Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-358
358. or-saágos ülés ápril a. 1§?5. 21 elő. Már a 7. §. megszakítja a kivételek elősorolásának fonalát és azon kezdi, hogy az eddig ionállott bélyegek jövőre is fönállanak ; s itt ismét folytatja a kivételek elősorolását, mondván : hogy a km udvar és a szokott katonai szállítási okmányok mellett a közös hadsereg és honvédség részére történő szállítások hasonlóképen nem rovatnak meg díjszabásul; végre meg azt mondja, hogy a kik kedvezményi árakban részesülnek, csak ezek után fizetnek adót. Azt gondolom, a törvény világosabb és határozottabb lesz : ha megfordítjuk a §-ok sorrendét és először szólunk azokról, kik kedvezményben részesülnek, ezután megmondjuk, kik vétetnek ki a törvény alól és végül megmondjuk, hogy az eddig fönálló bélyegek továbbra is épségben maradnak. (Helyeslés.) Az 5., 6. és 7. §§-ra nézve, bátor vagyok tehát a következő szövegezést ajánlani: az 5., 6. és 7. §§-ok kihagyandók és azok helyébe a következő szövegezés veendő föl: 5-ik §. Azok, kik kedvezményi díjszabályban részesülnek, csupán a kedvezményi díjtétel, kezelési illeték és esetleg érczpénz-pótlék után eső adó-összeget fizetik. 6. §. Az e törvény által meghatározott adóval nem rovatnak meg: a) a királyi udvar; b) a szokott katouai szállítási okmányok mellett a közös hadsereg és a honvédség részére eszközlött személy- és teherszállítmányok; c) azok, kik saját gőzösükön vagy vasutjukon kizárólag csak saját tulajdonukhoz tartozó javakat szállítanak; d) a vasúti és gőzhajózási vállalatok azon javakra nézve, melyeket egyedül saját építkezéseikhez a vállalat tárgyainak kiépítéséhez, vagy föntartásához, vagy végre mint üzletükhöz tartozókat saját vasúti vagy gőzhajózási állomásaik egyikéről a másikra szállítanak; e) a közúti vasutak; /) a főváros és határának egyes részei között a személyszállítást közvetítő gőzhajók és vautak. 7. §. A vasúti és gőzhajózási szállításoknál a fönálló törvények és szabályok szerint fizetendő bélyegilletékek jövőre is változatlanul fentartatnak. Egyetlenegy lényeges uj eszme sincs az általam javasolt szerkezetben; de azt hiszem, az sokkal világosabb mint az eredeti. (Helyeslés.) Várady Gábor: Nem tudom miként érti a pénzügy mini ster ur a 7. §-nak azon részét, melyet a módositásban is ily értelemben vett át (olvas:) „Az e törvény által meghatározott adó alól csak a királyi udvar és a szokott katonai szállítási okmányok mellett a közös hadsereg és a honvédség részére eszközlött személy- és teherszállítmányok mentetnek föl." Ez kétértelmű vagy legalább is homályos kifejezés: mert ha ugy van „a királyi udvar és a szokott katonai okmányok mellett a közös hadsereg és honvédség • részére eszközlött szállítás," s itt az ember nem tudja, hogy a királyi udvar mentetik-e föl, vagy királyi udvar részére történik a szállítás. A pénzügyminister ur javaslata szerint azt ugy értettem, hogy a királyi udvar és a katonaság részére eszközöl szállítást. Ez értelem zavaró: mert két értelme van, tudniillik a törvény által meghatározott adó alól a királyi udvar részére, valamint a szokott katonai okmányok mellett a honvédség részére, s itt kétszer fordul elő a .részére" szó. Széll Kálmán pénzügyminister i Én e szakaszt szintén ugy értem, mint azt tisztelt képviselőtársam javaslatba hozta, és azért nincs ellenvetésem, hogy a „részére" szó kétszer fordulván elő, más szóval pótoltassák. Várady Gábor: A másik helyen talán lehetne a „részére" szó helyett e szót „számára" tenni. Széll Kálmán pénzügyminister: Csak arra vagyok bátor figyelmeztetni, hogy az eredeti szövegezésre nézve áll, a mit Várady képviselő ur mondott, s a mit én sem kifogásoltam; de a módositványból, a melyet beadtam, méltóztatnak látni, hogy a szakasznak egyes részei ott szét vannak választva ugy, hogy a módosításnak szüksége többé fön nem forog, mert a 6-ik §. így szól: „az e törvény által meghatározott adóval nem rovatnak meg: a) a királyi udvar, b) a szokott katonai szállítási okmányok mellett a közös hadsereg és honvédség részére eszközölt személy- és teherszállítmányok." Ealk Miksa • Nekem a pénzügyminister ur által beadott uj szövegezés 5. és 7. §-ra nincsen szavam, azzal egyetértek; de a mi a G-ik §-t illeti, azt csak egy pontnak kihagyásával fogadhatnám el. Ha jól emlékszem, ez a c) pont, a melyben ez mondatik: „ezen adó alól fölmentetik az, a ki saját gőzösén vagy vasutján kizárólag csak saját tulajdonához tartozó javakat szállít." Én ezen pontnak kihagyását két okból akarom; először, mert nem tartom lehetségesnek ellenőrizni egy magánember gőzösénél azt: hogy vajon azon áru, mely vitetik a magán-gőzösön, a gőzös tulajdonosának birtoka-e, vagy pedig idegm áru. Igen közel fekszik itt a törvénynek kijátszása; mert ha például valaki a maga gőzhajóján Bajáról Pestre szállít gabonát: akkor nehéz lesz reá bizonyítani, hogy azt a gabonát már eladta Baján, és igy, mint idegen árut szállította Pestre ; mert könnyen teheti meg az illető gőzhajó-tulajdonos, hogy azt mondja: nem adtam el a gabonát Baján, Bajától Pestig még az én árum volt; csak itt adtam el a vevőnek. Mondom, én lehetetlennek tartom az ellenőrzést roppant vexatiók