Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-373

272 373. országos ülés ápril 24. 1875. által azon czélból, hogy ezek jelentései irányadóul szolgáljanak a netalán e téren vállalkozni szándékozó kereskedőknek és iparosoknak; tekintve, hogy a kiküldött magyar kereskedelmi reportereknek a ministeriumhoz utóbb beadott jelentéseikben sok igen becses anyag foglaltatik, s megtudható e jelentésekből : melyek mindazon czikkek, melyek előbb-utóbb be- vagy kivitel tárgyait képezhetnék azon országok és hazánk között, ha a magyar kereskedelem lendületet kajma ; tekintve, hogy azon nagybecsű jelentések, melyek a chinai és japáni selyemtenyésztés olcsó módját részletesen is ismertették, nagy részben már ki is voltak nyomtatva, azonban a további nyomtatás fönakadt; kérdem az igen tisztelt földmivelés- ipar- és kereskedelmi minister urat: Mi történt az emiitett jelentésekkel ? mikor fognak azok közzététetni ? miért szüntettetett be a selyemtenyésztésre vonatkozó jelentések nyomtatása, s ha nem szüntettetett be: mikor fog az folytatólag njból megindittatni és az érdeklődők között hozzáférhetővé tétetni ? Elnök: Az interpellatio ki fog adatni a kereskedelmi minister urnák. Madarász József: Azon mérték nélküli uzsora meggátlásának szempontjából, a mely a lakosság nevezetes részének vagyonát megtámadja országszerte, kérdést intéztein két hét előtt az igazságügyi és kereskedelmi minister urakhoz: vajon hajlandók-e minél előbb előterjesztést tenni a háznak ez irányban. Az országgyűlés végefelé siet, miután tudom, hogy a kormány nevezetes más foglalkozásokkal is el van árasztva: én képviselői kötelességemnek teszek eleget, mikor a ház elé e tekintetben egy törvényjavaslattal lépek. Jól tudom, hogy az uzsorát magát törvény általi intézkedés, a kamatláb megállapítása még nem szünteti; de azt tudom, hogy oly országban, melyben bankok és oly országban, melyben hitelintézetek nincsenek, melyek ingóra és ingatlanra mérsékelt kamat mellett kölcsönt adjanak: oly országban az uzsora-törvények eltörlése oly káros hatású, mint Magyarországon a példa mutatja. Én azért e törvényjavaslatot azon okból teszem le a ház asztalára : először hogy megfeleljek önmeggyőződésem szerinti kötelességemnek; másodszor, hogy ha a kormány és a ház tagjai közül jobbat tudnak: álljanak elő a jobbal; de mindenesetre ugy, hogy a nemzet nagy részének ezen érezhető kára megszűnjék. A törvényjavaslat következő (Olvassa:) Törvényjavaslat. Az 1868: XXXI. törvény rendeleteinek érvényen kivül helyeztetéséről és a törvényes kamatláb megállapításáról. 1. §. Az uzsora-törvények eltörléséről szóló 1868: XXXI-ik törvény rendeletei érvényen kivül, az ezelőtti uzsorát torló törvények és törvényes rendeletek pedig újból érvényökbe helyeztetnek. 2. §. Az egy évi törvényes kamat a fizetendő tőke hat százalékát teszi. Takarékpénztáraknál és takaréktári betételekkel biró hitelintézeteknél azonban az évi kamatláb háromszáztolival lehet magasabb, mint azon kamat, a mely azon intézet által a betételeknél évenként fizettetik. 3. §. Az eddig létrejött és akár fölmondáshoz, akár fölmondás nélkül bizonytalan időre kötött pénzkölcsönök visszafizetésére az adós a jelen törvény kihirdetésétől számítandó félév letelte előtt törvényesen nem szorítható. Bizonyos fizetési határidőhöz kötött, valamint a váltókon alapuló kölcsönök e szakasz rendelete alá nem tartoznak. 4. §. Jelen törvény kihirdetésével életbelép. s attól fogva magasabb kamat e törvényben rendelteknél biróilag meg nem Ítéltethetik. 5. §. E törvény végrehajtásával az igazságügy minister bizatik meg. Budapesten, 1875. ápril hó 24-én. Beadja Madarász József s. k., Fehérmegye sár-kereszturi választó-kerület országos képviselő. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék a törvényjavaslatot indokolásával együtt kinyomatni, és még ez országgyűlésen hatásosan intézkedni e tárgyban. Csak néhány szót még. A volt pénzügyminister urnák szavait ajánlom a ház figyelmébe, melyeket 1874. deczember 19-én mondott, a mikor Makó városának azon kérvénye, hogy a legmagasabb kamatláb megállapittassók , tárgyaltatott: „Én is elismerem, hogy van itt nagy baj, a, melyen segíteni kell, és segíteni kell minél előbb; mert ha soká halasztatik a segély : elkésünk, és a segély későn jöhet". Én kötelességemnek tartom fölhívni a tisztelt képviselőházat, hogy ezen mételyt, mely az ország lakossága nagy részének vagyonán rágódik, elnyésztesse. Elnök s A törvényjavaslat ki fog nyomatni és szét fog osztatni a ház tagjai közt, és a fölvétel iránt annak idejében rendelkezés fog tétetni. Babes Vincze s Bátor leszek a tisztelt ház becses engedelmével határozati javaslatot beterjeszteni. Még múlt évi május 11-én beterjesztett a volt határőrvidéki lakosság négy képviselője határozati javaslatot a tisztelt házhoz azon lakosság számos sérelmeinek orvoslása czéljából. Azonban ezen törvényjavaslat a napirendre nem került a. kedvezőtlen körülmények miatt. Magunk sem sürgettük annak elővételét, mert tudtuk, hogy akármily jogos ügynek ked?ező elintézése kedvező kö-