Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-364
156 364. országos ülés ápril 12. 187S. támogatott javaslat elfogadtatik ? Az, hogy az első esztendőben elért 30.000 írt nyereség után 1.500 fit fog fizettetni; a második esztendőben nem fog fizettetni semmi, de nem is fog azillető fizetett adójából visszakapni semmit, mert az állam nem szokott visszatéríteni; a harmadik esztendőben megint nem fog fizettetni semmi. Tehát ha egy év vétetik föl: akkor a most előadott esetben 1.500 frt fog fizettetni adó fejében; ha pedig három év vétetik föl: akkor ugyanezen esetben csak 750 frt fog fizettetni, s igy 2 50 frt tiszta és világos nyereség a bányabirtokra nézve. Ezeknél fogva pártolom az adóügyi bizottság tervezetét, és azt elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés.) Lázár Ádám s Tisztelt képviselőház! Az előttem szólóit képviselő ur nézetét nem fogadhatom el, következőleg az adóügyi bizottság ebbeli javaslatát sem tehetem magamévá. Ha a bányászat minden tekintetben rendezve lenne, és ez irányban nem állna még mindig fon az osztrák átalános bányajog, valamint szintén azon császári nyilt parancs, a melynek alapján a törvényhozás egyidejűleg rendezte volt ezen bányászati adót: akkor legkevésbé lehetne kifogásom azon érvelések ellen, a melyeket előttem szólott fölhozott. De miután az ezen javaslatot beterjesztett előbbi pénzügyminister ur igen helyesen abból indult ki, hogy itt a bányászati adó egy sajátszerű adó, következőleg a sajátszerű viszonyoknak megfontolásával azon értelemben tervezte volt ezen czikket, hogy tudniillik a tiszta jövedelem az, mely az évi üzletből kimutattatik, levonva a levonaudókat, és miután ettől az adóügyi bizottság eltér, és nagyon egyszerű, alig érthető laconikus indokolással dobja oda a három évet, melylyel szemben Jendrasik és Zsedényi tüzetesen kimutatták, hogy hazánkra nézve a bányászati viszonyok rendezése tekintetéből mily fontos az, hogy a bányászat túlságos adókkal el ne nyomassék; én mindaddig, mig a magyar országgyűlés által a magyar bányajog rendezve nem lesz, azokra nézve, a miket Wahrmann képviselőtársam a szakasz meghagyása mellett fölhozott, egyszerűen csak utalok az előttem szólott beszédjeire és pártolom Jendrasik Miksa mődositványát. Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! A beadott módositványhoz egy pár szóval én is akarok hozzájárulni. {Halljuk!) Én is azon nézetből indulok ki, a melyből az adóügyi bizottság indult ki, midőn a jövedelem kiszámításánál, mely a kivetendő 7, illetőleg 5°/ 0-os bányaadónál alapul vétetik, a három évi átlagot vette föl. Ehhez csatlakozom én is, még pedig épen a bányaipar érdekében, s nem financziális szempontból, mert a merev pénzügyi szempont azt motiválná, hogy a tett módosításhoz járuljak. Azon számítás, a melyet Wahrmann képviselőtársam fölállított, gondolom, azokat is meggj őzhette, a kik eddig más nézetben voltak, hogy azon esetben, ha a tisztelt ház el nem fogadná az adóügyi bizottság véleményét: bizony nem a bányaipar érdekében, hanem annak ellenében cselekednék. így van ez a számadásra kötelezett többi nyilvános társulatokra nézve is. Nagyon természetesnek találom, hogy ennek az egyik iparágnál ngy kell lennie, mint a másiknál, inert ha ott helyes, itt is helyesnek kell lenni, s ha itt nem volna helyes: ott sem lehetne az. De még egy más körülményt is bátor vagyok fölemlíteni, a mi érthetővé teszi azon kívánságot, melyet Jendrasik Miksa képviselőtársain tolmácsolt és a melyhez Zsedényi Ede tisztelt barátom is hozzájárul. Csodálkozom, hogy Zsedényi Ede tisztelt barátom, ki nagyon ügyes számító és e téren nagy rutinirozottsággal bír: hozzájárult azon nézethez, és én meg vagyok győződve, hogy ha bővebben megfontolja a dolgot, velünk lesz egy nézetben. Különben teljesen értem az előadott kívánságot. Ugyanis az utolsó két évben nagy lévén a pangás az üzletekben és igy a bányaüzletben is, sok helyütt veszteséggel dolgoztak. Ha tehát a három évi átlag vétetett alapul: akkor az 1872-iki jó év is tekintetbe vétetvén az átlag-kiszámításnál, ekkép állapíttatnék meg a jövedelmi adó. Én megengedem, hogy 1875-ben Jendrasik Miksa tisztelt képviselőtársam módositványa szerint a bányaadó kisebb lesz. Igen, de nem egy évre; hanem több évekre hozzuk a törvényt, és igy azon évekre is, midőn a bányaipar fejlődésnek indulván: nagyon jól fog esni, ha az előbbi évek veszteségei az utóbbi év veszteságévei együtt a számitásnál tekintetbe vétetnek. Ez a bányaiparnak csak javára válhatik, inert a kiszámítandó jövedelem kisebbedik, s igy a fizetendő adó is alább száll. Én tehát azt hiszem, nem helyes szempont egy esztendő mostohább volta miatt föláldozni a jövőt, föláldozni csak azért, hogy 1875-ben esetleg kisebb adótétel álljon elő. Financziális szempontból elfogadnám a módositványt; de miután nemcsak e szempontot képviselem és hogy főleg ezen törvény irányában nem ezt képviselem: be is mutattam akkor, mikor az előző §-nál Jendrasik képviselő ur módositványához hozzájárultam, (Ugij vanl középről.) kérem a tisztelt házat, szíveskedjék a §-t eredeti szerkezetében elfogadni. (Helyeslés a középen.) Elnök: Az 5. §. ellen Jendrasik ur adott be módosifványt, melyet kérek fölolvasni. Huszár Imre jegyző (olvassa Jendrasik Miksa módositványát.)
