Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-370

370. országos ülés ápril 21. 1875. 225 elnökök, talán a királyi ügyésznek értesítése nyomán, az elnökre nézve, nem tudom kit fog meghallgatni. De mindenesetre más emberek iuformatiojára fogja alapítani intézkedéseit; s jótállhat-e a tisztelt minister ur azért, hogy azon férfiak, a kik hivatva, vagy hívatlanul informatioval fognak szolgálni neki: mindenkor csak a közügy, csak a haza érdeke által fognak vezettetni, hogy nem atyafiság', komaság fog szerepelni az ő föllépésüknél. Avagy nem elijesztő példa gyanánt áll-e ott az első szervezés? Bittó István képviselő ur mint akkori igazságügymiiiister, nem szintén azt Ígérte, nem azt fogadta-e, hogy a bírák kinevezésénél csakis azoknak érdemére, azoknak képességére, azoknak jellemére nézve lesz tekintettel? S mégis ki az, tisztelt ház, akár a jobb, akár a bal oldalon üljön, a ki a volt tisztelt minister urnák ezen, igéretét beváltottnak merné állítani. Nemde maga a belügyminister ur epuratioról volt kénytelen szólani, azon elemeknek epura ti ójáról, a kiknek kineveztetése Bittó volt igazságügymiiiister urnák köszönhető. S ha ez megeshetett az első szervezésnél, megeshetett egyik ministeren: vajon a mostani igazságügymiiiister ur csalhatatlan? Á tisztelt belügyminister ur szükségesnek látta ezen fölhatalmazást két oknál fogva, először azért: mert úgymond, a birói kar oly selejtes elemekkel vegyes, hogy azt ezektől az igazságszolgáltatás érdekében mielőbb meg kell tisztítani; kívánta másodszor megtakarítás, illetőleg pénzügyeink rendezése végett. Elismerem én fájdalmasan, hiszen nem egynek mondottam, hogy a mi birói karunk, tisztelet a kivételeknek, nem épen a legtisztább elemekből van összealkotva, akár a képességet, akár az erkölcsiséget tekintsük. De azért, tisztelt ház, mert vannak köztük olyanok, a kik érdemetlenül birják a helyet, a melyre állíttattak: azért az összes birói személyzetet, a jókat azonképen, mint a roszakat, a ministeri önkénynek vetni alá; ezt uraim, éu nem akarom, épen az igazságszolgáltatás érdekében nem akarhatom, készebb lévén tűrni azt, hogy az igazságszolgáltatás még egy darab ideig a mostani állapotban legyen, és a selejtes elemek kiküköszöböiése az idő és illetőleg a fegyelmi eljárásra hagyassák : semhogy a ministeri önkényt damoklesi kard gyanánt az összes birói személyzet fölött három éven keresztül fölfüggesztetni engedjük. Elégtelen, hatálytalan a fegyelmi eljárás? Ám méltóztassanak törvényt indítványozni, a mely azt hatályosabbá tegye ; mi két kézzel meg fogjuk ragadni az alkalmat arra, hogy törvényes utón a bírói kar megtisztittassék; de az önkénynek, legyen az ministeri vagy bármily önkény : barátai nem vagyunk, nem lehetünk. A másik indok, melyet a tisztelt belügyminister ur emiitett, a pénzügyi tekintet volt. Ha van e házban valaki : én vagyok az, a ki az EÉPY, B. JÍAPLO, lb~. XVI. KGTE.X. ország zilált pénzügyeit tekintve, a legnagyobb takarékosságot tartom szükségesnek; de azért az igazságszolgáltatás lényegét a pénzügyi tekintetnek mégsem akarom föláldozni; nem különösen akkor, midőn én és barátaim közül többen más módokat ajánlottunk arra, hogy az ország pénzügyeit rendbe hozzuk. Ámde azt mondják talán : a minister felelős lesz a birák nyugdíjazásáért és áthelyezéseért is, és a törvényhozásnak mindenkor szabadságában álland kérdőre vonni őt, ha a nyert fölhatalmazással netalán visszaélem! Uraim, nemcsak minket, más országokat is megtanított a tapasztalás, hogy a, ministeri felelősségegymagában elégtelen biztositéka a szabadságnak, elégtelen biztositéka az alkotmányosságnak; a ministeri felelősség rendes időben és különösen akkor, midőn a minister háta mögött nagy többség áll; oly kard, mely nem szőrszálon, hanem vastag kötelén függ, a melyet a kisebbség, a melyet a felszólalások a minister fejére nem ejthetnek le, a miért is mindenütt hatályosabb biztosítékokról kellett gondoskodni, hogy a szabadság és alkotmányosság biztosítva legyenek. Ezen indokoknál fogva szükségtelen mondanom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot, átalánosságban részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom, csatlakozván Lázár Ádám tisztelt képviselőtársam határozati javaslatához. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Csemegi Károly: Személyes kérdésben kérek szót. (Ralijuké) Az előttem szólott tisztelt képviselő ur csodálkozását fejezte ki, hogy épen azon férfiú támogatja a császár-vágás általi orvoslást, a kinek, mint ő monda, az előbbi hibás szervezésben kiváló része volt. Tiszteli ház! Igen röviden felelek. Egy alkalomkor már kénytelen voltam a tisztelt ház előtt kinyilatkoztatni, hogy épen ez az egyetlenegy kérdés, a melyre jogosítva vagyok nyíltan kijelenteni, hogy az nem az én hozzájárulásommal, nem az én akaratommal történt; mert épen én voltam, a ki nyilvánosan, mint közege a ministemek, de a minister engedelmével, a lapokban hangoztattam, hogy száz és néhány törvényszék fölállítása Magyarország igazságügyének nem felel meg: mert annyi biróképes egyént nem vagyunk képesek találni, a mennyi ily nagyszámú törvényszék kellő ellátására szükséges. Részem tehát abban nincs, erre bátran hivatkozhatom. És ha az, a mi most történik, némileg hozzájárulásommal történik: ez nem következetlenség, hanem az eredmények igazolta következetesség. Szintén hibámul rovatott föl, hogy én a bíróságokat alkalmaztam a megtámadások ellen. Mindig kötelességemnek tartottam a túlzások ellen fölszólalni ; ezt tettem is annnyiszor, a mennyiszer szükséges volt ; de sohasem mondtam azt, hogy bíróságaink ellen alapos kifogások nem tehetők. Sőt ellen29