Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-373

278 373. országos, ülés ápril 24. 1875. kezni arra, hogy a bizottságban csak 15-en voltuuk, s mégis •— igen kevés ugyan — lényeges módosítást hoztunk be, és a tisztelt szerző ur maga is meggyőződhetett róla, — a mint tisztelt előadó ur is érintette, — hogy ezen módosítások nemcsak hogy nem rontottak és változtattak a munkálat főelvein; hátlém ellenkezőleg azokat még javították. Ha sikerülhetett a ház 15 tagjának javításokat tenni: azt csak nem követelhetjük magunknak, hogy a ház egész jogi bölcsessége ép ezen 15 tagban van öszpontosulra; meglehet tehát, hogy fölmerül egyikmásik részről oly helyes javitmány, a mely nem rontja az egészet, s arra kérem a tisztelt többséget, méltóztassék az ily módositásokat tekintetbe venni, § azok elfogadását nem ellenezni. (Helyeslés.) Gubody Sándor : Tisztelt ház! Én ezen kereskedelmi törvénykönyvben addig, a meddig azt időm volt olvasgatni és tanulmányozni, igen sok hiányt födöztem föl; nevezetesen a sok homályos és valóban nem érthető és félremagyarázható kitételekre nézve. Pedig ha valahol, ugy a kereskedelmi törvénykönyvben szükséges a legnagyobb világosság, hogy tág kapu ne nyittassák a pörlekedésnek és kibúvásnak. Ha mindamellett én ezen törvénykönyv elfogadása ellen nem nyilatkozom, vagy pedig annak bővebb revisióját nem kérem, annak oka először az: hogy bármely elfogadható és megczáfolhatlan érveket használnánk, a falra csak borsót hánynánk oly képviselőházban, a melynek többsége inkább ma, mint holnap szeretne elmenni; másodszor azért: mert valósággal anyagi érdekeinkkel szoros kapcsolatban álló kereskedelmünk ingatag, bizonytalan volta parancsoldlag követeli, hogy ezen törvénykönyv mielőbb életbeléptettessék. Es én lelkiismeretem előtt magamat felelőssé tenném, ha hosszabb beszéddel hátráltatnám annak részletes tárgyalását. Én átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom a törvénykönyvet, föntartván a jogot, hogy az egyes §§-hoz észrevételeimet megtehessem. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra nem lévén senki följegyezve, az átalános vitatkozást befejezettnek nyilvánítom. Az előadó szólási jogával nem akarván élni, kérdem a tisztelt házat: méltóztatik-e elfogadni a kereskedelmi törvénykönyvet átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Fölkiáltások: Elfogadjuk \) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Mielőtt a tisztelt ház a részletes tárgyalásba bocsátkoznék, egy tiszteletteljes kérésem van. Halljuk \) Ezen törvénykönyv 566 §-ból áll, ezen §§-ok közül többekre módosítások fognak beadatni, a §§-ok nagy száma azonban előreláthatólag változtatás nélkül fognak elfogadtatni. A jegyző urak a §§-okat egymásután, a mint következnek, föl fogják olvasni, magában értetik, hogy a mely §-ra nézve módosítás tétetik, vagy hozatík indítványba: az azonnal tanácskozás alá vétetik. Én arra vagyok bátor kérni a tisztelt házat, hogy azon §§-ra nézve, a melyekre vonatkozólag semmi észrevétel vagy módosítás nem tétetik: ne minden egyes §-nál, hanem az illető czim vagy fejezet befejezésével mondhassam ki, hogy a ház a nem módosított többi §§-t változatlanul elfogadja. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak belenyugodni, ez eljárást fogom követni a részletes tárgyalásnál. {Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző {olvassa a törvényMnyv cziméi, továbbá az 1. és 2. §§-t) Hodossy Imre előadó: Tisztelt ház! A 2. §-ban a bizottság ezen szó helyett: „törvényszékek" ezt indítványozta fölvétetni: „bíróságok*, — tekintettel Horvátországra, hol kereskedelmi ügyekben egyes bíróságok is, és nemcsak törvényszékek járnak el. (Elfogadjuk \) Elnök: Ugy vélem, méltóztatik a tisztelt ház a bizottság jelentése szerint elfogadni azt, hogy a 2. §-ban ezen szó helyett: „törvényszékek* tétessék: „bíróságok": s e szerint a törvényjavaslat czime és az átalános határozatok 1. §-a változatlanul, 2. S-a a tett módosítással elfogadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvassa: Első rés$. Kereskedők és kereskedelmi társaságok. Első czim. Kereskedők átalában. 3. §.) Gubody Sándor: Tisztelt ház! A 3. §-ban ezen kitétel : ..iparszerüleg'" — vagy fölösleges, vagy ide nem illik: mert a kereskedelem és a Gewerbe és Industrie közt nagy különbség van. Igaz, vannak esetek, hol az iparosok egyúttal kereskednek is. Tehát vagy „keresetszerüleg" kifejezéssel kellene pótolni, vagy pedig egészen kihagyandó lenne az „iparszerüleg" kifejezés: mert az nem érthető. Hodossy Imre előadó : Tisztelt ház ! Kereskedelmi ügyleteket időről-időre kivételesen még az is köthet, a ki egyátalában nem kereskedő, ós épen abban kell megtenni a különbséget, hogy azért, hogy én például egyszer vagy másszor kereskedelmi ügyletet kötök, kereskedőnek nem ismertetem el ezen törvény által; hanem csak akkor, ha én kenyérkeresetből, iparszerüleg foglalkozom a kereskedéssel. Az „iparszerüleg" kifejezés helyesebb, mert ez átalános kifejezés; igy van mezei ipar, kézműipar, gyáripar. Méltóztassék tehát az eredeti szerkezetet megtartani. (Maradjon \) Elnök: A módositvány különben sem adatván be, a 3. §. az eredeti szerkezet szerint elfogadtatott. * Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 4-dik §-t.) Gubody Sándor: Tisztelt ház! A 4. §-ban ez áll: „A kereskedőkre vonatkozó határozatok a kereskedelmi társaságokra is alkalmazan-