Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-370

232 370. országos ülés ápril 21. 187"). Beőthy Algernon jegyző (olvassa a \ 2-ik §-t.) Gubody Sándor: Egyszerűen beadom m óű o si tvány om at. Elnök: Legelőször is föl fog olvastatni a Gubody Sándor képviselő ur által előbb már indokolt módosítván}'. Beőthy Algernon jegyző (fölolvassa Gubody Sándor nuklositványát :) „A 2. §. utolsóelőtti sorában a „nyugdíjazhatok vagy áthelyezhetők" szavak elé szurassék a következő mondat: „Különös tekintettel hasonló körülmények közt a családos és fekvőségekkel bíró egyénekre." Stanescu Imre : Tisztelt ház! Minden rendezett jogállam biztosítása-, szervezése- és megszilárdításához a polgári és büntető törvények codificatioja és czélszerü törvénykezési rendtartás szükséges. Ezt az átalános vita alkalmával a tisztelt igazságügyminister ur is helyesen megemlítette, sőt hangsúlyozta is. De, uraim, hazánk azon sajátságos viszonyánál, melynél fogva különféle nyelvű lakossággal bír. legalább szerintem szükséges még egy harmadik postulatum is: a bírák képessége, és jelesen a bíráknak nyelvekbeni képessége. Sőt véleményem szerint ezen követelményt én sarkalatosnak és jelesen a bírák képesitvényei közt a legfőbbnek találom. Az indokok nagyon egyszerűek. Először hazánk, mint már említem, mint jogállam, positiv törvények hiányában, szervezve nincs; másodszor hazánk nyelvezete mozaik jellegű, tehát föltételez minden esetben több nyelveknek ismeretét; harmadszor az elsőfokú királyi bíróságok hivatvák magukkal a magánpörlekedő felekkel közvetlenül is érintkezni; negyedszer hazánkban, nem mint Francziországban, a folyamatban lévő perek legnagyobb része tanúvallomásokkal és esküvel döntetnek el, ezekhez pedig világos, hogy különösen azon bíráknak, a kik hivatvák törvényileg a magán-felekkel közvetlenül és személycsen érintkezni: szükségök van az illető vidék nyelveit tökéletesen bírni ; mert az illető vidékeken divatozó nyelvek ismerete nélkül a legjobb akarat daczára sem hozhatnak igazságos és hü Ítéletet, hanem a, törvénykezésnek az igazságszolgáltatásnak, a társadalomnak hátrányára lesznek. Sőt többet mondok. A köznépnek természetszerűleg veleszületett jogérzetét is meg fogja bénítani, mely azután minduntalan meg fog újulni azon ismeretes közpéldabeszéd szerint, mely nem csak a román nyelvben van meg, hanem a magyarban is: „Legea este precum facu domnii." Magyarul: „Az urak csinálják a törvényt." Ily szomorú fölsóhajtások ballatára én nem okozhatom a bírákat, a kik az illető vidék nyelvismerete nélkül nizonyos vidéken alkalmazva lettek: érje a felelősség azt a ki oda alkalmazta, a hová uem valók; mert erre törvényünk van és így a törvény meg nem tartását csakis az okozza, a ki a kinevezéseket eszközölte. De a jogi életben magam szemtanúja voltam máris ilyen visszás helyzetnek; meg is nevezem az esetet, az uj-aradi járásbíróságnál egyetlenegy ember sincs, a ki a vidéken legnagyobb használatban lévő román nyelvet teljesen bírná, egy bizonyos esküre került a dolog a félnek az ítéletben magya rul szövegezett hitét kellett letennie. Lefordították, miután tolmács nincs, a hajdú által segítették l;í magukat, lefordította a járásbiró a hajduval ugy, a mint tudták, persze nem tudván sem az irodalmi, sem a köznép nyelvét: teljesen nem bírták a formulát le fordítania hiven. És letett az illető fél egy nyakacsavart román nyelvre fordított esküt, melyre a jelenlévők mosolyra fakadtak ; de még maga az is, a ki az esküt letette, és minthogy az eskü, melyet letett, nem hangzott egybe az Ítéletben szövegezett esküvel : az ellenfél ellene hamis eskü letételéért bünpört indított, mely zaklatásnak tehát egyedül a biró nyelvbeli járatlansága az oka. Uraim, ez tiszta dolog, hisz az nyelvtani igazság, hogy vannak szavak, a melyek kétértelműek ; vannak szavak, a melyekben a magánhangzó lágyabb vagy élesebb hangoztatása más értelmet kölcsönöz ; vannak szavak, melyekben egy magánhangzó kihagyása vagy hozzáadása más értelmet kölcsönöz, következőleg egy olyan biró, ugy, mint a törvény meghatározza, ki teljesen és tökéletesen a vidék nyelvét nem ismeri: a bírói functiokra minálunk per absolutum nem is lehet képes, és ha képes nem lehet: akkor csak az igazságszolgáltatás és törvénykezés hátrányára fungál nemcsak; de sőt a bírói tekintélyt a köznép előtt és átalában a pörlekedő felek előtt aláásni fogja. Tisztelt ház! A jelen törvényjavaslat 2. §-ában megadatnék az absolut jog az igazságügyministernek, hogy az alkalmazásban lévő elsőfokú királyi bírákat belátása szerint, lehet mondani tetszése szerint, áthelyezze. Ezen áthelyezési joga a 3. §-ban nemcsak körvonaloztatik, de sőt határozottan meg is állapittatik. Nekem részemről a jelenlegi igazságügyminister urnák előttem igen tisztelt személyét illetőleg szándékom nincs kétségbevonni, miszerint minden esetben jó akaratot és egy helyes tactikát fog követni az áthelyezések alkalmával; de itt nincs két egyén közti bizalomról szó ; itt szó van arról, hogy az ország legyen megnyugtatva minden aggályai tekintetében az alkotmányos jogok túlkapása ellen és e tekintetben én igen szükségesnek tartanám, hogy ezen alkotmányos jog egy már fonálló törvény tiszteletbentartása által biztosittassék ezen alkalommal is, annyival is inkább, mert már régi és mindenki előtt ismeretes azon közmondás, hogy egyetlenegy esetben is superflua cautela non nocet; ha tehát a bírákban' fölteszszük a szüksé-