egyet. tanár: T. ház! Ha a részvénytársaság a fölszámolás iránt olykép akar intézkedni, mint Madarász képviselő ur óhajtja, szabadságában áll az alapszabályokban ez iránt eleve intézkedni. De hogyha nem tartja ezt szükségesnek talán a költség miatt is : akkor fölösleges volna a törvényben oly kötelességet róni a társaságra, a mit ő maga nem akar, tudniillik követelni tőle, hogy negyedévenként kimutatást tegyen. Ha a társaság ezt alapszabályilag nem kívánta, akkor a törvény eleget tesz a maga részéről, ha a liqnidálókat arra kötelezi, hogy évenként egyszer kimutatást tegyenek, s a vég lebonyolítás alkalmával annak eredményét köztudomásra hozzák. Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház a 206. §-t az eredeti szöveg szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 207.—209. §§-otó) Elnök: Az 5-ik fejezet minden szakaszai változatlanul elfogadtattak. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 210 és" 211. §§-at.) Hodossy Imre előadó: Tisztelt képviselőház ! Ezen §-ra vonatkozólag a bizottságnak egy inditi anya van. Bátor leszek a jelentésnek erre vonatkozó részét fölolvasni. (Olvassa:) A javaslat 210—217. £§. azon föltételeket alapítják meg, melyek alatt külföldi társulatok működésüket fiókintézet vagy ügynökség által hazánkra kiterjeszthetik. E részben a bizottság a javaslat által követelt, a hazai közönség érdekeinek megóvására irányzott föltételeken tál még azt is követelendőuek taríja, hogy a külföldi társaságnak itteni üzlete folytatására szánt tőkéje hazánkban legyen elhelyezve; továbbá, hogy ezen tőkének mennyisége köztudomásra hozassák és hogy ezen, a hazai közönség biztosítására szolgáló tőkének itt maradása az által biztosíttassák, hogy a külföldi társaság, mely az ily tőkét az országból részben vagy egészen kivonja : az itteni jegyzékből azonnal kitöröltessék; sőt a külföldi részvénytársaságnak itteni képviselői, kik az itteni üzlet folytatására szánt tőkét más czélra fordítják, vagy az országból kivonatni engedik;, fogsággal is büntettessenek. A javaslatnak a külföldi részvénytársaságokra vonatkozó intézkedései tárgyában a bizottság figyelmének arra is ki kellett terjedni, hogy míg a javaslat szerint a külföldi részvénytársaságok itteni üzletének megengedhetősége tárgyában a bíróság határoz; addig van rá eset, hogy külállammal kötött szerződésünk értelmében az e részbeni határozat hozatala világosan a ministeriumra van bízva. A bizottság ennek folytán a külállamokkal kötött szerződések sérthetlenségére való tekintetnek vél kötelességszerüleg megfelelni, midőn a javaslat határozmányait azzal indítványozza megtoldatni, hogy azon esetekben, melyekben az engedély megadása fönálló államszerződések szerint a ministeriumot illeti: ez szintén & javaslatba hozott törvény értelmében intézkedik. A bizottság itt. ezen II. pont alatt kifejtett módosításainak a javaslat 211., 212., 217. és 219. §§. szövegében adott kifejezést. Ezekből kifolyólag a tárgyalás alatt lévő 211. §-ba egy uj 2-ik pont jönne bele, mely ngy hangzik: 2. hogy az itteni üzlete folytatására szánt tőke a belföldön van elhelyezve. A többi marad, kivéve, hogy a pontok száma megfelelően változnék. 39*
